A háború már a fogyatékkal élőket sem kíméli
Katonai szolgálatot ilyen esetben kizárólag önkéntes alapon vállalhatnak. A szabályozás ugyanakkor több fontos kitételt is tartalmaz. Az egyik ilyen, hogy a fogyatékosság tényét rendszeresen felülvizsgálhatják.
Amennyiben egy ismételt orvosi vizsgálat során az illetékes bizottság nem erősíti meg a korábbi állapotot, az érintett elveszítheti a státusát. Ebben az esetben a halasztás is megszűnik, és a továbbiakban már általános szabályok szerint vonatkozhat rá a mozgósítás.
Egy további lehetőség az önkéntes szolgálat, amely különösen például alacsonyabb fokú fogyatékossággal élők esetében merül fel. Ilyenkor az érintettek saját döntésük alapján csatlakoznak a fegyveres erőkhöz. A szabályozás arra is kitér, hogy azok a katonák, akik szolgálatuk során válnak fogyatékkal élővé, egészségügyi okokra hivatkozva kérhetik leszerelésüket.
A jelenlegi jogi keretek tehát alapvetően védelmet biztosítanak a fogyatékkal élők számára, ugyanakkor a gyakorlatban több olyan helyzet is adódhat, amelyben mégis érintetté válhatnak a mozgósítás folyamatában.
Illegális hálózatok és növekvő feszültség a kényszersorozások miatt
A mozgósítás körüli bizonytalanság és társadalmi feszültség egyre inkább teret ad az illegális megoldásoknak is. A hatóságok beszámolói szerint Kijev környékén egy olyan hálózatot számoltak fel, amely hadköteles férfiak számára szervezett menekülési útvonalakat az országból.
Az ügy különösen nagy visszhangot váltott ki, mivel a szervezők jelentős összegeket kértek a szolgáltatásért: egyes esetekben csaknem három és fél millió forintnak megfelelő összeget kellett fizetniük azoknak, akik el akarták kerülni a behívást.
A beszámolók szerint sokan még ezt az árat is vállalták, hogy ne kerüljenek a katonai toborzók látókörébe.
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!