Vasárnap választ az ország
Október 20-án, vasárnap reggel 6 óra és este 7 óra között adhatják le szavazataikat a választópolgárok az ország közel 11 ezer szavazókörében. A választáson 8 millió 153 ezer magyar állampolgár, valamint az országban élő bevándorolási engedéllyel rendelkezők dönthetnek arról, kik képviseljék őket az önkormányzatokban.
A választójoggal rendelkezőknek a szavazás előtt igazolni kell személyazonosságukat és lakcímüket. Ezért akik már nem rendelkeznek a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyi igazolvánnyal, azoknak az érvényes lakcímigazolvánnyal együtt a szavazást megelőzően fel kell mutatniuk újabb típusú személyigazolványuk, útlevelük, vezetői engedélyük, illetve sorkatonák esetében a katonai igazolványuk közül valamelyiket.
Aki tartózkodási helyén adja le voksát, annak a lakóhelyén kiállított igazolást is be kell mutatnia a szavazáskor. A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, eltérő számú szavazólapokra számíthatnak.
Budapesten öt szavazólapot tölthetnek ki a választók. Szavazhatnak a főpolgármester, a kerületi polgármester és az önkormányzati képviselő, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjének személyéről és a fővárosi közgyűlés összetételéről.
A főpolgármester-, a kerületi polgármester- és képviselőjelöltek közül csak egyet-egyet lehet választani, és a legtöbb szavazatot kapó jelölt töltheti majd be a tisztséget.
A kisebbségi képviselők esetében csak egy kisebbség jelöltjei közül választható, legfeljebb öt jelölt.
A jelölőszervezetek listái közül is csak egy választható. A szervezetek a leadott szavazatok arányában kapnak képviselői helyeket a 66 tagú fővárosi közgyűlésben, amennyiben a listára leadott szavazatok aránya meghaladja az összes érvényes szavazatok 4 százalékát.
A fővárosban a kerületi képviselőtestületi helyek mintegy 40 százalékát az úgynevezett kompenzációs listák között osztják szét annak arányában, amennyi szavazatot az egyes jelölő szervezetek vesztes (be nem jutott) jelöltjei kaptak.
A megyei jogú városokban három szavazócédulát tölthetnek ki a választók. A helyi önkormányzati képviselők, a polgármester és a helyi kisebbségi önkormányzati jelöltek választása a fővárosi választáshoz hasonlóan történik.
A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken négy szavazócédulát kapnak a választópolgárok. Szavazhatnak a polgármester, a helyi önkormányzati képviselő illetve a helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak személyéről. A negyedik szavazólapon a jelölőszervezetek listái közül választhatnak egyet. A megyei közgyűlési helyek az érvényes szavazatok arányában oszlanak majd el a listákat állító szervezetek között.
A tízezernél kisebb településeken – ha kisebbségi önkormányzati választásokra is sor kerül – négy szavazólapon választhatnak a polgárok.
A polgármestert, a megyei közgyűlés tagjait – egy, a 10-ezres lélekszámot meghaladó településekétől eltérő összetételű listán – és a helyi kisebbségi önkormányzat tagjait hasonló módon választják, mint más településeken.
A helyi képviselőtestületet viszont úgynevezett „kislistás” módszerrel választják, amelynél a település összes képviselőjelöltje egy listán szerepel, ábécé sorrendben. A szavazó legfeljebb annyi jelöltre adhatja le szavazatát, ahány tagú lesz a testület, a település lélekszámának megfelelően. Ezt a számot a szavazólapon is feltüntetik.
Az önkormányzati választások a részvételi aránytól függetlenül érvényesek, hiszen a tisztségek betöltéséhez elegendő a relatív többség.
Mozgó urnát a szavazás napján is kérhetnek a mozgásukban korlátozott személyek a választókerületükben lévő szavazatszámláló bizottságtól. Ehhez arra van szükség, hogy igazolni tudja – például a választási értesítőjével – a bizottságnál, hogy szerepel a választói névjegyzékben.
