Erdély – a szatmári síkság

Isten, áldd meg! Fohászt suttog a szatmári puszta. Csitt! Csitt! Fohászt zúg a szél, pedig csak lábujjhegyen lopakodik a fenséges, vad, durva vidék felett. Lenézni is alig-alig merészel őkegyelme. Fél, hogy visszanéznek rá mind a „nádkúpban remegő lányok”, a török rabszíjra fűzött, megtört tekintetűek, az ordas, gyönyörűséges hajdúk, a némettől, oláhtól rettegők, a számkivetettek, árvák és megkínzottak, visszanéznek mind, akikben több a méltóság, mint megannyi boldogabban, szerencsésebben – mint megannyi gondtalanban...Csitt, csitt! Kölcsey himnuszt farag.Micsoda himnuszt teremhet ez a táj, ez a sors?A legszomorúbbat és leggyönyörűségesebbet.Kölcsey himnuszt farag.Eltörhetetlen bánatból, megtörhetetlen reménységből.Minekünk faragja – örökre.Sződemeterre ráborul a megmaradás konokságból szőtt terítője.Hallod-é, te Isten?Áldd meg a magyart!No, garabonciás barátom, tán csak nem azért szöktél át ilyen hirtelen Szatmárba, hogy könnyebb sorsot találj?Ha igen, csalódni fogsz, az már biztos.Nézz csak körül – tudod, hol állsz éppen?Ez a nagymajtényi sík. Bús magyar sors.Hej, pedig de szépen indult! Messzi, Brezán várában lelték meg a tiszaháti felkelők jó II. Rákóczi Ferencet, s hazahozták, hogy vezérük legyen, hogy a haza ügyének élére álljon. Esze Tamás fogadta a fejedelmet, s pár száz rongyos, éhes kuruc.Egy esztendő alatt aztán a kurucoké lett egész Magyarország.A békekötő gróf1707-ben az ide csak egy ugrásra lévő Ónodon tartották azt a nevezetes országgyűlést, ahol kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. „Eb ura, fakó, József császár nem királyunk többé!” – kiáltották a követek, s nem sejtették, hogy négy év múltán itt, a majtényi síkon Károlyi Sándor a fejedelem tudta és beleegyezése nélkül megköti a szatmári békét.Megkötötte.Lábhoz kerültek a szabadság dicső fegyverei 1711. április 27-én, a magyarok meg azóta vitatkoznak rajta, gazember volt-e Károlyi gróf, vagy az egyetlen reálpolitikus? A gazemberpártiak köpnek, ha a Károlyi nevet hallják, a reálpolitikusok meg áldják. Néha ölre mennek. Ilyenek vagyunk. Jobb most már, ha megszokjuk.Ha valaki képeslapfotózásra adja a fejét, és Szatmárnémetiben óhajtja elkezdeni a világ szépségeinek feldolgozását, akkor legyen az első képe ez: öreg szálloda, szökőkúton keresztül. Ezt a képeslapot aztán meg is írhatja mindjárt. „Amál! Az én időm lejárt. S ön, Ön majd számoljon el a lelkiismeretével, gyönyörű, jégszívű gyilkosom. Reménytelen híve: Eugén.”Mondjuk, így.Mert hát, mit tud a puha, élveteg szecesszió a múltról?Pedig múltja aztán van Szatmárnémetinek!Ménmarót birtoka volt ez a vidék, s a név – Ménmarót – nemcsak tiszteletet parancsoló, de gyönyörű is.Aztán itt őrizték a király kincsét, Erdély sóját, amelyet szekereken, tutajokon szállítottak idáig. Gizella királyné főemberei vadászgattak amúgy a környéken, s ők alapították Németi falut, mert mindig kell előbb alapítani egy falut, hogy legyen minek várossá nőnie. Hát ezért. Végül, mire kinőtt Németi falucskából az ősi vár, feldúlta azt a tatár, majd 1536-ban I. Ferdinánd, utána lett a Báthoriak tulajdona.Az, hogy Szatmárnémeti kedves, árnyas kisváros-e, vagy ócska porfészek, Eugén hangulatától függ. Eugén hangulatát pedig ez idő tájt Amál hajlandósága befolyásolja, később pedig Lili, Fáncsika, Majmunka, Maja, Sarolta és Tímea lesz rá nagy hatással – vagyis városaink megítélése a nők kezében van, mit csináljunk... Ehhez képest kell leszögeznünk, hogy van Szatmárnémetinek székesegyháza. 1797-ben szentelték fel.A tornyok között álló Jézus-szobrot annak idején ledöntötte egy orkán, a Megváltó zuhanása a kupolát is megsértette – sokan imádkoztak, és várták a világ végét azon az éjjelen.Sokkal e világibb, kézzelfoghatóbb romlás emlékét őrzi a Vécsey-ház. „Ezen a telken állott a reformátusoktól templomnak használt várbéli élésház, melyben II. Rákóczi Ferenc fejedelem elcsüggedt kurucai 1711. évi április hó 27. és 28. napján a szatmári béke pontjait letárgyalták és elfogadták.”Így igazít el az írás.