Erdély – Hegyalja, vajdák, fejedelmek

Torockónál hagytuk el Aranyosszéket, s meg nem állhatjuk, hogy be ne nézzünk a következő magyarlakta faluba Hegyalja felé menet. Torockószentgyörgy az a falu. Orbán Balázs is megemlékezik róla, imigyen: „A falu T idomban épült, egyik hosszabb utczája egyenes vonalban húzódik északról délnek, míg másik nyugati irányban messze felnyúlik a Havas-patak mellett azon nyugati körirányú hegykebelbe, melynek környezetén és hátterében a legszebb idomú havasok vannak csoportosítva. A Havas-patak völgye fölött mint kövült felhőtömeg emelkedik a roppant Ordoskő.”Eddig Orbán Balázs, hogy halljuk a szót: Ordoskő, mert azt jó hallani. Meg aztán, hálátlan az ember, hát még ha garabonciás, s nem is annyira a falu érdekli, a legnagyobb parancsolat, a mindennapi megmaradás, hanem a határban emelkedő legendás, gyönyörű vár.Ákos nembéli Toroczkai Illés vajda emelte a szentgyörgyi várat még a tatárjárás előtt. S a kézdi székelyek a Toroczkaiak vezetésével 1285-ben visszaverték a Székelykőt ostromló tatárokat, amiért is hálából IV. László királyunk nekik adományozta „Castrum Toroczkót”, s hozzá az uradalmat.Felégették ezt a semmi közepén álló büszke várat Dózsa keresztesei – de akkor újjáépült. Aztán 1704-ben Tiege osztrák generális parancsára felrobbantották – és nem épült fel soha többé. Most már a környék legöregebb varjúi sem emlékeznek, milyen volt lakottan, ám a környék legifjabb lurkói is látják, hogy büszke vár ez, még holtában is.Ahogy büszkék voltak a Torocz-kaiak, a környékbeli székelyek és szászok, büszkék a hegyek, büszkék a szegényes porták – büszke ember volt Brassai Sámuel is, a falu szülötte, ki ebből a szegénysorból lett polihisztor, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.Hát ehhez bizony nem elég tehetség, szorgalom – ehhez hit kell és büszkeség.Bőség helyett e kettőből van sok errefelé.Fejedelmi városNem sokkal odébb, már a Hegyalján, másik kicsi falu áll.Magyarigen.Furcsa név, igaz? Már csak azért is, mert annyira a „nemhez” vagyunk szokva, mi, rokontalan, bús magyarok.Itt volt lelkipásztor Bod Péter.Itt járt nap nap után a tiszteletes úr, egy másik szegény székely család sarja, nyelvtudós és teológus, irodalomtörténész és egyháztörténész – itt járt, tele volt hívei bajával, örömével és bánatával, s mellesleg mindent tudott a világról.Átok-e vagy áldás Magyarigen közepében mindent tudni a világról? Aztán meg: milyen lehet Magyarigen közepében, a református templom kertjében nyugodni?Furcsa, biztosan.Csöndeskés.Magyar úgyse sok maradt.Lassan már csak ők tudnak beszélgetni egymással, a vén kert halottai.Igaz-e, véreim?Vadászgatott Gyula fejedelem, s mert mi mindig vadászat közben lelünk nagy dolgokra, hol hazára, hol Nagyváradra, hát Gyula is az Erdőelvén folyó vadászat közben lelt rá a rómaiak által épített nagy városra, a későbbi Fehérvárra, amelyet mindjárt a gyulák székvárosául választott.Így szól az ősgeszta, s nyomában így regél a Képes Krónika is. Hogy így volt-e? – az mindegy.Megette a fene az egész életet, ha mindent tudománnyal akarunk mérni, s hideg, lélektelen racionalitással megöljük minden mesénket, hagyományunkat, legendánkat.Így szól az ősgeszta, legyen ennyi elég.Akinek meg nem elég, az egyben biztos lehet: Szent István királyunk 1003-ban legyőzte, és megfosztotta hatalmától Prokuj gyulát, alattvalóit megkereszteltette, s az erdélyi gyulák székhelye, Fehérvár ezután „értelem-szerűen” lett az erdélyi püspökség székhelye.Fel is épült a XI. században az első Szent Mihály-székesegyház.Kicsi, szerény templomocska volt az az első, ezért aztán Adorján püspök vezetésével valamikor 1187 és 1202 között hozzákezdtek a második, a nagy és méltóságos székesegyház felépítéséhez.És épült, és épült, és épült Gyulafehérváron az Isten háza.És odalett a muhi pusztán Fehérvár főpásztora, Rajnáld püspök, és kirabolták, és felgyújtották a templomot a kutyafejűek. És helyreállították, és jöttek aztán a szebeni szászok, és betörtek a székesegyházba, megégettek benne vagy kétezer embert, köztük Agabitus, Mihály és Bertalan főespereseket. És helyreállították, és megint jöttek a szebeni szászok, és pusztították ismét. De építették tovább, és jött a török, és pusztította.Rendbe tették megint, és János Zsigmond idejében a „protestánsok elkergették a papokat, ledöntötték az oltárokat, megsemmisítették a reneszánsz képeket meg a székesegyház két orgonáját”. És aztán használhatatlanná vált az épület, mert kirabolták előbb Rácz György hajdúi, és a maradékot ismét a török.