A szavazók a körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot.
A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával, a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.
Szili Katalin a forgatókönyvekről
Mi ki akarjuk tölteni a ciklust, de természetesen minden helyzetre kell hogy legyen forgatókönyvünk – jelentette ki pénteken egy ajkai lakossági fórumon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A szocialista párt elnökhelyettese a gondolatsort úgy folytatta, hogy előrehozott választásokról jelenleg nem gondolkodnak. – A mostani kormánynak ugyanis nem lehet más célja, mint az, hogy egy stabil és prosperáló Magyarországot juttasson el az Európai Unióba.
Szili Katalin október 23-i parlamenti beszédében nem csak ’56-ról lesz szó, hanem 1989 október 23-ról, a köztársaság kikiáltásáról is. – Számomra jelképértékű, hiszen 1989. október 23-án megfogtuk egymás kezét. Érthetetlen hát, hogy miért akarják éppen azok feltépni a sebeket, akik alig tudnak valamit ebből a történetből – vélekedett a szocialista politikus.
Szili Katalin szerint konszenzusos politizálást kell megvalósítani, mert – miként fogalmazott – „nem exportálhatjuk a problémáinkat az EU-ba.” A helyhatósági választásokkal kapcsolatosan kijelentette: megnyerik a választásokat, mert szerinte a 22 nagyváros közül 16-17-ben győznek, és a fővárosban is a koalíciós pártok jelöltjei közül kerül ki majd a győztes. – Most szerintem beérik az, amit 1998-ban a Fidesz hangoztatott: miszerint olyan pártállású polgármestereket kell választani, amilyen a kormány – jegyezte meg az MSZP politikusa.
Végül rámutatott: a kormánynak nincs a településekétől elkülönült érdeke, hanem a 3200 önkormányzat érdekeivel azonosul. – Az országot ugyanis a 3200 településen élők alkotják – tette hozzá.
Orbán a nemzeti egységről
Orbán Viktor szerint a nemzeti egységet Magyarországon, a legmélyebb emberi érzések és értékek – a polgári körök által képviselt barátság, a bizalom és a szeretet – köré kell felépíteni. A volt miniszterelnök erről iskolavárosában, Székesfehérvárott a polgári összefogás polgármesterjelöltjét, Gógl Árpádot bemutató kampányzáró nagygyűlésen beszélt pénteken.
Orbán Viktor szerint a polgári, nemzeti, keresztény értékek alapján álló tábor most „sokkal jobb hangulatban van, mint az áprilisi választásokat követően volt.” Ez érthető, mert az elmúlt hónapokban sikerült létrehozni nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa legnagyobb szellemi, közéleti mozgalmát, a polgári körök mozgalmát, amelyhez hasonló erő 1981 óta nem volt a térségben – mondta a volt kormányfő.
Orbán Viktor hozzáfűzte: az október 20-i önkormányzati választások megnyeréséhez kellő, közös önbecsülésre van szükség, amely az elmúlt négy esztendő munkájából, eredményeiből táplálkozhat.
A politikus ugyanakkor figyelmeztetett: a polgári, keresztény, nemzeti oldal „nem engedheti meg magának”, hogy ellenfelei szervezettebbek legyenek nála, mert ha nem tudja megszervezni magát, nem csak, hogy nem nyerheti meg a választást, nem is érdemli meg a győzelmet.
A volt kormányfő szólt arról, hogy az országgyűlési választások előtt elkövetett hibákból tanulni kell. Ezért egy a tábor, egy a zászló. Aki nem fogadja el, nem érti meg ezt a korparancsot, árt a polgári, nemzeti értékek alapján álló politikai szervezeteknek – mondta Orbán Viktor.
Ennek kapcsán – arra célozva, hogy Székesfehérvárott az MDF városi szervezete külön polgármesterjelöltet állított – közölte: ha a városban sikerült volna létrehozni a széles polgári összefogást, az garantálhatta volna a választási sikert.