Így szól a történelem.Melyről oly keveset tud az az élveteg, álmos szecesszió.Erdődöt elkerülik a főútvonalak – ám Erdőd annyira közel van a szívhez, hogy nem is lehet elkerülni.Jó, ha leszögezzük mindjárt: Erdőd Szatmár legöregebb faluja. Mondják, lakták már az őskorban is, aztán előbukkan neve a Váradi Regestrumban, s olyan szülötte van a falucskának, mint Bakócz Tamás, a Dózsa-lázadássá fajuló keresztes háború életre hívója.A XIV. század végétől majd kétszáz esztendeig a Bélteki- és a Drágffy-család birtoka, végül aztán, ahogy lenni szokott, férfiágon kihalt a Drágffy-család, s az özvegy, Somlyai Báthori Anna feleségül ment a család ecsedi ágából származó Báthori Györgyhöz, s az oltár előtt kimondott boldogító igen örömét nagymértékben növelte az asszonykával járó erdődi uradalom is.A nagy örömök azonban nem tartanak sokáig. Előbb Miksa vezére, Schwendi Lázár vette be a várat, majd János Zsigmond visszafoglalta, s hogy ne legyen annyi ok a háborúskodásra, mindjárt földig is rombolta. Jól számított a fejedelem, ugyanis a várat soha többé nem építették fel. Ellenben Károlyi Sándor 1730-ban a romok köveiből várkastélyt építtetett.Csinoska várkastély állott tehát a büszke vár helyén, s eljött egy fülledt, csöndes, méhzümmögéses nap, 1847. szeptember 8. Nyurga, kemény arcú legény vezette azon a napon oltár elé szíve szerelmét a kastély kápolnájában. Szendrey Ignácnak, a Károlyi-birtok jószágigazgatójának leánya, Júlia volt a boldog ara. Mentek kéz a kézben a kápolnába, egyenest az Úr színe elé, Szendrey uram meg kiitta bánatában a pincét, annyira nem akarta ezt a házasságot. De hát, előfordul olykor, hogy teljesen mindegy, amit az apák akarnak, vagy nem akarnak. Szendrey Júlia például hozzáment ahhoz a férfihoz, akit történetesen Petőfi Sándornak hívtak.A többit pedig tudjuk.Ahogy tudják a vén falak is.Hiába rombolta le majd mindet a második világháború.Erdőd lelkét nem sikerült megölni.S nem is sikerül már soha többé.Ákos lelkeÁkos községnek is van ám lelke, s jól tesszük, ha azt a lelket a református templomban keressük, méghozzá álmos, késő nyári délutánban, mert olyankor kimenősek mind a lelkek.A településnek nevet adó Ákos nemzetség monostorából lett a református Isten háza, amelyet alaposan megtépázott a sors a hosszú évszázadok során. Írásban először mindjárt abból az alkalomból találkozhatunk a vén templommal, hogy 1642-ben leégett.Helyreállították, majd jöttek a török portyázók, és felgyújtották ismét. Csak hát nem az a fajta a magyar, aki veszni hagyja templomát. Megköpték tenyerüket a környék jobbágyai, és megint rendbe tették, amit a pogány széjjelrontott. No, erre már felfigyelt a Jóisten is, és gondolta, megnézi, mennyit viselnek el az Ő nehéz sorsú hívei.1747-ben egy kiadós vihar keretében mennykövével sújtotta a templomot. Török János és felesége, Papp Kata felnézett az égre: Jól van, Uram! – mondták, és előteremtették megint a pénzt a javítás költségeire. No, nekiveselkedett erre az Isten – ne mondja senki, hogy nincsen neki fantáziája -, és 1834-ben rettenetes földrengést küldött a falura.Ugrott is ki mindjárt ágyából a tiszteletes, előbb térdre borult, aztán rázta öklét az égre. Az Isten megenyhült, és nem hagyta, hogy összedűljön a templom. Csak iszonyú repedések keletkeztek a falakon – azokat aztán Schulek Frigyes hozta rendbe 1896-ban, a millennium évében.Rendbe hozta, hátha akad még olyan korszerűtlen vándor a következő ezredévben is, aki kíváncsi egy öreg templomra.Hát, akad.S néha azzal hízelgünk magunknak, hogy nem csak egy-kettő.1080-ban jó Szent László királyunk monostort alapított Kaplonyban, hogy legyen hol lakniuk a derék szerzeteseknek, akik a keresztény vallást terjesztik a vad keleti végeken. A monostor később a Kaplony nemzetségből származó Károlyi-család temetkezési helye lett, s itt terültek el birtokaik, amelyek egyikét előbb Karul-pusztának, majd Kis-Karulnak, végül pedig Nagy-Karulnak hívták. Nohát, ez a Nagy-Karul lett Nagykároly.Nagykárolyban pedig fene kacifántos módon építtettek várat maguknak a Ká-rolyiak.