Ma dönt az OPEC a kitermelésről

A lehetséges termelésbővítésről – ezáltal az olajárak viszszafogásáról – is tárgyalnak az OPEC-országok miniszterei mai értekezletükön. A szervezetre a nagyobb kőolaj-felhasználók – főként az USA – részéről nyomás nehezedik, hogy minél nagyobb mértékű termelésnövelésről határozzon, ami viszont vezető politikusok szerint az USA szándékaival ellentétes hatást válthat ki. Eközben amerikai kormányzati és gazdasági szakértők a probléma hosszú távú megoldására a kitermeléssel és az alternatív energiaforrá-sokkal kapcsolatos technológiák fejlesztését javasolják.Az OPEC tavaly márciusban hozott döntése a kitermelés visszafogásáról megtette hatását: a tartalékok rég nem látott mértékűre apadtak, és a fekete arany ára az 1998. decemberi szint háromszorosára emelkedett.Az USA külpolitikusainak a legnagyobb dilemmája az OPEC-találkozó előtt az volt, hogy úgy próbálják a kőolajtermelőket a nagymértékű termelésbővítésre rábírni, hogy ne váltsanak ki ezen országok döntéshozóiból még nagyobb ellenállást a túl erős nyomással. Bill Richardson amerikai energiaügyi miniszter lebeszélte csütörtökön tervükről az amerikai képviselőház energiaügyi albizottságának képviselőit, akik a bécsi OPEC-csúcsra akartak utazni. „Néhány OPEC-kormány már most úgy érzi, hogy túl nagy a nyomás a részünkről” – idézi a Reuters Richardson szavait a miniszter képviselőknek írt leveléből. Hasonló mondanivalója volt Luis Téllez mexikói energiaügyi miniszternek múlt szerdán, amikor bejelentette, hogy országa kőolajtermelését napi nem egész 325 ezer hordóval növeli áprilistól. A miniszter óvta attól az Egyesült Államokat, hogy túl erőszakos legyen az olajtermelő országokkal szemben. „Az olajpiac nagyobb szereplői már kijelentették, hogy több olajra van szükség” – idézi a New York Times Téllezt, aki arra figyelmeztetett, hogy az agresszív lobbizás csak felkeltené a nacionalista ellenállást a kitermelő országokban.Az amerikai energiaminiszter a múlt héten számos olajtermelő ország képviselőjével találkozott – köztük a nem OPEC-tag Norvégia olajminiszterével is, Bill Clinton amerikai elnök pedig ázsiai körútja során tegnap Omán szultánjával folytatott megbeszélést.Az USA törvényhozása ugyanakkor a rábeszélésnél kevésbé finom eszközöket is fontolóra venne: egy csütörtökön hozott határozat felszólítja a Fehér Házat, hogy vizsgálja felül az OPEC-tagországok árképzési gyakorlatát. Az olajár-csökkentési törvény az elnököt arra hívja fel, hogy a magas kőolajárat rögzítő államokkal szemben – más országokkal együttműködve – diplomáciai lépéseket tegyen. Az eredeti javaslat az említett országoknak nyújtott segélyek visszatartását és a fegyvereladások tilalmát tartalmazta volna, de végül a fenti, jóval „szelídebb” változatot fogadták el. Egyes csalódott törvényhozók szerint az USA olajban gazdagabb területeinek képviselői vették el az élét a törvénynek, hogy az olajárak minél magasabban maradjanak. Sok törvényhozó következetlennek minősítette a törvényjavaslatot, mégis megszavazták. Sokan a látszatát is el akarták kerülni annak, hogy az olajkartell oldalán állnak az árvitában, másrészt a határozat legalább „egyértelmű üzenet” a Fehér Ház felé.Az olajtermelő országok szintén nehéz helyzetben vannak, mivel a kitermelés túlzott visszafogása és a túl magas árak a világgazdasági növekedés csökkenésével járnának, ami őket is