A volt kormányfő az 1956-os ünnepségekről szólva kifejtette: a világon még nem fordult elő, hogy a megbékélés gesztusa ne a megszomorítottak, megalázottak, megszégyenítettek irányából induljon ki. Ha a közös ünneplés vágya nem azoktól az 56-osoktól ered, akik börtönt szenvedtek, nem azoktól a családoktól, akiknek hozzátartozóit kivégezték, felakasztották, s nem azoktól, akik hátrányos megkülönböztetést szenvedtek a kommunizmus alatt, soha nem lesz őszinte ünneplés – hangsúlyozta.
Az európai uniós csatlakozás kapcsán megismételte, hogy az ellenzék „csak akkor adhatja nevét az alkotmánymódosításhoz, ha meggyőződik róla, hogy a csatlakozásnak több előnye lesz számunkra, mint hátránya.”
A március 15-re tervezett népszavazással kapcsolatosan a volt kormányfő kijelentette: az ellenzék nem járul hozzá, hogy nemzeti ünnepen bármilyen politikai döntés legyen Magyarországon.
Kovács a Fideszről
Az MSZP elnöke szerint ha a Fidesz a gyakorlatban tényleg azt teszi, amiről frakcióvezetője nyilatkozott, ha nem utasítja el az alkotmánymódosítást, akkor nem lesz szükség előrehozott parlamenti választásokra, győz a felelősségérzet. Kovács László mindezt Áder Jánosnak az európai uniós csatlakozással kapcsolatos parlamenti vitanap kezdeményezésére vonatkozó bejelentése nyomán mondta el pénteken Székesfehérváron.
A pártelnök-külügyminiszter az Összefogás Székesfehérvárért polgármesterjelöltjével, Warvasovszky Tihamérral, valamint a választási szövetség képviselőjelöltjeivel előbb a nemzeti megbékélés és összefogás emlékfáit ültette el, majd sajtótájékoztatót tartott.
Kovács László az európai uniós csatlakozás „menetrendjéről” szólva újságíróknak elmondta: év végéig lezárulnak a csatlakozási tárgyalások, tavasszal sor kerül a megállapodás aláírására, a csatlakozás dátumaként pedig „2004 januárjával számolhatunk.”
Elmondta: addig be kell fejezni az ország csatlakozásra való felkészítését, ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy cselekvési programot kell kidolgozni mindarra, amit az Európai Unió az országjelentésben kifogásolt. Hozzáfűzte: a felkészülés fontos eleme a lakosság felkészítése, mivel „nem lenne tisztességes dolog népszavazást úgy kiírni, hogy az emberek nem tudják, miről szól a csatlakozás”.
Kovács László bizakodó az önkormányzati választások sikerét illetően, mert mint mondta, a kormány bizonyította szavahihetőségét. A pártelnök annak a reményének adott hangot, hogy a választások után megnyugszik a politikai élet, kezdetét veszi egy megbékélési folyamat, és a politikai erők az ország, a nemzet, az emberek életének jobbra fordulása érdekében az alapvető kérdésekben megtalálják a közös hangot.
Schmitt Pál tárgyalása Jürgen Köppennel
Az Európai Unió által Budapestnek nyújtható forráslehetőségekről folytatott megbeszélést pénteken Schmitt Pál budapesti kampányirodájában a parlamenti ellenzék által támogatott független főpolgármester-jelölt és Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője.
Schmitt Pál a sajtónak elmondta: az iránt érdeklődött a budapesti misszióvezetőtől, hogy beilleszthető-e az EU környezetvédelmi támogatási koncepciójába a panelházak felújítási programja. A polgármester-jelölt szerint ugyanis a távfűtés korszerűsítése a felhasznált energia csökkentése miatt környezetvédelmi beruházás.
Tájékoztatása szerint szó esett a fővárosi közlekedés támogatási lehetőségeiről is. Jürgen Köppen jelezte, hogy az unió általában a nagy európai úthálózatok kiépítéséhez nyújt segítséget, s ennek során elképzelhető, hogy akár egy híd felépítéséhez is támogatást nyújt.
