Csehszlovák sztárból magyar színész

Született az egykori Csehszlovákiában, a szlovák Komárom, Komárno mellett fekvő aprócska városban. Közhely, de igaz: gyermekkorától színész akart lenni. Ennek megfelelően Csontos Róbert (képünkön) tizenhárom évesen elhatározta: filmsztárrá válik.- Nálunk is hatalmas népszerűségnek örvendett a Linda című sorozat, így gondoltam, ha oda bekerülök, nyert ügyem van. Írtam Görbe Nórának, aki igen kedvesen válaszolt, azonban nem hívott meg játszani a filmbe. Az unokatestvéreméké volt a kisváros egyetlen írógépe. Náluk fogalmaztam a saját magam számára írt levelet Görbe Nóra és Gát György nevében. Szereztem magyarországi bélyeget, radírból pecsétet hamisítottam, majd a borítékot bedobtam a postaládánkba. Este boldog mosollyal várt a családom. Édesapámék, édesanyámék egyaránt hatan voltak testvérek, s ehhez jöttek még a baráti kör tagjai. E kisebb gyülekezetben olvasta fel ünnepélyes hangon apám a levelet, amelyben meghívnak forgatni a Lindába. Családja ünneplőruhát adott rá, és ellátta Görbe Nórának és Gát Györgynek szóló ajándékokkal. Kisebb kerülők után a televízióban végre szembetalálkozhatott a nagy hírű producerrel. Miután előadta jövetele célját, Gát udvariasan elutasította Robit, mondván: nincs számára szerepe. „Nem baj” – folytatta hősünk, és a táskájából elővett egy paksaméta forgatókönyvötletet, amelyek mindegyike az ő karakterére íródott. – Bár egy hétre érkeztem, még aznap éjszaka hazautaztam. Ez az eset mégis igen népszerűvé tett mint Linda barátját, amit unokatestvérem képtelen volt elviselni, és beárult az édesanyjának. Ennek köszönhetően hamarosan közelről is megismerhettem apám rózsafa vesszőjét. Ez az olvasó számára tréfás kudarc nem szegte kedvét Robinak. A Stúdió című kulturális magazinban látta nyilatkozni Tímár Péter filmrendezőt, s rögtön tudta, hogy ráakadt az emberére. Tollat ragadott hát ismét... – Néhány hét elteltével levélben fényképeket kértek rólam. Szüleim elvittek a kisváros egyetlen fotográfusához, aki elhatározta, hogy most megmutatja, mit tud. Így készültek a felvételek, amelyeken a kor csehszlovák divatjának megfelelő öltönyben feszítek aranykeretes tükör mellett, lábamnál rikító művirággal, vagy amelyen éppen hatalmas csülköt eszem mesterkélt mosolylyal. Behívtak próbafelvételre. Előnyös arcomat akartam mutatni az eseményen, ezért megkíséreltem középütt elválasztani a hajamat, de sikertelenül. A televízióban Karel Gott-műsor ment, s az énekes Richard Claydermant hívta vendégül, aki hasonló frizurát viselt. Addig-addig tanulmányoztam, amíg rájöttem, azért nincs haj a homlokán, mert bizonyára levágta. Fogtam az ollót, s nekiálltam. A filmgyárban Tímár Péter éppen a vágóasztal fölé görbedve dolgozott, amikor Robit bemutatták neki. „Rogyjál le” – szólt felé a válla fölött a rendező, s folytatta munkáját. – Csak álltam ott tehetetlenül, mivel nem értettem, mit mondott Péter, hiszen addig sohasem hallottam pesti szlenget. Robi várakozott, majd zavartan ismét bemutatkozott, hátha a rendező nem hallotta jól a nevét. „Rogyjál le” – hangzott újra a válasz. – Ekkor jutott eszembe, hogy Péter nemrég jött haza Amerikából, és most biztosan angolul beszél hozzám. Nem tehettem mást, bevallottam: „Elnézést, de én nem tudok angolul.” Innen indult Robi karrierje. Megkapta a Mikor befejezi röptét a denevér című film főszerepét, amely mind a mai napig kísérti, ugyanis az utolsó nézői levelet alig fél esztende- je kapta Londonból. Szerencséjének és tehetségének hála, elkerülte a gyermekszínészek sanyarú, feledésbe merülő sorsa. Dolgozott a pozsonyi rádióban, fellépett színházakban, ifjúsági műsorokban. Középiskolára „természetesen” nem sok időt pazarolt, nem csak lógott, súlyos asztmája miatt hónapokat kényszerült szanatóriumban tölteni. Választott mesterségét azonban minél magasabb szinten kívánta elsajátítani, így lett a brnói színművészeti főiskola hallgatója. – Bár magyarul erős tájszólással, csehül, illetve szlovákul anyanyelvi szinten beszéltem. Diplomája kézhezvétele után úgy érezte, még nem tud eleget, ezért jelentkezett egy magyarországi színészképző stúdióba. Az itt eltöltött három év alatt mélyült el barátsága azokkal a kollégáival, akikkel megalakították az egy esztendeje hivatalosan is működő Napszínházat, amelynek Robi a társulatvezetője. – Idén úgy döntöttünk, rendhagyó módon egy háromnapos fesztivállal, a Napraforgók elnevezésűvel nyitjuk évadunkat, szeptember 24-26. között a Liszt Ferenc téren.