Intézményi reformokat terveznek a Belügyben

Nem a személyi állomány lecserélésével kívánja megvalósítani az államigazgatási rendszerben tervezett átalakításokat Tóth Zoltán – derült ki a Belügyminisztérium új helyettes államtitkárának keddi sajtótájékoztatóján.

Lamperth Mónika belügyminisztert idézve Tóth kiemelte: a Belügyminisztérium közigazgatási, önkormányzati és rendészeti minisztérium. A rendőrséget így nem a minisztérium, hanem az ORFK kapitánya vezeti – jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva, míg az általa koordinálandó feladatok között 2006-ra új képviseleti és közigazgatási adminisztratív rendszer kialakítását jelölte meg.

Tóth aláhúzta: ''nem lát olyat, akit ki kellene rúgni'' a Belügy állományából, a magyar nemzeti kincsnek számító humán erőforrással nem így kell gazdálkodni. Mindemellett ''más irányba megy'' a belügy: fontosnak tartja, hogy Magyarország részévé válhassék az uniót alkotó közösségnek, s ez az intézményrendszer további átalakítását teszi szükségessé.

A regionális intézményrendszer kialakítása azért is szükséges, hogy a közigazgatás alkalmassá váljék az EU képviseleti rendszerének átvételére. Tóth az elérendő célok közé sorolta, hogy 2006-ra létrejöjjön a regionális önkormányzat. Nélkülözhetetlennek látja az új államigazgatási eljárási törvény kialakítását is, melyet a ciklus végére szeretnének megalkotni. Az államtitkár példaként említette, hogy egy építkezési engedély kérelmezése esetén jelenleg átláthatatlanok a kitöltendő nyomtatványok, a kérelmező ügye követhetetlenné válik a hivatali útvesztőkben. Mindez szükségessé teszi az átlátható igazgatási folyamatok megszervezését.

Tóth síkra szállt a közérdekű adatok nyilvánossága mellett. A jelenlegi struktúrában a minisztériumok is csak nehézkesen, nagy papírmunkával képesek összegyűjteni a szükséges adatokat, e területen az új államtitkár többek közt az automatizálást szorgalmazta, például a statisztikák elkészítésekor.

Az előző kormányok, tehát az Obán- és a Horn-kormány is elkövette azt a hibát, hogy nem különített el megfelelő összeget a költségvetésben az önkormányzati választásokra – hangoztatta Tóth, abnormálisnak nevezve ezt a gyakorlatot. Mindemellett méltatta az előző kormány munkáját is, szerinte az okmányirodák megvalósítása a magyar közigazgatás történelmi tette volt.

A rendészeti feladatok kibővítése szükséges az önkormányzatok esetében, nem lenne rendőri feladat az engedély nélküli építkezések, vagy a parkoló autók ügye &#150 ám e lépést csak akkor érdemes megtenni, ha a költségvetés képes hozzárendelni a megfelelő összeget – jelentette ki egy kérdésre válaszolva Tóth Zoltán.

---

Tóth Zoltán 1952-ben született, 1977-ben végzett az ELTE jogi karán. Ugyanebben az esztendőben Bihari Mihállyal együtt részt vett az Emberi Jogok Magyarországon című, rövid idő múlva bezúzott jelentés elkészítésében, s a kormány képviselője volt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain 1989-ben. Részt vett a népességnyilvántartási rendszer, több adatnyilvántartási rendszer és a személyes adatokról szóló törvény megalkotásában. Az Országos Választási Iroda irodavezetőjeként részt vett a legutóbbi választások lebonyolításában.