Félretájékoztatás és tévhitek okoznak súlyos károkat a hústermelőknek

Egyre nagyobb számban és szélesebb körben terjedő álhírek vezetik félre a fogyasztókat és gyakorolnak káros hatást az agrár-élelmiszeripari szektorra – hívta fel a figyelmet az Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport. Lengyelországban a baromfiszektor szakmai szervezete széles körű tájékoztatási kampányba kezdett a baromfihús kapcsán.

Az állattenyésztéssel és a húsiparral kapcsolatos félretájékoztatás nagy károkat okoz Fotó: OZGEN BESLI Forrás: ANADOLU

Az állattenyésztési termékláncban tevékenykedő piaci szereplőkből álló Európai Állattenyésztés Hangja szerint ebben az információkkal telített világban – ahol egy Instagram-videó nagyobb mértékben formálhatja a közvélemény alakulását, mint egy lektorált tanulmány – az élelmiszerekkel kapcsolatos félretájékoztatás, álhírterjesztés komoly kockázatot jelent. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján idézett tájékoztató szerint az élelmiszeriparban ez a jelenség egyre inkább rontja a termelők hírnevét, aláássa a tudományba és az élelmiszer-biztonsági felügyeleti rendszerbe vetett bizalmat, összezavarja a fogyasztókat, és akár egész iparágakat is besározhat. Különösen igaz ez utóbbi a húsiparra – teszik hozzá. 

A baromfihús is az álhírek áldozata lett
 Fotó: CREATIVE TOUCH IMAGING LTD/NurPhoto

Az élelmiszerrel kapcsolatos félretájékoztatás egyik legkirívóbb példája az úgynevezett fehér csíkok esete a baromfihúsoknál. A jelenség, amelyet tudományosan fehér csíkozottságnak neveznek, egy ártalmatlan izomjellegzetesség. Egyes médiumok és aktivistacsoportok azonban betegség vagy ipari visszaélés jeleként állították be, alaptalan félelmet és aggodalmat keltve. Olyan kifejezések terjedtek el széles körben ezzel kapcsolatosan, mint 

• egészségtelen hús, 
• az ipari állattartás bizonyítéka vagy 
• fogyasztói kockázat 

– annak ellenére, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztotta alá ezeket az állításokat. Valójában a fehér csíkozottság bármilyen tartási módban előfordulhat a baromfihús esetében, beleértve az ökológiai gazdálkodást is. Az semmilyen módon nem befolyásolja sem a hús tápértékét, sem pedig az élelmiszer biztonságosságát. 

Ez a hamis narratíva széles körben elterjedt, aminek a következménye a fogyasztói bizalom észrevehető csökkenése és a kereslet visszaesése az egyik legszélesebb körben ajánlott fehérjeforrás iránt Lengyelországban és egész Európában.

Előfordultak más dezinformációs esetek is Lengyelországban, etikátlan libahizlalási gyakorlatokról és hogy régi, fagyasztott húst adnak el friss áruként. Mindezt tény- és forrásellenőrzés nélkül, valamint anélkül, hogy a termelőknek válaszadási lehetőséget biztosítottak volna. A valóságban a libák tömése 1999 óta tilos Lengyelországban. Ma a lengyel libatermék-ellőállítási szektor az EU legszigorúbb előírásainak megfelelően működik, és az exportált libahús a piacon a legszigorúbb ellenőrzés alatt álló állati termékek közé tartozik. Mégis, egyetlen félrevezető interjú elegendő volt ahhoz, hogy bizalmatlansági hullámot váltson ki és súlyosan megtépázza az ágazat hírnevét. A helyreigazítások és szakértői nyilatkozatok ellenére az igazság nem tudott felülkerekedni a szenzációhajhász szalagcímeken, ami megingatta a fogyasztók bizalmát és a termelőkre hagyta a következmények kezelését.

Egy újabb aggasztó tendencia az áltudományos „tesztek” terjedése a közösségi médiában, amelyeket gyakran önjelölt ellenőrök végeznek, akik azt állítják, hogy méreganyagokat mutatnak ki a baromfihúsban. Ezek a videók milliós nézettséget érnek el, és olyan teszteket mutatnak, amelyeket nem hitelesített, diagnosztikai érvényességgel nem rendelkező, Oroszországban gyártott eszközökkel végeznek, amelyek akár 3000 százalékkal is torzíthatják az eredményeket. Ezzel szemben a tanúsított laboratóriumok és a hatósági hivatalos ellenőrzések folyamatosan megerősítik, hogy az antibiotikum- és a nitráttartalom messze a törvényes határértékeken belül marad. 

Ezek a hamis online „kísérletek” félrevezetik a fogyasztókat és súlyosan károsítják az agrár-élelmiszeripari szektort, jól mutatva, hogy az ellenőrizetlen, érzelmekre épülő állítások milyen könnyen manipulálhatják a közvéleményt.

A lengyel baromfiágazat vezető szakmai szervezete, a Nemzeti Baromfitanács – Kereskedelmi Kamara széles körű tájékoztatási, oktatási és egyben szemléletformáló kampánnyal törekszik a félrevezető állítások leleplezésére, illetve elmagyarázza, hogy hogyan terjed a manipuláció. A kampány középpontjában egy átfogó, ingyenesen elérhető e-book, azaz egy elektronikus tájékoztató anyag áll, amely elmagyarázza, hogyan lehet felismerni és elkerülni az álhíreket és a félrevezető narratívákat. A kiadvány nem csak agrár-élelmiszeripari szakembereknek szól, hanem hasznos lehet diákok, oktatók és bárki számára is, aki megalapozott fogyasztói döntéseket szeretne hozni.