Zöld hazafiság

A jobboldali, konzervatív, patrióta gondolkodók, döntéshozók felelőssége még nagyobb, hiszen számunkra magától értendő és másoktól is megkövetelendő az Isten teremtette ember és világ védelme.

Az elmúlt években az Országos Kéktúra útvonala is megújult Fotó: Sóki Tamás Forrás: MTI/Sóki Tamás

Hazánk, szülőföldünk, környezetünk tisztelete alapvető és elvárható közös pont minden magyar ember számára. A jobboldali, konzervatív, patrióta gondolkodók, döntéshozók felelőssége még nagyobb, hiszen számunkra magától értendő és másoktól is megkövetelendő az Isten teremtette ember és világ védelme. A kormány klímavédelmi akcióterve azt jelenti, hogy a természetvédelem mindannyiunk hazafias kötelessége.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által az évértékelőn meghirdetett nyolcpontos intézkedéscsomag az egyéntől az önkormányzatokon át a multinacionális vállalatokig tartó felelősségvállalásra építő program első eleme. Ahogy a családvédelem terén – az ország anyagi fejlődésétől függően – évről évre újabb és újabb intézkedéseket hirdet a kormány, úgy a természetvédelem terén is lesznek további fontos lépések.

A klímavédelem a családvédelemmel együtt azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány a jelen és a jövő generációiért felelős nemzeti minimumot hirdetett. Ki kell mondani, Magyarország magyarok, illetve tiszta és élhető környezet nélkül csak múlt időben létezhet. Amikor a miniszterelnök köz- és zöldterületeink megtisztításáról, az illegális hulladéklerakók felszámolásáról, a szemetelők megbüntetéséről beszél, akkor jogos, a társadalom zsigereiben élő elvárást teljesít. Hasonló, az emberek többségében élő természetes igény az erdők arányának növelése.

Az egyén kényelmét szolgáló egyszer használatos eszközök, csomagolások betiltása, a visszaváltható palackok, flakonok újbóli elterjesztése, aminek velejárója a termékdíjasítás, valószínűleg nem lesz ennyire népszerű, de elkerülhetetlen ahhoz, hogy ne fulladjunk bele saját szemetünkbe. Szintén komoly kihívás – elsősorban technikai és diplomáciai szempontból – a határokon túlról érkező nagy folyóink megtisztítása és tisztán tartása.

Gazdasági és energetikai „rendszerváltással” ér fel a kis- és közepes vállalkozások tiszta energiára való átállítása, a multik rászorítása a környezetbarát technológiák alkalmazására.

Az elektromos autók, buszok már jelen vannak az utakon, most az a cél, hogy széles tömegek, közösségek számára legyen elérhető a közvetlen kibocsátásmentes utazás, szállítás, minél nagyobb arányban a Napból nyert energiával.

A zöldkötvény pedig nem más, mint befektetés a magunk és gyermekeink, unokáink jövőjébe. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy korábbi becslése szerint 140 ezer milliárd dollárra lenne szükség a század közepére, hogy globálisan átállhassunk a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiákra, ezzel megakadályozzuk a további éghajlatváltozást. Ebből az adatból is látszik, hogy a klímaválság leküzdése, kezelése egyszerre lokális és globális feladat.

A magyar kormány ebben a világméretű harcban a magyar választók felhatalmazása és nemzeti érdekei alapján tud részt venni. A Magyarországra háruló, 2050-ig tartó, több mint egy emberöltőnyi feladat óriási, de nem az első, amellyel a polgári kormánynak szembe kell néznie. A 2000-es tiszai ciánszennyezés, a 2010-es vörösiszap-katasztrófa hatásainak sikeres felszámolása ugyan nem mérhető az emberiség előtt álló környezetvédelmi kihívásokhoz, de mindkettő jó példa arra, hogy egy a helyzet súlyosságát felismerő kormány mit tehet.

A miniszterelnök által vasárnap a Várkert Bazárban elmondottak alapján úgy is fogalmazhatnánk: populista az, aki úgy rendel el klímavészhelyzetet, hogy tudja, azt nem fogja tudni feloldani. Az, aki ígéreteket tesz, majd pedig konkrét intézkedéseket hoz a környezet védelmében, és betartja, betartatja azokat, az nem populista, hanem hazafi.