Mégsem Karácsony

Mindenki elgondolkodhat azon, mennyire volt komoly a fővárosban győztes balliberálisok ígérethalmaza és mekkora súlya van Karácsony Gergely újdonsült főpolgármester szavainak.

Önkormányzat 2019 - Karácsony Gergely eredményvárója Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Alig három héttel az önkormányzati választások után mindenki elgondolkodhat azon, mennyire volt komoly a fővárosban győztes balliberálisok ígérethalmaza és mekkora súlya van Karácsony Gergely újdonsült főpolgármester szavainak. Budapesten addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-készülék – harsogta imitált rendíthetetlenséggel egyik fő kampányígéretét a Párbeszéd nevű egylet társelnöke, egészen október 13-ig. A választási győzelem után gyorsan meg is hirdette a stadionstopot, ami azt jelentené, hogy nem épülne meg a Nemzeti Atlétikai Központ sem. Ez a komplexum lenne a 2023-as, budapesti atlétikai világbajnokság központi helyszíne, ezért a világverseny hazai megrendezését is ellehetetlenítené Karácsony Gergely stadionmoratóriuma.

A magyar sportélet azonban nem hagyta szó nélkül, hogy a kicsinyes politikai számítások, az irigység és a dilettantizmus veszélybe sodorja egy ilyen horderejű esemény budapesti lebonyolítását. Az új fővárosi vezetőség komoly presztízsveszteséget okozna az országnak, Budapestnek, a magyar sportdiplomáciának. Baji Balázs gátfutó és több ismert sportoló kampányt indított, melyhez egyre többen csatlakoznak, köztük a világklasszis úszónő, Hosszú Katinka is. „Még senki nem mondott olyat, hogy nem Budapest rendezi a vb-t. Mi azt szeretnénk, hogy ez ne is forduljon meg senkinek a fejében!” – olvasható a felhívásban.

Hogy a hír eljutott-e a városházára is, nem tudni, de Karácsony Gergely csütörtök este – a megszokott határozatlanságát demonstrálva – visszalépett korábbi álláspontjától. Konkrétan így fogalmazott, érdemes szó szerint idézni: „Az én álláspontom az, hogy erre a stadionra nincsen szükség, de örülök annak, hogy ha erről kialakul egy társadalmi párbeszéd, és nyitott vagyok arra, hogy ha azok a fejlesztések, amelyek Budapest számára különösen fontosak, és az én programomban szerepeltek, hogy ha ezek is felkerülnek a megvalósítandó fejlesztések listájára, akkor nyitott vagyok arra, hogy ebben az ügyben is esetlegesen az álláspontomon is változtassak.”

A főpolgármester a kompromisszumkészség etalonjaként próbálja eladni a gyengeségét, leplezni igyekszik, hogy amint ellenállásba ütközik, kihátrál korábbi, sziklaszilárdnak mondott álláspontja mögül. Az idézett nyilatkozata ugyanakkor átlátszó és meglehetősen álszent is, hiszen nem a sport és Budapest egyértelmű érdeke, a világbajnokság megrendezésének támogatása lebeg a szeme előtt, inkább a saját politikai lavírozása, a népszerűséghajhászás és a mögötte álló Gyurcsány-féle csapat sugallatai. Feltételeket szab, méghozzá a saját programpontjainak, felelőtlen ígéreteinek megvalósításához követel kormányzati támogatást. Ez nem kompromisszum, hanem tőrőlmetszett balliberális ravaszkodás.

Most még nem tudjuk, mi lesz Karácsonyék döntése, de az már kijelenthető, hogy a szocialisták és az egykori SZDSZ szellemi utódjai semmit nem változtak. A sport-, főként a nagyobb tömegeket megmozgató, esetleg még nemzeti érzelmeket is gerjesztő, öntudatot erősítő események nekik idegen terepnek minősülnek, már-már a nacionalizmus veszélyét hordozzák. A magyar sikerek a társadalom kohéziós erejét növelik, ami nem illeszkedik az individualista, kozmopolita szemléletbe, amit a hazai ellenzék képvisel. A stadionstoptól pillanatnyilag félszívvel visszalépő főpolgármester a szimbolikus politizálásban is bizonyította már vezetői alkalmatlanságát, amikor Wass Albertet lenácizta, majd kénytelen volt korrigálni, bocsánatot kérni.

És még csak Karácsony harmadik hetében járunk.