S csak hogy világos legyen: 1945–1970 között 11 évvel nőtt a magyarok várható élettartama. 1970–1995 között (vagyis a rendszerváltással együtt is) összesen egy évvel, de úgy, hogy előbb két évvel csökkent. És 1995–2020 között további három évvel nőtt – ezen utolsó 25 évből 14 éven keresztül Orbán kormányzott. Ebből az alaphelyzetből kiindulva olvassuk el Windisch Lászlónak, a KSH elnökhelyettesének nyilatkozatát:
„Előfordulhat, hogy egyes államokban nem kerülnek be megfelelően az adatok a rendszerbe. […] Az ezen felül is jelentős halálozási többletre egyelőre nincsen ezen országok részéről magyarázat. Mivel olyan esemény – például háború vagy más jelentős járvány – nem ismert, ami magyarázatot adhatna ilyen mértékű halálozási növekedésre, ezért nem kizárható, hogy valójában több országban is magasabb lehetett a tényleges Covid-halálozás, mint a hivatalosan jelentett esetek. […] az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a vírus előtti utolsó négy év átlagához képest csak tavaly novemberben és decemberben volt a magyar halálozási növekedés az EU átlagánál magasabb. […] Az adatokból az is kiderül, hogy idén az első 12 hétben, március 28-ig – 2019-hez, az utolsó járványmentes évhez viszonyítva – 6,6 százalékkal emelkedett a halálozások száma hazánkban. Eddig 16 uniós tagállamból van legalább 12 hétre adatunk. Ezek közül a középmezőnyben, a 9. helyen állunk.”
Ezek a tények. De kit érdekelnek a tények, amikor Gyurcsány elemez, Semjén pedig gólyákra vadászik, ugye…
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!