Eme szerepkörében különösen kínos a doppingvád; amely azonban nem előzmény nélküli. 2005-ben Aján Tamás nem tudta hitelt érdemlően kimagyarázni, miként került a neve említésre a magyar súlyemelők athéni doppingbotrányában, ezért a MOB elnöksége egyhangú szavazással, 15-0-s szavazati aránnyal felmentette főtitkári tisztségéből. A befolyása ezzel a súlyos kudarccal nem szűnt meg, csak gyengült.
A Nemzetközi Súlyemelő-szövetségben pedig változatlanul fennmaradt a hatalma. Sokan nem is értik, miképpen. Nos úgy, hogy Aján Tamásnak nem pusztán szerteágazó kapcsolatrendszere, hanem rengeteg lekötelezettje van, úgy is mondhatnánk, széles klientúrát felügyel – a sajtóban is, ezért nem szokása megijedni néhány kellemetlenkedő cikktől.
Ez alapján azt gondolhatnánk, baj csak akkor érhetné, ha Svájcban valóban pert indítanának ellene sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt. Ha eddig eljutna a botrány, nemcsak ötmillió dollár, hanem Aján Tamás életműve lenne a tét.
A doppingellenes harc szénája azonban már most rosszul áll. Az egész Aján-ügy újabb adalékul szolgál ahhoz, hogy a tiszta sport csak vágyott, valójában álszent fogalom. Küzdeni azonban muszáj érte, ez is a műsor része. Akkor is, ha látjuk, olykor hogyan.
Kajánul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!