És szent emlékezetű Bethlen Gábor fejedelem idejében megint rendbe tették, s a II. Rákóczi György ellen felvonuló török hadak felperzselték megint. És visszakapta a romot a katolikus egyház 1715-ben, és felépítették lassan, keservesen újra, mígnem 1758. július 17. éjjelén leégett megint.Mártonffi püspök idejében helyreállították, s 1849-ben a honvédsereg egyik lövedéke lerombolta újra. De felépítették konokul ismét, helyreállították, s áll a Szent Mihály-székesegyház.Az Úr csöndességeUramisten! Uramisten! Odabent az Úr csöndessége s a fél magyar történelem fogad.Csak a sírokat járd körbe, ha borzongani, s a hazáért imát mormolni akarsz!Ifjabb Hunyadi János szarkofágja az első, a szörényi bán meghalt a török elleni harcokban 1440-ben.Mellette bátyja, Hunyadi János, a törökverő hős, ki miatt déli tizenkettőkor megszólalnak a keresztény világ harangjai – meghalt a Nándorfehérvár falai alatt kitört pestisben, nem sokkal világra szóló győzelme után.Mellette elsőszülött fia, Hunyadi László – kit V. László király, esküjét megszegve, Budán lefejeztetett, s a szokásokat felrúgva a bakó negyedszer is lesújtott bárdjával, mert László feje nem akart porba hullani.A Hunyadiak szarkofágjai felett a falban a Kendi fivérek, Ferenc és Antal nyugszanak a lándzsával átdöfött medvetalpas címer mögött. Megölette őket Izabella királyné 1558. augusztus 31-én.S tovább, az Anna-kápolnában vár még két szarkofág.Az egyik a Kendi fivéreket meggyilkoltató Izabella királyné testét rejti. Jagelló Zsigmond lengyel király leánya, Szapolyai János vajda és magyar király asszonya férje halála után Fráter Györggyel és Török Bálinttal az ország kormányzója. Lemond Szent István koronájáról Ferdinánd javára, majd Erdély nemesei hazahívják. Fia nevében átveszi a hatalmat – és meghal.Mellette fia, János Zsigmond.Anyja halála után átveszi a hatalmat Erdélyben, megszilárdítja a fejedelemség különállását a királyi Magyarországtól, vérbe fojtja a székelyek felkelését – majd halálával kihal a Szapolyai-család.Anya s fia közelében nyugszik a rejtélyes Fráter György vagy Martinuzzi, vagy csak úgy, magyarosan: György barát. A pálos szerzetes Magyarország végromlása idején az egyik legnagyszerűbb diplomata. Az ország egyesítésén munkálkodik, s egyensúlyoz két pogány, a török s a Habsburg között.Végül az a Ferdinánd, ki szolgálataiért erdélyi vajdává nevezi ki, megöleti Castaldóval a saját alvinci kastélyában 1551. december 17-én.A titokzatos barátHát ekkora darab véres, szomorú magyar történelem nyugszik Gyulafehérvár ki tudja, hányszor meggyalázott,összerontott, de mindig felépült székesegyházában.Odakünt a várban pedig áll még a fejedelmek háza, s megvan még az öreg Batthyanaeum is, ősnyomtatványok s felbecsülhetetlen értékű könyvtár őrzője, állnak a régi kapuk, a régi falak. Most éppen román laktanyákkal körbeépített, pompás, szent magyar város, Gyulafehérvár, vigyázz magadra, s mi emlékezettel, hűséggel, tudással vigyázunk terád.Alvincon áll az a kastély, a pálos szerzetesé, a titokzatos, rejtélyes Fráter Györgyé.1551. december 17.„Castaldo (...) Pallavicini Sforzát és Lopez Andrást, a spanyol gyalogosok csapatának parancsnokát utasítja, hogy a kaput a lehető legnagyobb csendben foglalják el. Sforza magához vette az olaszországi Alessandriából jött Márk Antalt, Castaldo íródeákját, Campeggiói Lőrincet, Movino Jánost, egy Scaramuccia nevűt két piacenzai orgyilkossal, továbbá Mercado Jánost és Avilai Pétert, hogy velük a gyilkosságot végrehajtsa. Márk Antal egy tőrrel s egy kicsi (...) puskával felfegyverezve, az éppen reggeli imáját végző barátnak jelenti, hogy fontos és nagy jelentőségű közölnivalója van. Miután a szobába bebocsátották, előhúz egy Ferdinánd királyhoz írt levelet, és tisztelettel arra kéri a barátot, hogy írja alá a nevét. Amikor ez az írónádat kezébe véve a levél fölé hajolt, az írnok hátulról tőrével a nyakát halálos szúrással átdöfte. Amikor erre zaj és kiáltozás támadt, Sforza és a többiek betörtek, s őt körülállják s csapásokat mérnek rá. Márk Antal, mint valami vadállat, a lebukó és még vergődő mellének irányítja a puskát, s golyóval átlövi. Ezután a gyilkosságot végignéző Vas Ferencet, a barát apródját is megölték, Mercado pedig Martinuzzi fülét mint bizonyítékot magával vitte Ferdinándhoz.”Fráter György holtteste több mint hetven napig hevert temetetlenül itt, a gyilkosság helyszínén.Hát ennyi csak az alvinci várkastély maradék falainak titka.S ugyan mennyi titka lehet Alvinc XIII. században épült templomának?!Nem tudja azt senki.De ilyen lehet az Isten arca is nagy bánat idején.Ráncos, szomorú, fenséges – mint ezek a maradék, öreg romok.Tebenned bíztunk, eleitől fogva – s persze, hogy el ne felejtsük: természetesen megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.Ámen.(A televíziós sorozat 26. részét ma 16.20 órakor sugározza az MTV 1.)