Az európai fogyasztók biztonságát féltik a baromfitermelők a növekvő import miatt

A növekvő import és az összetett szabályok veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot – állítja az Európai Unió baromfiágazati szereplőit összefogó szervezet, az AVEC. A baromfi szakmai szövetség közgyűlésén tisztességes kereskedelmet, innovációt és a gazdálkodók következő generációjának támogatását szorgalmazták.

Az EU baromfitermelői meghúzták a vészharangot az egyenlőtlen feltételekkel érkező import miatt Fotó: QUENTIN DE GROEVE Forrás: Hans Lucas

Az EU–Mercosur-megállapodás körüli megújult viták árnyékában rendezte közgyűlését az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) mégpedig Versenyképesség a változó világban tematikával. A Poutry World beszámolója szerint Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke előadásában úgy fogalmazott: „A baromfiágazat Európa egyik csendes sikertörténete, hiszen hatékony, fenntartható és valóban körforgásos. Kiváló minőségű fehérjét szállítunk, a húsok között a legalacsonyabb szénlábnyommal, a baromfi minden részét felhasználva élelmiszerekben, gyógyszerekben, állateledelben, műtrágyákban és energiában.” Beszédében leszögezte, hogy mindezen okok miatt a baromfi nélkülözhetetlen Európa élelmezésbiztonsága szempontjából.

Az európai baromfi piacát gyengíti. hogy a csirkemellek negyede már az unión kívülről jön 
Fotó: GUILLAUME SOUVANT /AFP

Oplaat szerint ugyanakkor ezen erősségek ellenére az ágazat egyre nagyobb nyomással néz szembe. A harmadik országokból, például

• Brazíliából,
• Kínából és
• Ukrajnából

származó baromfiimport folyamatosan növekszik. Az elnök szerint azonban 

az onnan érkező termékeket gyakran olyan körülmények között állítják elő, amelyeket az EU-ban soha nem engedélyeznének.

Eközben pedig az EU-ban fogyasztott baromfimellhús 25 százaléka ma már harmadik országokból származik – állította.

A közgyűlésen kitértek arra is, hogy a gazdálkodókat és a feldolgozókat egyre bonyolultabb szabályozások terhelik, amelyek elmélyítik a versenyképességi szakadékunkat, miközben az EU túlszabályozása új költségeket és torzulásokat teremt az egységes piacon belül, és maga a mezőgazdaság is demográfiai szakadék szélén áll. Az uniós gazdálkodóknak csak 6,5 százaléka 35 év alatti és mindössze 11,9 százaléka 40 év alatti, pedig fiatal gazdálkodók nélkül nincs jövője a mezőgazdaságnak.

A Mercosur-megállapodással kapcsolatos legutóbbi fejlemények rávilágítanak ezekre az aggodalmakra. Az AVEC, számos agrár-élelmiszeripari szervezet koalíciójával együtt, a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás továbbra sem tartja tiszteletben Európa fenntarthatósági modelljét, és azzal fenyeget, hogy tisztességtelen versenynek teszi ki az uniós termelőket.

A tanácsnak és az Európai Parlamentnek el kell utasítania ezt a javaslatot és meg kell védenie az európai mezőgazdaságot

– nyomatékosította Oplaat.

Az EU új mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőképe

• a versenyképességet,
• az élelmezésbiztonságot és
• a tisztességes kereskedelmet

helyezi középpontba, és ez a változás tükrözi az AVEC prioritásait.

A közgyűlésen bejelentették, hogy az AVEC 2026 elején új versenyképességi tanulmányt tesz közzé, amely a 2024-es költségadatokra építve számszerűsíti az uniós jogszabályok hatását, értékeli a versenyképességet a nem uniós termelőkkel szemben, és kereskedelempolitikai forgatókönyveket modellez. Az új tanulmány célja, hogy bizonyítékokat szolgáltasson a politikai döntéshozóknak annak biztosításához, hogy Európa magas színvonala továbbra is előny, ne pedig hátrány maradjon – hangzott el.

Az AVEC üzenete az uniós döntéshozóknak egyértelmű és sürgős: 

egyszerűsíteni kell a szabályokat a felesleges bürokrácia csökkentésével, védeni kell az uniós termelőket a tisztességtelen versenytől a határokon érvényesülő kölcsönösség révén, és támogatni kell az innovációba és a generációs megújulásba történő beruházásokat. 

„Versenyképesek tudunk és akarunk is maradni, de szükségünk van arra, hogy Európa mellettünk álljon. Kölcsönösség nélkül a kereskedelemben és egyenlő versenyfeltételek nélkül Európa kockáztatja, hogy kiszervezi saját élelmezésbiztonságát” – fogalmazott Oplaat.

Az AVEC-elnök korábban több fórumon is kifejtette, mennyire életszerűtlenek azok a szabályok, amelyeket az állatvédő szervezetek követelnek, és amelyeket korábban ajánláskén az uniós Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal is átvett. Mint emlékezetes, ezek még a biotermelésnél is szigorúbb előírásokat tartalmaztak a tartási sűrűségre, és a számítások szerint az európai termelők ellehetetlenítésén túl a fogyasztók számára is jelentősen megdrágították volna a baromfihúst.