Mindez következmények nélkül maradt, ahogy azt a szocialistáktól már megszokhattuk. Pontosabban a következményekből az látszik, hogy az MSZP-ben nem a Kispesten elkövetett disznóságok miatt kellett felelnie Lacknernek, hanem azért, mert szavai nyilvánosságra kerültek. Ha ugyanis a kerületi tagság tisztában volt vele, hogy ki mennyit rakott zsebre, akkor tisztában voltak vele a kispesti szocialista vezetők is, és tőlük megtudhatták a párt irányítói.
Ennek ellenére Gajda Péter, Kránitz Krisztián és Somogyi Lászlóné továbbra is MSZP-s politikus maradhatott. Sőt a korrupciógyanús ügyek mellett a Lackner által kábítószer-fogyasztással is megvádolt Kránitz Krisztiánnak megduplázták a fizetését. A gyalázat még esetleg úgy lenne fokozható, ha a szereplők valamelyikét felterjesztenék a Kispestért-díjra. Vajon mit kell még elkövetnie a szocialista kerületvezetésnek, hogy az ügynek politikai következményei legyenek? És vajon a kispestiek megvárják-e, míg a baloldali összeesküvés végképp feléli a jövőjüket?
Ez utóbbi kérdésre a válasz egyre inkább: nem. A botrány eddigi egyetlen pozitív fejleménye, hogy a kifosztott és megalázott kispesti polgárok kezdenek felocsúdni évtizedes álmukból. Legyen világos az összeesküvők számára: olyan nincs, hogy ezt szárazon megússzák.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!