1999 az iskolák fekete éve

Az önkormányzati fenntartású iskolák számára – az 1995-ös „Bokros-csomagos” pénzügyi megszorítások után – az idei év is tömeges bezárásokat, összevonásokat hozott, főként a gyermeklétszám drasztikus csökkenése miatt. Budapesten tizenkét kerületben szűkült, illetve szűkülhet az intézményhálózat, s az úgynevezett ésszerűsítési hullámból a vidéki nagyvárosok sem maradtak ki. Bár a helyi döntések során több esetben is sérültek a szülői és a diákjogok, ezek orvoslására törvényes esély gyakorlatilag nincs.Az iskolabezárások vagy -összevonások jogszerűségéről a közoktatási törvény egyértelműen rendelkezik. Amennyiben a fenntartó önkormányzatok a pedagógusok, a szülők és a diákok számára aránytalanul nagy terhet jelentő döntéseket hoznak, az érintettek elvileg több jogorvoslati lehetőséggel is élhetnek. Fordulhatnak közigazgatási hivatalhoz vagy a bíróságokhoz. Ha már minden lehetséges jogi fórumot végigjártak, akkor fordulhatnak a szakombudsmanhoz – nyilatkozta lapunknak Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Hivatala az oktatási miniszter rendelete alapján működik, és kizárólag ajánlásokat fogalmazhat meg az adott ügyekben vitázó felek számára. A biztos elmondta: december elsejei hivatalba lépése óta három iskolabezárási ügyben keresték meg, de a jövőben több esetre számít, mert a panaszosok 1998 decemberéig visszamenőlegesen is megkereshetik őt. Ugyanakkor az oktatási ombudsman megkeresésre – az országgyűlési biztosokhoz hasonlóan – csak ajánlásokat tehet az érintettek számára. Súlyos esetekben hivatalból akkor járhat el, ha az adott ügyben 1999. december elseje után született jogerős döntés.Aáry-Tamás Lajos elárulta, hogy a jövő évi munkatervében több területen is átfogó vizsgálatra készül. Várhatóan az iskolabezárások jogi tapasztalatainak összegzésére is sor kerül majd. A megelőzés érdekében együttműködésre törekszik a nagy iskolafenntartókkal, s fel kívánja venni a kapcsolatot az országos önkormányzati szövetségekkel is. Külön felkérésre közvetítői szerepre is vállalkozik, ám ennek feltétele, hogy a felek mindegyike beleegyezzen egy ilyen döntés előtti jószolgálati akcióba. Ezzel sok konfliktus és későbbi per elkerülhető lenne.Az önkormányzati iskolák racionalizálása elkerülhetetlennek látszik a nagy intézményhálózatot fenntartó településeken. Ahol a gyermeklétszám drasztikus csökkenése, a szűkülő anyagi források és a folyamatosan emelkedő működtetési költségek ellenére évekig halogatták a „műtétet”, ott eleve nagyobbak az érdeksérelmek. Gyakran politikai indulatoktól sem mentesek a viták, pedig az önkormányzatok ma már a polgármester vagy a testületi többség pártállásától függetlenül is kénytelenek takarékoskodni. A 90-es évek közepén, a Horn-kormány idején például előfordult, hogy központi nyomásra miniszteri felhívások szolgai végrehajtására került sor egy-egy településen. Az oktatás minőségének fejlesztésére jelenleg csak az „ágazat” pénzeinek átcsoportosítása ad módot, hiszen az idén megemelt állami normatívák is többnyire csak a kiadások felét fedezik.Budapesten tizenkét kerületben került napirendre az intézményhálózat felülvizsgálata. Az egyik legnagyobb vitát a VII. kerületi Hernád Utcai Kísérleti Általános Iskola megszüntetése kavarta. Az intézményt a főváros működtette, ám a kerület visszakérte, hogy szinte azonnal bezárja. Az épületet egy alapítványi iskolának adták bérbe, míg a gyermekeket más iskolákba helyezték. A szülők hónapokig tiltakoztak. Az ügyben vizsgálatot folytatott a közigazgatási hivatal és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, s megállapítá-saik szerint az önkormányzati eljárásban alkotmányos jogok is sérültek. Hasonló eredmény született a XV. kerületben is, ahol szinte az egész iskolahálózatot érintette az úgynevezett nevelési központok kialakítása. Az elmúlt hetekben egy rákospalotai tagiskola alapítványi kézbe adásának terve ellen tüntettek az érintett szülők és pedagógusok. A XI. kerületben is összevonásokról határoztak a képviselők, ám a változások csak 2000 szeptemberétől várhatók. A Ferencvárosban nemrégiben okozott botrányt a Lenhossék utcai iskola megszüntetését jelentő döntés. A II. kerületben már nyilvánosságra hozták a több mint tíz intézményt érintő „csomagot”. Döntést csak januárban hoznak, ám sokan tiltakoznak a Rákóczi Gimnázium költöztetési javaslata ellen. Az úgynevezett racionalizálásokat viszonylag békésen oldották meg Óbudán, Angyalföldön, Terézvárosban és Kispesten. Az idén a középiskolák is veszélybe kerültek, ugyanis több kerület a fővárosnak akarja visszaadni eddig vállalt fenntartói jogát.Az iskolák helyzete a vidéki nagyvárosokban sem könnyebb. Szegeden, Szolnokon, Békéscsabán, Pécsett ugyanolyan tiltakozási hullámot váltott ki az önkormányzati takarékosság, mint a fővárosban.