Gy. Németh egy elmaradt rendezvényen
Gy. Németh Erzsébet pénteken ismételten cáfolta a visszalépéséről megjelent híreket és kijelentette: neve ott lesz a szavazólapon, nyugodtan szavazzanak rá. Az MSZP főpolgármester-jelöltje a párt XI. kerültbe szervezett, de a rossz idő miatt elmaradt szabadtéri kampányrendezvényének helyszínén közölte mindezt
.
Korábbi kijelentéseit megismételve arról beszélt: erős szövetséget ajánl a kerületi vezetőknek, függetlenül attól, hogy milyen párt színében kerülnek az önkormányzatok élére.
Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármesterjelölt szerint az áprilisi választási eredmények alapján van esély arra, hogy az MSZP-SZDSZ együttműködés sikeres lesz a kerületben is. A szocialista politikus úgy látja, hogy a jelenlegi fideszes vezetésű önkormányzat négyéves kormánytámogatottság mellett sem tudott élni lehetőségeivel.
Demszky számít Gy. Némethre
Demszky Gábor főpolgármester a következő négy évben helyetteseként számít Gy. Németh Erzsébet szocialista főpolgármester-jelölt munkájára Budapest élén. Erről Demszky Gábor pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Megjegyezte: a választások eredményének kihirdetése után megkezdhetik az együttműködéssel kapcsolatos tárgyalásokat az MSZP-vel.
Kitért arra: drukkol az MSZP-nek ahhoz, hogy megvalósítsák célkitűzésüket, hogy szociáldemokrata párttá váljon, mert szerint ez az ország érdeke.
Megfogalmazása szerint az előző nyolc évvel ellentétben most megvan az esély arra, hogy a főváros élén politikai és gazdasági hátszéllel valósítsák meg elképzeléseiket. Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az MSZP-nek nem lesz abszolút többsége a fővárosban.
Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szabad demokrata polgármesterek megtartják pozíciójukat, és – mint mondta – újabb települések kerülnek majd SZDSZ-es vagy SZDSZ által támogatott polgármester irányítása alá. Vélekedése szerint az SZDSZ testületi helyeinek száma is nőni fog.
Az SZDSZ elnöke úgy fogalmazott: a Fidesz a választásokon az önkormányzatokban is hátrébb fog szorulni. Kuncze Gábor hangsúlyozta: a választások tétje nemcsak az, hogy ki vezet egy-egy települést a következő négy évben – hanem az uniós csatlakozás miatt – az ország hosszú távú jövője a tét. A csatlakozás előnyeit minden településnek ki kell tudni aknázni – tette hozzá.
Polgármester-jelölti vita Szombathelyen
Szombathely öt polgármesterjelöltje a pénteki kampányzáró vitán egyetértett abban, hogy a következő négy évben meg kell erősíteni a város szerepvállalását az újjászerveződő nyugat-dunántúli régióban.
A fórumon Gombás Endre, a Szövetség Szombathelyért Egyesület, Ipkovich György, az MSZP-SZDSZ és a Centrum, Kiss János, a Lokálpatrióta Egylet, Prugberger Emil, a Pro Savaria Egyesület jelöltje és Szabó Gábor polgármester, a Fidesz-MDF újbóli indulója ütköztette választási programját.
A jelöltek öt kisorsolt témakörről – Szombathely regionális szerepéről, a civil szervezetek és az önkormányzat kapcsolatáról, a város kommunikációjáról, a város és a térség közlekedéséről, valamint a közgyűlés és a városháza hivatalának közös munkájáról – fejtették ki véleményüket.
Ipkovich György úgy vélekedett: Szombathely érdekérvényesítő szerepét növelni kell ahhoz, hogy a város meg tudja őrizni regionális hatáskörrel rendelkező intézményeit és regionális szervezetek központjává tudjon válni.