kedvezőtlenül érintené. Az OPEC politikusai ugyanakkor a látszatát is el szeretnék kerülni annak, hogy amerikai nyomásra növelték újra a kitermelést. Eközben a magas árak mellett egyre nagyobb a kísértés, hogy a kitermelő országok – megszegve a tavalyi megállapodást – növeljék exportjukat. A szervezet tagországaiban a megállapított keretnél becslések szerint már most is napi 1,2 millió hordóval többet termelnek.Az egyes OPEC-tagok eltérő mértékű termelésbővítés mellett érvelnek. Az OPEC két, kisebb termelőnek számító tagállama, Líbia és Algéria legalább három hónapig a jelenlegi szinten tartaná a tagországok termelését. A nagyobb mennyiséget kitermelő országok közül a nyugati sürgetésnek leginkább ellenálló Irán olajminisztere tegnapi nyilatkozata szerint semmiféle növelést nem támogat, bár korábban napi 500 ezer hordós többletkitermelést indokoltnak tartott. Szaúd-Arábia, Venezuela és Indonézia is a termelésnövelés mellett van – Szaúd-Arábia napi másfél millió hordós kvótaemelést látna helyénvalónak, bár az amerikai törvényhozás keményebb fellépése itt is tiltakozást váltott ki. Szakértők ugyanakkor legalább napi kétmillió hordós többletet tartanak szükségesnek ahhoz, hogy újra feltöltődjenek a tartalékok. Kuvait mindenesetre kész akár az OPEC ellentétes döntése esetén is növelni olajexportját. Ezt a kuvaiti külügyminiszter nyilatkozta az Al-Vatan című helyi lapnak.Bizonytalan, hogy a nyugati országoknak sikerül-e jobban függetleníteniük magukat a közel-keleti olajtermelőktől. A világon harmadik legnagyobbnak tartott Kaszpi-tengeri olajkincsért folytatott vetélkedésben ugyan előrébb lépett tavaly az USA, az amerikai terveket azonban – érthető módon – nem jó szemmel nézik Oroszország és Irán politikusai. Ugyanígy nemzetközi feszültségek forrása a kínai partokhoz közeli Spartly-szigetek, ahol nagyobb olajkincset sejtenek a szakértők. A kereskedelmi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint a fejlett nyugati országok azon képessége, hogy elhárítson egy nagyobb olajellátási zavarból eredő problémákat, „nem növekedett” 1994 óta, mivel ma is az OPEC-országoknak van a legnagyobb kitermelő kapacitásuk.A nyugati gazdaságok közel-keleti függése mindenesetre jelentős költségeket jelent a fejlett országoknak. Az amerikai Allied Business Intelligence kutatóintézet tanulmánya szerint évi 165 millió dollárba kerül csak az Egyesült Államoknak, hogy fenntartsa stratégiai kőolajkészletét. Az igazán nagy összeget mégis a közel-keleti kőolajforrások biztosítása emészti fel: a kutatóintézet számítása szerint évente csaknem 35 milliárd dollárt költ az ország katonai kiadások formájában erre a célra, amihez még hozzáadódik a függés miatt lecsökkent külpolitikai mozgástér. A kutatóintézet az amerikai kereskedelmi minisztériumhoz hasonlóan a kitermelés és az alternatív energiaforrások technológiájának fejlesztését javasolja.Maga a technikai fejlődés eddig is jelentősen hozzájárult, hogy az energiaárak az utóbbi években alacsonyak voltak, miközben a kőolajfeltárásnak és -kitermelésnek a technológiája is jelentős fejlődést mutat.A piaci árakat a múlt héten a közelgő OPEC-értekezlet kimenetelével kapcsolatos találgatások mozgatták. A kezdeti gyengülés után az árak a hét vége felé emelkedtek. Az északi-tengeri brent kőolaj ára pénteken csütörtökhöz képest 1,7 százalékos mértékben, 25,91 dollárra emelkedett.