Indítványozzák az adatok nyilvánosságra hozatalát

A kormány mai tájékoztatóján Kiss Péter a közterhek csökkentéséről, Lamperth Mónika az önkormányzati céltámogatásokról, és a D-209-ügyről számolt be a sajtónak. Gál J. Zoltán a kormány döntéseit ismertette az aktuális kérdésekről.

MNO
2002. 06. 21. 12:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormánytagok közötti együttműködés szilárd, a bizalom megerősödött, jelentette ki Gál J. Zoltán, aki a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kormányt leginkább annak cselekedetei szerint ítélik meg az emberek.

Lamperth Mónika beszámolt a belügyminisztérium önkormányzatoknak nyújtott céltámogatások összegéről, ezek szerint összesen 24, és ebből még az idén felhasználható 9.7 milliárd támogatást ítélnek az érintetteknek. A támogatásokat az önkormányzatokat, pince és pártfalak, egészségügyi fejlesztés , hulladék és szennyvízelvezető berendezések kiépítésére fogják felhasználni.

A belügyminiszter az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta: a Belügyminisztériumban megtalálható az a parancs, mely a D-209-es SZT tisztre vonatkozik. Nem tudott választ adni azonban arra a kérdésre, hogy a parancs ugyanaz-e, amely a Magyar Nemzetben megjelent. Arról sem tudott érdemlegeset mondani, vannak-e még hasonló dokumentumok a tárcánál, mivel – mint mondta – csak az egyetlen érintett dokumentumba tekintett bele.




Kiss Péter munkaügyi miniszter elmondta több mint 50 százalékkal csökken az alkalmi munkából élők közterhe szeptember 1-jétől.

Hozzátette: ettől a lépéstől a feketefoglalkoztatás szűkülését, a részmunkaidős foglalkoztatás bővülését, illetve – a közteherfizetési készség növekedése miatt – az állami bevételek emelkedését várja a kormány. Napi nettó 1600 forintos munkadíjig 500 forintot kell fizetnie a munkáltatónak a jövőben az eddigi 1200 forint helyett. Amennyiben regisztrált munkanélkülit foglalkoztat egy cég, a Munkaerőpiaci Alap a közteher 50 százalékát átvállalja.




Döntött a kormány egy Nagy Imréről elnevezett érdemrendről, melyet a társadalmi párbeszéd javításában érdemeket szerzett személyek kapnak, majd, és remélhetőleg már idén októberben átadásra kerülnek.

Már folynak a tárgyalások az Országos Munkaügyi Tanáccsal abból a célból, hogy június 16.-át Magyar Függetlenség Napja néven ünnepnappá nyilvánítsák, illetve hogy a lyukas zászlót hivatalosan is a jelképek közé emeljék – jelentette be a kormányszóvivő.




Döntött a kormány két közalapítvány, az Illyés és az Eötvös ügyéről is.

A kormány a jövőben megszüntetné az Eötvös József Közalapítványt és helyette felállítaná a Magyar Ösztöndíj Bizottságot, amelybe kuratóriumi tagokat az oktatási miniszter, egyet a külügyminiszter, további tagokat pedig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia és a hallgatói önkormányzatok országos szervezete delegálná.

Az Illyés Közalapítvány alapító okiratát is módosítani kell, mivel a határon túliak ügyével immár a MEH államtitkára foglalkozik, így immár ő gyakorloja a jogokat is. A változtatást indokolja az is, hogy a parlamentben immár nem szereplő pártok, mint az FKGP vagy a MIÉP tagjai képviseltetik magukat a testületben. A költségvetési hiányok miatt a kormány a legcélszerűbbnek egy új kuratórim felállítását javasolja.





Gál a helyszínen beszámolt arról is, hogy elfogadták a KEHI új munkatervét. Ebben 21 vizsgálat szerepel, melyek közül a két legsürgősebbnek a kormány az Országimázs Központ, és az MFB körüli vizsgálatot tartja legfontosabbnak, ezért ezek vizsgálatát, még a 2002. év harmadik negyedév végén befejezik.

Közlése szerint szintén ekkorra végezhetnek a 2002. április 7-e után hozott, állami kezességvállalásról szóló kormányhatározatok ellenőrzésével. – A Magyar Posta 1998. és 2002. évi tevékenységének átfogó ellenőrzése – és ezen belül az állami szerepvállalás vizsgálata az úgynevezett Tetra-rendszer bevezetésében – a negyedik negyedévben zárulhat le – közölte Gál J. Zoltán.




Jóváhagyta a kormány a kultuszminiszter és a főváros vezetése közötti megállapodást is az Erzsébet tér hasznosításával kapcsolatban.



Legkésőbb a jövő hét elején benyújthatják a parlamentnek azt a közös, koalíciós képviselői indítványt, melyben a volt titkosszolgálati adatok nyilvánosságra hozásáért folyamodnak az aláírók, többek között Medgyessy Péter, Kuncze Gábor, Lendvai Ildikó és Mécs Imre.

A törvénymódosítás célja az, hogy a volt titkosszolgálati iratokkal soha többet senki ne manipulálhasson, azok ne lehessenek kisstílű politikai zsarolás eszközei – tette hozzá.

Gál J. Zoltán szerint a nyilvánosságra hozás négy alapelve: teljes körű hozzáférés, a kutathatóság biztosítása, az irategyesítés lehetősége, valamint azt, hogy az iratok kezelése a nyilvános levéltárakra vonatkozó szabályok alapján történjen. – Ezen alapelvek érvényesítése döntően és elsősorban a közélet szereplőire kell, hogy vonatkozzon – tette hozzá a kormányszóvivő, megjegyezve: a közélet szereplőjének számít az, aki az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt tesz esküt.

Újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy a közszolgálati médiák dolgozói adatainak nyilvánosságra hozása is felemerült az ülésen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.