Szabó Gábor szerint az elmúlt négy évben Szombathely térségi szerepe nem csökkent, a városnak nemcsak regionális, hanem nemzetközi szinten is dinamikusan fejlődtek a kapcsolatai, és a munka folytatására van szükség.
Kiss János arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban a gazdaság megerősítésére, a munkahelyek megtartására kell törekedni, mert szavai szerint csak a gazdasági teljesítmény növelheti igazán Szombathely regionális szerepét.
A közlekedés fejlesztéséről szólva a polgármesterjelöltek egyetértettek abban, hogy be kell fejezni a várost északról elkerülő utat, többen is hangsúlyozták a Szombathely és az osztrák határ közötti gyorsforgalmi út megépítésének szükségességét, amely feltétele az osztrák A2-es autópályához való csatlakozásnak. Többen is kiemelték a szombathelyi füves repülőtér fejlesztésének fontosságát.
Ipkovich György szerint a város számára elsődleges fontosságú, hogy tovább folytatódjon a vasút-villamosítás a térségben és kiépülhessen a Szombathely-Szentgotthárd-Graz-Bécs vasútvonal.
Kiss János a civil szervezetek szerepéről szólva hangsúlyozta: lokálpatriotizmusnak nagyobb teret kell engedni a városban, szükség van a civil szférában felhalmozódott szakértelemre.
Szabó Gábor hangsúlyozta a polgárőr szervezetek tevékenységét, melyeket a jövőben szavai szerint fokozottabban kívánnak támogatni. Ipkovich György és Szabó Gábor is azt hangoztatta: nem látják indokoltnak a távhő, a víz- és csatorna díjak emelését.
Dávid Ibolya a választások időpontjáról
Dávid Ibolya szerint szét kellene választani a parlamenti és a helyhatósági választásokat úgy, hogy a kettő ne essen ugyanarra az évre. Az MDF elnöke erről pénteken este Pápán pártja vidéki kampányzáró nagygyűlésén beszélt.
Hozzátette: az lenne a jó, ha a parlamenti ciklus félidejére esne az önkormányzatok megújítása, mert akkor elérhetővé válna az a cél is, hogy a helyhatósági választások megkapják a maguk autonóm szerepét. Dávid Ibolya szerint ugyanis hosszú távon az önkormányzatiságnak egy teljesen autonóm hatalmi ággá kell válnia.
Badarságnak tartom azt az érvelést, hogy olyan polgármestert és testületet kell választani, amelyik megerősíti azt a színt, amelyik domináns az Országgyűlésben. De badarságnak tartom azt is, amikor úgy kampányolnak, hogy ellensúlyt kell képezni a parlamentben kialakult többséggel szemben – jegyezte meg az MDF elnöke.
Dávid Ibolya szerint ma két erő van a jobbközép oldalon, a Fidesz és az MDF, amely mérsékelt kormányképes erőt tud képezni. Ezért a mi összefogásunk hosszú távon számomra sem vitatható – jelentette ki. Hozzáfűzte: ezzel egyáltalán nem áll ellentétben, hogy az MDF kilenc megyében külön állított megyei önkormányzati listákat.
Az európai uniós csatlakozás kapcsán kijelentette: nincs más történelmi alternatívánk, mint a csatlakozás. Véleménye szerint azért szükséges felmérni a csatlakozással járó előnyöket és hátrányokat, hogy utóbbiakat le tudjuk dolgozni a hátralévő időben.
Dávid Ibolya elmondta azt is: öt '56-os szervezet kérte levélben arra, hogy mondja el helyettük gondolataikat a parlamentben október 23-án. Ezért van jelentősége, hogy ott részt vegyen egy ellenzéki párt is, nehogy csak a reformszocialistákról és reformkommunistákról szóljon a megemlékezés – hangsúlyozta az MDF elnöke.
