HM kontra újpesti önkormányzat

Tulajdonjogi viták miatt közel egy évtizede nem veheti meg „honvédségi bérlakását” 350 káposztásmegyeri család. A telekkönyvi tulajdonos IV. kerületi önkormányzatot a Honvédelmi Minisztérium (HM) pereli, mert szerintük tévedésből kerültek a lakások az önkormányzathoz. Az újpestiek viszont ragaszkodnak a katonai lakótelep eladásához.Újpest önkormányzatának határozott szándéka, hogy Káposztásmegyer katona-, rendőr- és bírósági lakásaiban élők – az önkormányzati feltételekhez hasonlóan – kedvezményesen vehessék meg bérleményeiket – mondta el lapunknak Derce Tamás polgármester. A bérlők többsége szeretné is megvásárolni eddigi otthonát, ám a jelenlegi tulajdonos önkormányzat és a bérlőkijelölési joggal rendelkező HM vitája miatt nem tudja. A polgármester elmondta: a 80-as években a honvédségi, tehát állami pénzekből felépített lakótelep a rendszerváltozáskor került az önkormányzat tulajdonába. Az egykori fővárosi tanácselnök egyik helyettese 1990. július 31-én – két nappal az önkormányzati törvény elfogadása előtt – írta alá azt a dokumentumot, amelynek alapján a fővárosi vagyonátadó bizottság a IV. kerületnek „adta” az ingatlanokat, s így a földhivatal is az önkormányzatot jegyezte be tulajdonosként. Később azonban kiderült, hogy a tisztségviselő döntése mögül hiányzott az akkor még létező végrehajtó bizottság határozata. A helyzet egy évtizede kaotikus: a katonalakások bérlői a HM-nek fizetik a lakbérüket, ám a lakásokat a mai napig nem lehetett elidegeníteni, mert a tárca pert indított a IV. kerület ellen. Az önkormányzati lakásokra szóló vételi jog már rég lejárt, azonban Derce szerint a HM-telep lakóit nem lehet büntetni tulajdonjogi viták miatt. Ezért még januárban levelet írt Szabó Jánosnak, a HM helyettes államtitkárának. Az önkormányzat hozzájárult az elidegenítéshez. Azért, hogy a privatizációs bevételeken a felek ne vesszenek össze, a lakások vételárát bírói letétbe helyeznék, amelyről megállapodás híján a bíróság döntene – húzta alá a polgármester. Szerinte sajnálatos, hogy a HM illetékesei ez ideig nem adtak választ az önkormányzat – többször is megismételt – ajánlatára. Javaslatával gyakorlatilag maga Derce Tamás akadályozza az elidegenítést – állítja Szabó János, aki szerint, ha ezt elfogadnák, azzal elismernék az önkormányzat tulajdonjogát. Márpedig a lakások egyedül a HM-et illetik meg, hiszen azokat a tárca költségvetéséből építették szolgálati célokra. A minisztériumban úgy tudják, hogy a fővárosban is elismerik a korábbi tévedést, amelynek alapján jogtalanul került 350 lakás a kerület tulajdonába. Szabó János ugyanakkor egyetért azzal, hogy a bérleményeket mielőbb értékesíteni kell a bérlők számára, ám ehhez a bíróság döntése szükséges. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a HM által az ellenük indított perbe az önkormányzat is beszállt. Felperesként a tanács jogutódját, a fővárosi önkormányzatot perelik, mert végső soron az akkori döntés következményeit – leginkább a káposztásmegyerieknek – kell elszenvedniük.