A kormánytagok közötti együttműködés szilárd, a bizalom megerősödött, jelentette ki Gál J. Zoltán, aki a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kormányt leginkább annak cselekedetei szerint ítélik meg az emberek.
Lamperth Mónika beszámolt a belügyminisztérium önkormányzatoknak nyújtott céltámogatások összegéről, ezek szerint összesen 24, és ebből még az idén felhasználható 9.7 milliárd támogatást ítélnek az érintetteknek. A támogatásokat az önkormányzatokat, pince és pártfalak, egészségügyi fejlesztés , hulladék és szennyvízelvezető berendezések kiépítésére fogják felhasználni.
A belügyminiszter az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta: a Belügyminisztériumban megtalálható az a parancs, mely a D-209-es SZT tisztre vonatkozik. Nem tudott választ adni azonban arra a kérdésre, hogy a parancs ugyanaz-e, amely a Magyar Nemzetben megjelent. Arról sem tudott érdemlegeset mondani, vannak-e még hasonló dokumentumok a tárcánál, mivel – mint mondta – csak az egyetlen érintett dokumentumba tekintett bele.
Kiss Péter munkaügyi miniszter elmondta több mint 50 százalékkal csökken az alkalmi munkából élők közterhe szeptember 1-jétől.
Hozzátette: ettől a lépéstől a feketefoglalkoztatás szűkülését, a részmunkaidős foglalkoztatás bővülését, illetve – a közteherfizetési készség növekedése miatt – az állami bevételek emelkedését várja a kormány. Napi nettó 1600 forintos munkadíjig 500 forintot kell fizetnie a munkáltatónak a jövőben az eddigi 1200 forint helyett. Amennyiben regisztrált munkanélkülit foglalkoztat egy cég, a Munkaerőpiaci Alap a közteher 50 százalékát átvállalja.
Döntött a kormány egy Nagy Imréről elnevezett érdemrendről, melyet a társadalmi párbeszéd javításában érdemeket szerzett személyek kapnak, majd, és remélhetőleg már idén októberben átadásra kerülnek.
Már folynak a tárgyalások az Országos Munkaügyi Tanáccsal abból a célból, hogy június 16.-át Magyar Függetlenség Napja néven ünnepnappá nyilvánítsák, illetve hogy a lyukas zászlót hivatalosan is a jelképek közé emeljék – jelentette be a kormányszóvivő.
Döntött a kormány két közalapítvány, az Illyés és az Eötvös ügyéről is.
A kormány a jövőben megszüntetné az Eötvös József Közalapítványt és helyette felállítaná a Magyar Ösztöndíj Bizottságot, amelybe kuratóriumi tagokat az oktatási miniszter, egyet a külügyminiszter, további tagokat pedig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia és a hallgatói önkormányzatok országos szervezete delegálná.
Az Illyés Közalapítvány alapító okiratát is módosítani kell, mivel a határon túliak ügyével immár a MEH államtitkára foglalkozik, így immár ő gyakorloja a jogokat is. A változtatást indokolja az is, hogy a parlamentben immár nem szereplő pártok, mint az FKGP vagy a MIÉP tagjai képviseltetik magukat a testületben. A költségvetési hiányok miatt a kormány a legcélszerűbbnek egy új kuratórim felállítását javasolja.
Gál a helyszínen beszámolt arról is, hogy elfogadták a KEHI új munkatervét. Ebben 21 vizsgálat szerepel, melyek közül a két legsürgősebbnek a kormány az Országimázs Központ, és az MFB körüli vizsgálatot tartja legfontosabbnak, ezért ezek vizsgálatát, még a 2002. év harmadik negyedév végén befejezik.
Közlése szerint szintén ekkorra végezhetnek a 2002. április 7-e után hozott, állami kezességvállalásról szóló kormányhatározatok ellenőrzésével. – A Magyar Posta 1998. és 2002. évi tevékenységének átfogó ellenőrzése – és ezen belül az állami szerepvállalás vizsgálata az úgynevezett Tetra-rendszer bevezetésében – a negyedik negyedévben zárulhat le – közölte Gál J. Zoltán.
Jóváhagyta a kormány a kultuszminiszter és a főváros vezetése közötti megállapodást is az Erzsébet tér hasznosításával kapcsolatban.
Legkésőbb a jövő hét elején benyújthatják a parlamentnek azt a közös, koalíciós képviselői indítványt, melyben a volt titkosszolgálati adatok nyilvánosságra hozásáért folyamodnak az aláírók, többek között Medgyessy Péter, Kuncze Gábor, Lendvai Ildikó és Mécs Imre.
A törvénymódosítás célja az, hogy a volt titkosszolgálati iratokkal soha többet senki ne manipulálhasson, azok ne lehessenek kisstílű politikai zsarolás eszközei – tette hozzá.
Gál J. Zoltán szerint a nyilvánosságra hozás négy alapelve: teljes körű hozzáférés, a kutathatóság biztosítása, az irategyesítés lehetősége, valamint azt, hogy az iratok kezelése a nyilvános levéltárakra vonatkozó szabályok alapján történjen. – Ezen alapelvek érvényesítése döntően és elsősorban a közélet szereplőire kell, hogy vonatkozzon – tette hozzá a kormányszóvivő, megjegyezve: a közélet szereplőjének számít az, aki az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt tesz esküt.
Újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy a közszolgálati médiák dolgozói adatainak nyilvánosságra hozása is felemerült az ülésen.
