Nem békeszerződés, még csak nem is békediktátum volt az a papírhalom, amelyet – kést a torkunkhoz szorítva – aláírattak velünk száznégy esztendeje a Versailles melletti Nagy-Trianon-palotában. Halálos ítélet volt az. A nyugati hatalmak halálra szánták Magyarországot, ebek prédájául a magyarságot. Területünk, nemzeti vagyonunk, ásványkincseink, termőföldjeink kétharmadától, állampolgáraink több mint felétől megfosztottak minket. Európai középhatalomból kisállammá fokoztak le minket.
Miközben mi voltunk az egyetlenek, akik háborúzni sem akartak, gyakorlatilag belekényszerítettek minket. Ahogy Tisza István akkori miniszterelnökünk mondta: „Semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk.” Így is történt.
De hát ha nem akartunk háborúzni, és elvehető gyarmataink sem voltak, akkor miért kellett éppen minket, az egyetlen vonakodót így tönkrevágni? Miért nem a németeket harmadolták? Erre csak részben magyarázat, hogy be kellett tömni a sok éhes szájat. A pár évtizedes állami múltú, még csecsszopó Románia étvágya csillapíthatatlan volt. Ha engedik nekik, egészben nyelték volna le áldozatukat, mint egy komodói varánusz. Az antant által íróasztalon megrajzolt és kiszínezett (azóta kimúlt) északi és déli szláv államszerűségek is kiakasztották állkapcsaikat, hogy minél nagyobbat haraphassanak belőlünk. Mint szokványos Black Lives Matter-tüntetés utáni fosztogatáskor: mindent vinni, ami mozdítható.
Elsősorban mégsem szomszédaink mohósága vezetett a csonkoláshoz. A Nyugat új, neki lekötelezett pufferállamokat akart létrehozni főként a németek, részben az oroszok gyengítésére. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétzúzásával megszabadultak egy rivális nagyhatalomtól. Másrészt a szándékosan igazságtalanul, az etnikai viszonyokra tojva meghúzott határokkal elhintették az örök viszály magvait Közép-Európában. Hisz a sértett hogyan is törődhetne bele az amputációba? A létrehozott államok pedig örökösen attól kell rettegjenek, mikor veszik vissza tőlük az ebül szerzett jószágot. Trianon Magyarország, ezzel Közép-Európa halálos ítélete volt. A Nyugat azóta is mindent megtesz, hogy a jól bevált „oszd meg és uralkodj!” módszerével egymás ellen kijátssza az itt élő népeket, nehogy összefogjanak, túlzottan megerősödjenek.
Trianon azért történhetett meg, mert egy baloldali, tehát gyenge és lakájjellemű kormány puccsolta magát hatalomra Károlyi Mihály vezényletével, amely történelmünk legválságosabb pillanataiban – a Nyugat követelését ész nélkül végrehajtva – szélnek eresztette hadseregünket.
Ezt a Károlyit élteti a mai napig a magyarországi baloldal – hogy jajveszékeltek, mikor az országvesztő szobrát kitakarították a Kossuth térről. És a Nyugat, amely Trianonban derékban elfűrészelte a hazánkat, most újabb háborúba akar belekényszeríteni minket. Fenyegetnek, zsarolnak, hogy küldjünk fegyvert az ő ukrajnai proxyháborújukba. Aztán meg majd katonákat is. Ha baloldali kormány állna Magyarország élén, feltétel nélkül engedelmeskednének a nyugati követeléseknek. Ez onnan tudható, mert a baloldal mindig mindenben feltétel nélkül engedelmeskedik: ahogy migrációban és genderben, úgy háborúügyben is. Annyi tartás szorult beléjük, mint egy vödör kocsonyába.
– Ma arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, ami Tisza Istvánnak nem sikerült: hogy megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban – mondta tegnap Orbán Viktor a geszti, felújított Tisza-kastély átadásakor. Tudniillik – ezt már én teszem hozzá – nincs több területünk, föláldozható emberünk. Az újabb halálos ítéletet nem írjuk alá!
Borítókép: A békediktátum aláírása a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban 1920 júniusában (Fotó: AFP)
