Alapvetően mindig tojáshéjon lépked bármely, a regnáló hatalmat váltó politikai párt, akármelyik országban is működik, de különösen igaz ez Magyarországra. Emlékezetes, amikor Medgyessy Péter szocialista miniszterelnökként 2002-ben átvette a stafétát az Orbán-kormánytól, azonnal elkezdte bevezetni az ígért száznapos programját – lényegében államcsőd lett a vége. Az alapvető hiba akkor is az volt, hogy a jobboldal által aprólékosan kidolgozott gazdaságpolitikát és annak tartópilléreit figyelmen kívül hagyták, pontosabban az azok között fennálló összefüggéseket. Amint kiütötték a lakástámogatási rendszert, elkezdett borulni az összes többi tartópillér. Ehhez hasonló folyamat bontakozhat most is ki, amennyiben a Tisza Párt nem kellő körültekintéssel nyúl hozzá az elmúlt években felépített rendszerhez, mivel a gazdasági életben minden mindennel összefügg.
Mindenesetre egy jól látható szándék már kibontakozni látszik.
Magyar Péter – úgy tűnik – már jó előre igyekezett felkészíteni támogatóit arra, hogy el fogják engedni az inflációt. Erre elsősorban abból lehet következtetni, hogy megszólalásaiban rendre kiemelte azt a tényszerűen nem igaz állítását, miszerint az Európai Unióban hazánkban van a legnagyobb infláció.
Márpedig az igazság az, hogy márciusban az infláció 1,8 százalékos volt, vagyis egy alacsony, a jegybanki cél alatti, sőt jóval az alatti inflációt tapasztaltunk. Ezzel szemben például Romániában, ahol ugyancsak az Európai Bizottság kedvére való kormány alakult, tíz százalék közeli inflációt mutattak ki.
A lényeg, hogy a magyar infláció legfeljebb a középmezőnyben van Magyar Péter állításával szemben. Ugyanakkor, ha beváltja terveit a Tisza Párt, úgy könnyen lehet, végül igaza lesz, és valóban eljutunk majd abba a helyzetbe, hogy itthon mutatják ki majd a legnagyobb pénzromlási ütemet. Kármán András, a párt gazdasági szakértője ugyanis elmondta, május végéig kivezetik az árréstopot, mivel szerintük az állami beavatkozások hosszú távon nem egyeztethetők össze egy jól működő piacgazdasággal. Miután várhatóan az üzemanyagok ára is magas szinten marad az idei évben, legalábbis az elemzők erre számítanak, már csak ennek a két tényezőnek az együttes hatása azt fogja eredményezni, hogy nő majd az infláció. Hozzá kell tenni, hogy ennek mértékét némileg mérsékelheti az erősebb forint.
Egyes számítások szerint, csak az árréstopok kivezetése okozta inflációs hatás, keresettől, s így fogyasztói szokásoktól függően nagyjából évi 180–360 ezer forint pluszkiadást eredményezne egy átlagos családi kasszának.
Az infláció azt jelenti, hogy csökken a reálkereset, és ezt ráadásul főként azok érzik majd meg leginkább, akik a szegényebb rétegekhez vagy a középosztály alsó feléhez tartoznak. Ez pedig óriási tömeg, akik így sunyiban jól meg lennének adóztatva, hiszen a magasabb árakkal kiveszik zsebükből a keresetük egy részét, miközben a költségvetésbe több pénz folyna be a többlet-adóbevétel okán. Ilyenkor az alacsony jövedelműek élelmiszer kiadásai is gyorsabban nőnek, mint a magasabb jövedelműeké, így őket sújtja leginkább a drágulás.
Nem véletlen, hogy az inflációt „a szegények adójának” is nevezik.
Ezen keresztül tudja a legkönnyebben többletadóztatni a kormány a lakosságot. Ám ha ez bekövetkezik, készülni kell arra, hogy az Orbán-kormány többi gazdasági pillére is sorra ki fog dőlni a rendszerből. Ilyenkor szokott megindulni a kapkodás, ennek negatív hatása ugyancsak a választópolgárokon csattanhat. Emlékeztetőül: legutoljára a Bokros-csomag évében volt 25 százalék fölött az éves átlagos infláció Magyarországon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!