Villach egy mérsékelten izgalmas város az Alpok gyűrűjében, Ausztriában. Nem különösebben központi hely, amolyan tipikus osztrák vidéki városka. Szombat óta viszont minden megváltozott, hiszen itt is lecsapott korunk réme, az iszlamista terror, egy gyerek pedig bele is halt az ön- és közveszélyes politikai elit felelőtlenségébe. Ahogy lenni szokott, utólag mindenki nagyon okos és nagyon együttérző. Meg valami miatt még imádkozni is fog az áldozatokért, miközben a szóban forgó politikai kalandorok nem tűnnek különösebben istenfélőknek. Ausztria többször átélte már ezt a traumát, emlékezhetünk a 2020-as bécsi lövöldözésre, de az egy kozmopolita főváros, az ország olvasztótégelye, ahol valóban nagyon furcsa dolgok történnek. Villach pedig egyáltalán nem számíthatott arra, hogy ott fog elkezdeni kaszabolni egy szíriai migráns.
Ausztria – hasonlóan a többi nyugati országhoz – képtelen kezelni a helyzetet. Nem tud érvényt szerezni saját törvényeinek, tömegével vannak a mostani gyilkoshoz hasonló szerzetek az országban, ismeretlen háttérrel, homályos célokkal, sokszor sötét indulattal. Villach ugyanolyan célpont, mint Bécs, München, Párizs vagy Brüsszel. A vezetőknek pedig már tíz éve gondolniuk kellett volna arra, hová vezet a migrációs hullám „menedzselése”. Nem gondoltak rá, csak ránk, a magyarokra, akik figyelmeztettük őket, milyen baj lesz ebből. Hetekig-hónapokig más se ömlött a sajtóból, mint a gonosz magyarok bírálata. Ezen a hétvégén három ember halt meg két különböző terrortámadásban, több mint harmincan megsebesültek. A horror láttán a sajtó és a hatóságok egymás kezét fogva némaságba burkolóznak. Nincsenek megfelelő fotók, az újságok nem követelnek válaszokat, az emberek csendben tűrik, hogy újra meg újra lecsapjon a terror. Az pedig nem áll le, hiszen ez egy folyamat. A félelem bekúszott az emberek szívébe, a villamos potenciális veszélyzóna, de lám, már egy osztrák vidéki kisváros utcája is az szombat kora délután.
Németország és Ausztria egyaránt a kormányozhatatlanság küszöbén tántorog. Az unokatestvérek nagyon hasonló utat járnak be, hiszen mindkét országban van két borzasztóan megcsontosodott, jövőkép nélküli és veszélyesen korrupt pártgigász, amely úgy érzi, minden pontosan úgy jó, ahogy most működik. A mamutokon kívül van egy-egy olyan politikai erő, amely nem része az elitnek, veri az asztalt, hogy felébredjenek a vezetők, sok szavazatot kapnak a választásokon, és természetesen senki se hajlandó velük szóba állni. Mert az öreg és dörzsölt mamutok kimondták az ítéletet, miszerint az Alternatíva Németországért, illetve az Osztrák Szabadságpárt szélsőjobboldali. Ennek megfelelően is bánnak velük. Az áldozatok száma pedig sokasodik, mert senki sem tesz semmit.
A hétvégén minden szem Münchenre szegeződött, ahol a világ vezető hatalmainak képviselői egy biztonságpolitikai konferencián cseréltek eszmét. Az amerikai alelnök sistergős beszédében meg is említette, hogy milyen szörnyűség történt néhány száz méterre. A sajtó pedig azonnal aláhúzta, hogy J. D. Vance tévesen nevezte menekültstátusért folyamodó személynek a tömegbe hajtó iszlamista gyilkost, valójában volt tartózkodási engedélye. Miért viselkedik így a sajtó? Mert valójában senkinek sem áll érdekében, hogy rend legyen. Nekik az a fontos, hogy a jó öreg mainstream uralkodjon, a leosztott szerepeket megfelelő emberek játsszák, és ne legyen semmi változás, mert az rosszat hozhat. Az, hogy közben összeomlás fenyegeti az országokat és Európát, voltaképp senkit se érdekel, az áldozatoknak pedig szerintük tényleg elég az ima ígérete. Villachra egy hónap múlva senki se fog emlékezni.
