Minden második cukorbeteg nem is tud róla, hogy beteg

A diabétesz korunk népbetegsége, világszerte 530 millió, Magyarországon 1,1 millió embernél diagnosztizálták, de ennél sokkal több beteg van, csak nem tudnak róla. Sokszor évekig vagy akár egy évtizedig is lappanghat.

Illusztráció Fotó: Pexels

A világ cukorbetegeinek 44 százaléka nem is tudja, hogy érintett – derült ki a The Lancet Diabetes & Endocrinology folyóiratban megjelent tanulmányból. A Magyar Nemzet erről kérdezte Kempler Péter professzort, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanárát.

A kutatást 15 éves kortól végezték el, ami alapján kiderült, hogy a cukorbetegek közel fele nincs tisztában az állapotával. Leginkább a fiatal felnőttek körében jellemző az aluldiagnosztizáltság a 2-es típusú diabétesz esetében – mondta Kempler professzor.

Akár egy évtizedig is tünetmentes a cukorbetegség

–A diagnosztizálást megnehezíti, hogy sokáig semmilyen tünet nem jellemző a betegségre. Ezért is nevezik „néma kórnak”. Ha már a 2-es típusú diabéteszes betegnek tünetei vannak, akkor általában már hosszú ideje fennáll a betegség. A legelső gyanújelek lehetnek a sok folyadékfogyasztás, indokolatlan nagyfokú szomjúság, testsúlycsökkenés, ismétlődő bőr- vagy húgyúti fertőzés, de ezeknek a tüneteknek a megjelenését akár többévnyi vagy akár egy évtizedes diagnózis nélküli diabéteszes állapot előzheti meg – mondta a professzor.

Életet menthet a kérdőív

– Hogy csökkenjen a diagnosztizálatlan cukorbetegek száma, ahhoz szűrésre van szükség – hangsúlyozta Kempler professzor. 

A Magyar Diabétesz Társaság honlapján megtalálható egy kockázatkereső, validált kérdőív (Findrisk néven), ami nagyon nagy pontossággal prognosztizálni tudja, hogy fennáll-e a cukorbetegség kialakulásának a veszélye. 

Nagyon egyszerű kérdésekre kell válaszolni, mint az életkor, a testsúly, családi anamnézis, táplálkozási szokások, van-e magas vérnyomása. A válaszok alapján létrejön egy pontszám. Ez a pontszám azt mutatja, hogy a következő tíz éven belül 1–50 százalék közt milyen eséllyel lesz valaki cukorbeteg. A legalacsonyabb és a legmagasabb pontszám közt ötvenszeres kockázat van. Ha valakinek a pontszáma a teszten elérte a 12-t, akkor kivizsgálásra van szükség. Ez lehet egy vércukorterhelés-vizsgálat, ami két vérvételből áll, vagy ma már lehet hemoglobin A1c alapján is cukorbetegséget diagnosztizálni. Ez egy átalakulási terméke a cukornak, és az utóbbi 3 hónap anyagcsere-helyzetét tükrözi.

Fotó: Pexels

Sokszor a szemorvos veszi észre a cukorbetegséget

– Előfordul, hogy látásromlás miatt fordul a beteg orvoshoz, és a szemészeti vizsgálat során derül ki, hogy a probléma a cukorbetegség egyik szövődménye. Vagy van, akinél idegbántalom jelentkezik, például végtagzsibbadás vagy érzéskiesés, és a neurológiai vizsgálat alkalmával derül fény a cukorbetegségre – ismertette Kempler professzor.

Ők a legveszélyeztetettebbek

– A 60 év felettieknél, a magas vérnyomással küzdők körében, a szívelégtelenségben szenvedőknél és túlsúlyos embereknél alakul ki a legnagyobb eséllyel a cukorbetegség – mondta Kempler professzor. 

A 60 év feletti korosztályban már minden ötödik ember diabéteszes. 

Ez egy alábecsült adat a professzor szerint, ennél sokkal többen szenvednek cukorbetegségben.

Egymilliónál több beteg hazánkban

– Világszerte legalább 530 millió ember él cukorbetegséggel, és évente körülbelül 1,5 millió ember haláláért felelős a diabétesz. Magyarországon 700 ezer olyan cukorbeteg van, aki társadalombiztosítás által támogatott vércukorcsökkentő készítményt kap a Nemzeti Egészségbiztosító Alap adatai alapján. Rajtuk kívül van még 200 ezer ember, aki nem támogatott készítményt kap, és van körülbelül 200 ezer beteg, aki nem szedi a gyógyszert. Ez a szám azonban jóval magasabb, mert a diagnosztizálatlan betegek nincsenek benne – mondta a professzor.

Veszélyes az elhízás

Kempler professzor leginkább azt tanácsolja, hogy tartsuk kordában a testsúlyunkat és törekedjünk rá, hogy ne hízzunk el. 

Az elhízás hátterében jellemzően nem genetikai és nem endokrinológiai ok áll, hanem a túlzott kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód egyvelege okozza a többletkilókat.

– Optimális lenne napi fél órát úgy tornázni, mozogni, hogy megizzadjunk – tanácsolja a professzor. Mellőzni kellene a fehér kenyeret, ami olyan gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaz, ami gyorsan emeli meg a vércukrot. A legtöbbet azzal tehetünk magukért, ha próbáljuk megelőzni az elhízást, ha kitöltjük a Findrisk kérdőívet, ami nagy pontossággal szűri, hogy veszélyeztetettek vagyunk-e, és ha már diagnosztizált cukorbetegek lettünk, akkor a rendszeres önellenőrzéssel, a diéta betartásával és orvosi támogatással próbáljuk az esetleges szövődményeket elkerülni – tanácsolta Kempler Péter, a Semmelweis Egyetem professzora.