Ha biztosra vehetnénk, hogy sosem kaparintják kezükbe hazánk kormányrúdját, akár felhőtlenül kacaghatnánk is azon a roncsderbin, ami a Momentumnál pártélet címén dúl. Forgalomból kivont, hengerfejes Velorexek gyötrik egymást a latyakban, hátha egyszer a főnökség fölfigyel rájuk, s engedélyezi, hogy felvezető autók legyenek egy valódi Forma–1-es versenyen. Legalább annyira kínos, mint röhejes az egész.
Mert minek is nevezhető, ahogyan Donáth Anna expártfőtitkár asszony kiosztja Gyurcsány Ferencet és a DK-t?
Miként értékelhetnénk az ilyen mondatokat?
A magát megkerülhetetlennek beállító DK nem feltétele, hanem gátja a kormányváltásnak, hiszen hazudnak magukról, eredményeikről és képességeikről – ráadásul nem képesek beismerni a hibáikat. […] Ez az egyik legfontosabb oka annak is, hogy a DK a legelutasítottabb párt az ellenzéki szavazók körében: elnökük soha nem ismerte el felelősségét a magyar gazdaság csődközeli helyzetbe sodrásáért. Hazudott a választóknak, államcsőd szélére juttatta az országot, és sosem követte meg ezért a társadalmat.” Minapi kongresszusukon Gyurcsányék bűnlajstromát még az alábbiakkal is kiegészítette: „Aktív szerepet vállaltak a Jobbik feldarabolásában, elszívták a MSZP szavazóit, az LMP-t már saját KDNP-jükké tették. Budapesten pedig Karácsony Gergelyt is sarokba szorították.
Donáth kontra Gyurcsány. Mint amikor a csivava a kerítés túlfeléről ugatja a rottweilert. Ám amint elfogy köztük a szögesdrót, engedelmesen meghunyászkodik. Mint tavaly áprilisban.
Néhányan azért még emlékszünk, hogy annak idején – még pártelnökként – Fegyőr András szinte pampogva mondta a mikrofonba: ők bizony soha, semmilyen csillagzat alatt nem óhajtanak egy gyékényen árulni a Szemkilövetővel, minden ördögök öreganyjával. Sőt azt sem érti, mit keres még a közéletben, igazán „eltakarodhatna már”. Aztán az első adandó alkalommal megadta magát. Az izmozásból csücsörítés lett.
Most is ugyanez várható.
Alig fejezte be az állkapocs-ropogtatást Donáth Anna, érkezett a bajai polgármesterük, Nyirati Klára, és közölte: Donáth „hülyeségeket” beszél, nem szabad belerúgni abba, akivel szövetségre akarunk lépni.
Továbbá a Momentum országgyűlési frakciója nemkívánatos Baján. Nofene. Pillanatra megfagyott a levegő, elhaltak a vakkantások, majd híre kélt, hogy fegyelmi eljárás indult Nyirati ellen. S bár sokan kivártuk volna az ügymenet végét, hátha székborogatás is lesz, mint Hadházynál, sajnos a polgármester asszony kilépett a színdarabból, bejelentve:
függetlenként folytatja a zavarkeltést a városban. Vagyis – fölteszem – maholnap DK-s lesz.
Tompos Márton, az olimpiagyilkos párt frakcióvezető-helyettese pedig az ATV-ből üzent: ha az kell az ellenzéki győzelemhez, akkor elképzelhető, hogy a Momentum és a DK közös listán indul Budapesten meg vidéken. Továbbá helyi szinten sem akadályozzák polgármestereiket a Gyurcsányékkal való „együttműködésben”, hogy megszólítsák a DK-szavazókat, megpróbálják őket „behúzni”. (Értsd: kevesebb ugatás, több piti.) Nyirati szózatával kapcsolatban megjegyezte: polgármesterként nyilván nem tett neki jót Donáth DK-kritikája, ám ilyet akkor sem lett volna szabad mondania, mert – most kapaszkodjanak meg! – „meg kell tartanunk az arculatunkat, és nem lehet összeolvadni egy olyan közeggel, ami tőlünk annyira távol áll”.
Ahogyan a kaméleon is őrzi az arculatát – néhány percig. És a csivava is ábrázatot cserél, mihelyst elfogy a kerítés, s ott tornyosul előtte a rottweiler. Az egész csupán (far)pofa kérdése.
