Fogalmam sincs, hogy csak a körülöttünk lakó családok hány tűzijáték-rakétát lőttek fel szilvesztereste és újév hajnala között, egy biztos: túl sokat, és az attrakció túlságosan nagy robajjal járt. Ilyen fény- és hanghatásokat először az 1944/45-ös budapesti ostrom archív felvételein láttam. Számolni nem volt energiám a szilveszterkor felrobbanó rakétákat, mert a feleségemmel megállás nélkül próbáltuk nyugtatni a lányainkat, akik többször felsírtak, s ha mégis elaludtak, akkor a következő elementáris dörrenésre újra felébredtek.
A két lány úgy próbált meg visszaaludni, hogy a fülére tette a kezét vagy párnák közé igyekezett befúrni magát, hogy elrejtőzzön a szűnni nem akaró detonációk elől. Mi, szülők pedig tehetetlenül, tanácstalanul néztük őket, magam ökölbe szorított kézzel vártam az őrület végét. A hatályos jogszabályok kimondják ugyanis, hogy szilveszter 18 óra és újév reggel 6 óra között bárki kedvére lőhet fel tűzijáték-rakétákat. Vannak ugyan mennyiségi korlátozások, de azok betartását a szilveszteri hangulatban képtelenség ellenőrizni. Azzal pedig meg sem próbálkoztam, hogy jobb belátásra bírjam a háborús hangulatot előidéző falubelieket, maradt a visszaszámlálás és a remény, hogy előbb-utóbb abbahagyják.
A kálváriánkról, végső elkeseredésemben, éjfél után kitettem egy bejegyzést a Facebookra, amihez egymás után érkeztek a reakciók. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem vagyunk egyedül, magyar családok tízezrei-százezrei számoltak velünk együtt vissza tehetetlenül az egész országban. Mások mellett egy nógrádi rokon család is, ahová december 28-án született meg Zsombor, akinek egyik első éjszakája a szilveszteri őrületben, többórás sírással telt. Egy ismerősöm pedig Palermóból írt hozzászólást, amely szerint ott tavaly betiltották a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatát, ehhez képest – ahogy írta – idén még több tűzijátékot lőttek fel, mint egy éve.
Délelőtt a szerkesztőségben is az éjszakai rakétázás volt a téma. Többen is hozzánk hasonlóan vészelték át a szilvesztert, a beszámolókból kiderült, hogy a gyerekek mellett az állatvilág is nehezen viselte a már-már háborús állapotokat. Többek házi kedvence a félelemtől összevizelte magát, és a többórás tűzijáték miatt még másnap reggel is remegett. Úgy éreztük, hogy az előző évhez képest sokkal több és hatásosabb rakétát lőttek fel. Csak remélni merjük, hogy nem a balkáni hangulatot próbálják egyesek lemásolni, ahol egy-egy esküvőn vagy éppen szilveszterkor olykor géppisztollyal lőnek a levegőbe.