Kiss Péter az életkörülményekről
Kiss Péter szerint a következő négy évre választott önkormányzatoknak tevékenységük, figyelmük középpontjába az életkörülmények javítását kell helyezniük.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az MSZP tamási szervezetének pénteki kampányzáró fórumán úgy vélekedett, hogy sokak számára az életkörülmények javításával élhető át az a szabadság, amit a rendszerváltozás adott. Azok az önkormányzatok, melyek eszerint járnak el, partnerükre találnak a kormányban, melynek programjában hangsúlyos elemként jelenik meg az európai életkörülményekhez való felzárkózás – hangsúlyozta Kiss Péter.
Lamperth a kormány és az önkormányzatok viszonyáról
A belügyminiszter szerint a Medgyessy-kormány új fejezetet nyit az önkormányzatok életében azzal, hogy nem feladatok végrehajtását várja el tőlük, hanem együtt kíván velük működni. Lamperth Mónika erről pénteken Tatabányán beszélt.
Kijelentette: az önkormányzatok együttműködése nélkül nem valósulhatna pedig a kabinet egyik fő törekvése, a jóléti rendszerváltás. Hozzátette: az elképzelések megvalósításához a kormány a feltételeket termeti meg, és ha indokolt, akkor támogatást ad a fejlesztésekhez.
A belügyminiszter a fórum előtt újságíróknak elmondta: a kormány a közbiztonság javítása érdekében határozta el a körzeti rendőri hálózat megerősítését és azt, hogy a jövőben az eddiginél több rendőr teljesítsen szolgálatot az utcákon.
Meggyőződése szerint ez hozzájárul az emberek biztonságérzetének a javulásához, de fontos az is, hogy a bűnmegelőzés eredményessége érdekében összefogjanak a rendőrök, az önkormányzatok és a civil szervezetek.
Újságírói kérdésre válaszolva Lamperth Mónika szólt a kormány új lakástámogatási rendszeréről is, kiemelve, hogy megemelik a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezményeket.
Juhász Ferenc a sorkötelezettségről
Juhász Ferenc szerint a honvédelemre vonatkozóan már most is minden terv és intézkedés annak figyelembe vételével születik, hogy 2005 végére megszűnik a sorkatonai kötelezettség. A honvédelmi miniszter erről pénteken Kecskeméten az MSZP kampányzáró rendezvényén beszélt.
Úgy vélte: a Magyar Honvédség jövője, fejlődése attól is függ, hogy sikerül-e vonzóvá tenni a hadseregben való munkavállalást és visszaállítani a katonai szolgálat presztízsét.
Megítélése szerint ehhez elengedhetetlen, hogy a honvédségre a korábbi évek „bezártságával” ellentétben a nyitás, a nyilvánosság legyen a jellemző. Mint elmondta, ebbe az is beletartozik, hogy az állampolgárok pontosan tudják, mire használja a honvédség az évi 250-350 milliárd forintot, amely az adófizetők pénzéből származik.
Az OVI és az OVB tájékoztatója
A normális feltételeket megteremtve és a törvényes körülményeket biztosítva az ország minden településén felkészültek a vasárnapi önkormányzati választások lebonyolítására – hangsúlyozta Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője az önkormányzati választásokról az Országos Választási Bizottsággal (OVB) közösen tartott pénteki budapesti tájékoztatón.
Az adatok alapján vasárnap az ország 3.167 településen 10.743 szavazókörben adhatják le szavazataikat az állampolgárok reggel hat órától este hétig. Hét településen elmarad a polgármester, míg négy helységben a kislistás választás. Az önkormányzati választások előzetes eredménye várhatóan vasárnap éjfélre születik meg. A bizottságok hétfő délután 16 óráig véglegesítik az eredményt, amely ellen egynapos jogorvoslati határidőt biztosít a törvény, így az önkormányzati választások hivatalos végeredményét a hét második felében jelentik be.
Rytkó Emília elmondta, hogy az OVI kiemelten fontos feladatának tartotta a lakosság tájékoztatását, mert az önkormányzati választás az országgyűlésihez képest sokkal összetettebb. Ennek érdekében 2.000 településen hoztak létre választási információs szolgálatot, szórólapokkal, plakátokkal és rövidfilmekkel hívták fel az állampolgárok figyelmét a tudnivalókra. Hozzátette, hogy nagy figyelmet fordítottak az első választókra, akiknek külön honlapot készítettek és tájékoztatási célból úgynevezett választási oktatócsomagokat juttattak el az iskolákba.