Úgy kezdődött, hogy a Károlyi-család első ismert őse, bizonyos Ördög András hat márkáért visszaszerezte a Sápyaknak zálogba adott ősi birtokot. Ördög András fiának nemigen tetszhetett az ördög név, ugyanis ő az első, aki Károlyinak nevezi magát. Az ördögöt elhagyó Simon fia, András és az ő leszármazottai „vérük ontásával teljesített hű szolgálataikért és sebbel szerzett harci érdemeikért cserébe” vásártartási jogot kapnak Nagy Lajos királytól, majd Zsigmond brandenburgi őrgróftól, az ország főkapitányától Károlyi László a pallosjogot is megkapja.Gondolták is mindjárt a derék Károlyiak, vásár már van, a fejeket is leüttethetjük, most már csak lakni kéne valami tisztességes erősségben – aztán egy reggel nekiláttak az építkezésnek.De a magyar már akkor se szerette, ha csak úgy hűbelebalázs módjára épít mindenfélét a szomszéd. A Báthoriak mindjárt panaszt tettek a királynál, hogy az ő engedélye nélkül építkeznek a büdös grófok, ráadásul várat, abban meg cseh és mindenféle más külföldi katonákat tartanak.Mátyás királynak szüksége volt hűséges szolgájára, Károlyi Lancz Lászlóra, így aztán postafordultával visszaüzent, hogy biztosan tudja, egyszerű lakóházat építenek a Károlyiak, és e jámbor cselekedetükben ne merészelje akadályozni őket senki se.Imigyen lett váruk a Károlyiaknak.1661-ben hiába ostromolta a török – úgyhogy nem sikerülhetett rosszul. Rákóczi szabadságharca idején a kuruc kezén volt a város, maga a fejedelem egy hónapot töltött a falak között még 1708-ban, majd jött az a nevezetes békekötés, amelynek atyja Károlyi Sándor volt, aki ezzel a cselekedetével két dolgot is elért: egyfelől azt, hogy lassan három évszázada vitatkoznak jelleméről az egymással soha ki nem békülő magyarok, másrészt pedig, hogy nem kobozták el a család birtokait.Károly szülötteiÍgy aztán a békekötő gróf halála után fiának, Józsefnek volt mit lebontania, és az öreg kövekből így tudott kastélyt építtetni. Végül aztán jött Károlyi István, s mert a gyerekeknek semmi sem jó úgy, ahogy van, ezt a lovagvárat álmodta meg a kastély helyére.S hogy milyenek voltak a Károlyiak? Megéri néhány pillantást vetni a történelmi arcokra. Károlyi Sándor, a nevezetes kuruc. S íme, Károlyi Antal, aki labanccá lett – kettejük portréjában minden látható: két kép, egy egész történelem. Aztán, nini, hiszen ez az úr az 1831-ben született Károlyi Sándor, aki megalapította a hangyaszövetkezetet. Ez a derék asszony pedig Károlyi Györgyné, született Zichy Ilona, aki arról nevezetes, hogy azonnal kirúgta azt a cselédet, aki a házban kiejtette száján a Ferenc József nevet.Minden bennük van az öreg arcképekben – ahogy felelősséggel ver meg, és főhajtásra kényszerít az öreg kripták levegője is.Megmaradt Kaplonyban a Károlyiak kriptája, s aki tiszteli múltját, hazáját és történelmét, ellátogat a nagy halottak közé.Kijár nekik egy tisztelgés – a nevezeteseknek is, s a névtelen sírhelyekben nyugovóknak is, akik rangon alul házasodtak, s így elvesztek a történelem számára.Aztán, ha elég életet kaptál a fenséges, vén haláltól, sétálj még egyet a városban!Mert hát itt született Kaffka Margit, s áll is még a szülőháza. Ahogy valamilyen véletlen folytán meg tudott maradni a piarista rendház és gimnázium, ahol Ady Endre tanult. S bár ma határőrlaktanya, de legalább megvan az Aranyszarvas fogadó, ahol megszállt a megyebálba igyekvő Petőfi. Az ott, ni, az első emelet bal szélső ablaka! Amögött lakott ő, s ha már eljött idáig, hát el is csábította a megyebál legszebbik leányát – Szendrey Júliát.Egy út végül hátra van még.Született itt még valaki, kinek nevét tisztelettel s hálával fogja kiejteni a legutolsó magyar is: Károli Gáspár.Nagyot tett a gönci pap, a csöndesség áldott fia. Olyan nagyot, mintha szerzett volna hazát.„Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”Ezt tette.Áldja meg érte az Isten – és áldja a nemzet is, amely talán nem is lenne már őnélküle.(A televíziós sorozat huszonharmadik részét ma 16.20 órakor sugározza az MTV 1.)