Hatalom és felelősség

Úgy indul a 2019-es politikai idény, ahogy az elmúlt nyolc évben megszoktuk, Orbán Viktor évértékelője lesz az iránymutató, az ellenzék is hozzá képest határozza meg magát.

Budapest, 2019. január 10. Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. január 10-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A politika a hatalom megszerzésére és befolyásolására irányuló tevékenység, mint azt Machiavelli óta tudjuk, de egy ország vezetése nem csak vegytiszta politika. Több, bonyolultabb és talán magasztosabb is annál. A nemzet egészét reprezentáló állam irányításához persze elengedhetetlen a stabil kormány, biztos parlamenti többség, és a döntések következetes végrehajtása. Az első számú vezetőnek – hazánkban a miniszterelnöknek – ugyanakkor kell hogy legyen koherens, a valóság talaján álló társadalom- és jövőképe, ahogy mondani szokás, víziója, ami találkozik a többség akaratával, támogatásával. Az elméletet aztán ugyancsak egységes, egymáshoz illeszkedő gyakorlati lépések sorozatának kell követnie, figyelembe véve a körülöttünk zajló változásokat, a világpolitikai folyamatokat.

Orbán Viktor holnap huszonegyedik alkalommal értékeli a kormány tevékenységét, beszámol a nagyobb horderejű intézkedési tervekről, valamint vázolja hazánk és Európa helyzetét, kilátásait. A Fidesz elnöke ismét kormányfőként lép a nyilvánosság elé, és – bár korábban, az ellenzéki években is kiemelt figyelem övezte az évértékelőit – most sokkal nagyobb a tét. Két fontos választás évében vagyunk, a sorrendben első, az európai parlamenti ráadásul nemcsak Magyarország, de az egész kontinens jövőjét meghatározhatja.

Ilyenkor a szokásosnál is higgadtabban, de világosan és határozottan kell fogalmazni. Orbán Viktor nyilvános szerepléseit ismerve biztosra vehető, hogy a hazai és a nemzetközi közvéleménynek is egyértelmű üzeneteket fogalmaz meg holnap. Az újabb családpolitikai intézkedések bejelentése lesz az egyik fő üzenet, ami illeszkedik a Fidesz–KDNP társadalomképébe, a gyermekvállalás ösztönzése ugyanis a kormánypártok politikájának egyik sarokköve. Az évek óta zajló intézkedéssorozat idén a családok védelméről tartott nemzeti konzultáció kiértékelése alapján bővül újabb elemekkel, azaz ismét a társadalom széles körének véleménye tükröződik majd a döntésekben.

A miniszterelnök nemzetközi kitekintésének középpontjában az ­uniós választás és a migrációs válság állhat. Itt is egyértelmű a kormány politikája: a bevándorlást meg kell állítani, a határokat meg kell védeni, és a mostani arrogáns birodalmi attitűd helyett Brüsszelben a nemzetek Európájának ideáját kell helyreállítani.

A kormányfő mellett az ellenzék egyes prominensei is készülnek évértékeléssel, köztük Gyurcsány Ferenc, aki egy dolgozatában előrevetítette, hogy mi várható a baloldaltól. A DK elnöke az arab tavaszhoz hasonló lázadásra buzdított, miközben a balra fordult egykori nemzeti radikálisok frakcióvezetője szintén utcai akciókat, békétlenséget vizionált.

Az ellenzék tehát folytatni kívánja a tavaly év végén megkezdett „forradalmi” politizálást, a törvények, a jogállamiság semmibevételét. A rombolás, a gyűlölet szítása, a társadalom hergelése az egyetlen mondanivalójuk a valós problémákra adandó válaszok, a kormány társadalomképével szembeni reális alternatíva helyett. A többszörösen odakozmált, hiteltelen régi vezetőkkel és a trágárságon, a felszínes vagdalkozáson túl bármilyen politikai innovációt felmutatni képtelen új generációval lehetetlen is komoly ellenzéket építeni. A feltűnő káderhiányt és a felszívódott szellemi hátországot erőszakkal és némi nemzetközi segédlettel nem lehet pótolni.

Úgy indul a 2019-es politikai idény, ahogy az elmúlt nyolc évben megszoktuk, Orbán Viktor évértékelője lesz az iránymutató, az ellenzék is hozzá képest határozza meg magát. Ez csak növeli a kormányfő felelősségét, de nem menti a dilettáns riválisokat. Mert az ország vezetése nem csak a hatalomról szól.