A vasárnapi választásokon az országban 110 ezer jelölt indul valamely tisztség elnyeréséért. Az összes jelölt 63 százaléka független, a polgármesterek esetében ez az arány eléri a 88 százalékot. A választáson induló legidősebb jelölt egy 90 éves férfi, míg a legfiatalabb egy 1985-ben született nő. Az OVI vezetőjének tájékoztatása szerint a jelöltek nagy száma következtében a szavazólapok teljes súlya eléri a 231 tonnát.
Jelezte: összesen 9.585 különböző típusú szavazólapot készítettek mintegy 32 millió példányban, több mint 47.500 urnát szállítottak ki a szavazókörökbe és a bizottságok tagjai 55 ezer jegyzőkönyvet töltenek ki vasárnap este.
A legszélesebb szavazólap 135, míg a leghosszabb 144 centiméter. Érdekességként megemlítette azt is, hogy az urnák lezárásához 170 kilométer hosszúságú nemzeti színű szalagot használtak fel. A választások lebonyolításában csaknem 28.300 köztisztviselő működik közre 280 okmányiroda 2.000 munkaállomásával. A szavazatszámláló bizottságokban 55 ezer választott és 32 ezer delegált tag munkájára számítanak.
Újságírói kérdésre válaszolva Rytkó Emília elmondta: a „csalafintaságok” elkerülése érdekében a szavazatszámláló bizottságok tagjait arra kérték, hogy többszörös ellenőrzés után győződjenek meg az eredményekről. Kertész Krisztina, az OVI informatikai szakértője arról számolt be, hogy az adattovábbító hálózatot megerősítették, több biztonsági elemet is beépítettek, így például tűzfallal, demilitarizált zónával és hackerfigyelő rendszerrel látták el.
A Fővárosi Választási Bizottság döntései
A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) helyben hagyta a helyi választási bizottság döntését, amely szerint Mitnyan György XII. kerületi polgármesterjelölt nem használhatja az MDF pártemblémáját választási plakátjain.
A helyi választási bizottság megismételt eljárásban hozott döntése ellen Kosztolányi Dénes kampányfőnök emelt kifogást az FVB-nél. A helyi választási bizottsághoz korábban Salamin András, csütörtökön visszalépett MDF-jelölt fordult panasszal. A bizottság megállapította, hogy a Mitnyan György Fidesz-MKDSZ jelölt választási plakátjain utólagosan kihelyezett MDF pártembléma alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, ezért eltiltotta őt a logó további használatától.
Kosztolányi Dénes kifogását azért utasította el az FVB, mert nem látta bizonyítottnak, hogy az a nyilatkozat, amely szerint a XII. kerületben az MDF Mitnyan Györgyöt támogatja, olyan személytől származik, aki jogosult a választási szervek előtt a párt képviseletére. Emellett a hivatkozott nyilatkozat sehol sem tartalmazza azt, hogy engedélyezi a Mitnyan Györgyöt jelölő szervezetek részére az MDF emblémájának használatát és Salamin Andrást ettől eltiltja.
Az FVB elutasította Bódis Andrásnak a XI. kerületi helyi választási bizottság azon döntése elleni kifogását is, amely fenntartotta választási bizottsági tagságának megszűnését. Az indoklás szerint Bódis András Schmitt Pál főpolgármester-jelölt delegáltjaként lett a helyi választási bizottság tagja, ez azonban megszűnt, mert a főpolgármester esetében a főváros minősül választókerületnek, így a jelölt a választási bizottságok közül csak a Fővárosi Választási Bizottságba és a szavazatszámláló bizottságokba delegálhat tagokat.
origo.hu
Újra féláron fagyizhat az ország!
