Az Országház – kicsit másképpen

Nincs nap, hogy ne szerepeljen ezeken az oldalakon az Országház. Érdemes néhány percet egy kicsit másképpen, magára az épületre és annak szépségeire szánni.

Tegzes Borbála
2001. 11. 27. 10:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parlament szó eredeti jelentése országgyűlés, törvényhozó testület. Mára azonban a törvényhozásnak helyet adó épületeket is általában parlamentnek nevezik. A magyar Országház felépítését 1880-ban, 7 évvel Pest-Buda egyesítése után határozta el az országgyűlés. A tervpályázaton Steindl Imre pályamunkája diadalmaskodott, és őt bízták meg az építkezés vezetésével is.

A Parlament Steindl tervezői pályájának csúcsa, de az építész maradandót alkotott a felújítások terén is.Az ő tervei alapján állították helyre a Vajdahunyad várat és a jáki apátsági templomot is. Az épület 1896-ra, a Millenium évére olyan állapotban volt, hogy július 8-án megtarthatta benne első ülését az országgyűlés. Ekkor iktatták be az ország ezer éves fennállását kimondó törvényt. Az épület teljes befejezésére azonban további hat évet kellett várni.

Az országház, építésekor a világ egyik legnagyobb épülete volt, számos technikai újdonságot alkalmaztak az építés során, így a távfűtést, és a különleges párásítóberendezéssel ellátott szellőzést, amelyet a világ egyik első klímaberendezésének lehet mondani. Az épület méretei lenyűgözőek: 268 méter hosszú, legnagyobb szélessége 118 méter. Az épület leghangsúlyosabb része, a két neogótikus torony között lévő kupola 96 méter magas, csakúgy, mint a Bazilika csúcsa. A gyönyörű boltozat alatt helyezkedik el a tizenhat szögletű kupolacsarnok, itt helyezték el 2000-ben a magyar koronázási jelképeket

A innen juthatunk el a két, csaknem egyforma terembe, melyek egyikében ülésezik ma is az országgyűlés. A magyar törvényhozás 1945-ig kétkamarás volt, ezért volt szükség a két ugyanolyan teremre: az egyikben a felsőház, a másikban az alsóház ülésezett.

Az országházat több, mint 450 allegórikus díszítőelem teszi még szebbé, a belső díszítésben a kor neves művészei vettek részt, többek között Munkácsy Mihály is.
A Parlement épülete ma is Budapest meghatározó épülete, örök érvényű alkotás, amely tökéletesen teljesíti 19. századi megálmodóinak alapkoncepcióját: kifejezi az ország szuverenitását, és az egyesült főváros központi jellegét.


Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.