Ami az uniós jelentés Magyarországra nézve kedvező kitételeit illeti, az ezúttal nemcsak négy, de tizenkét év erőfeszítéseit értékelő elemzés számos olyan, az elmúlt négy évben hozott döntést méltat, melyek ’’közel estek szívünkhöz, jól estek e döntések’’ – fogalmazott Orbán. Az országjelentés által sikeresnek mondott, az elmúlt négy évben teljesített feladatok közül kiemelte: sikerrel zárták le a bel-és igazságügyi együttműködés schengeni passzusait, Magyarország ebben az évben a lekerült a az OECD mellett működő, pénzmosás elleni akciócsoport feketelistájáról.
– Jó, hogy megemlítik: a munkanélküliség 5,7 százalékra csökkent az 1998-as 8 százalékról, az infláció az 1998-as 18,5 százalékról 4,6 százalékra csökkent, a magyar gazdasági növekedés az uniós növekedés kétszerese – jelentette ki Orbán, aki ezáltal is igazolva látja az anticiklikus gazdaságpolitika sikerességét, mely megkísérelte ellensúlyozni a növekedés visszaesését. Mégis, az országjelentés által felsorolt, az uniós csatlakozás irányába tett eredményes lépések között a legfontosabbként Orbán a minimálbér emelését említette: szerinte nincs jövője egy olyan országnak, ahol a munkanélküli segély ugyanannyi, mint a munkával megkereshető bér. Ez a lépés kormányuk erkölcsi-etikai szempontból egyik legfontosabb lépése volt – mondta Orbán. A köztisztviselői törvény módosításával kapcsolatban Orbán kiemelte: alapos szerkezeti reformok nélkül nem érhető el az európai versenyképesség.
Felemás érzésekkel töltötte el ugyanakkor Orbánt, hogy az országjelentés olyan kitételeket is tartalmaz, melyek sérthetik nemzeti érzelmeinket, és egy nemzeti érdekeink szerint cselekvő kormány sérelmesnek találhatja azokat. Ilyen például a jelentésben szereplő védzáradék, mely kijelenti: az újonnan belépőkkel szemben a már uniós tagok által észleltek kezelésére olyan út is fennáll, amely megkerülhetővé teszi a bírói jogorvoslati utat. Az egyenlő elbánás elvének ez olyan sérelme, mely kellő önbecsüléssel nem fogadható el – szögezte le Orbán, aki ezt az elbánást csak akkor látja elfogadhatónak, ha kiköthető: mi is használhatunk ilyen utat a régiekkel szemben vélt vagy valós sérelmeink kezelésére. Orbán figyelmeztetett: ez a végzáradék fenntarthatja a határellenőrzést, s a személyek szabad áramlásának burkolt korlátozását is.
A másik kérdés a Magyarországon megvalósult beruházások ügye: e kérdésben a Fidesz támogatására számíthat a kormány, ha Brüsszellel folytatott tárgyalásai során ’’kemény’’ pozíciót foglal el. Kiemelten fontos kérdés, hogy érvényesíthető legyen a multinacionális kedvezmények további érvényesítése, ha ez nem sikerül, 150-200 ezer magyar család kereseti lehetősége kerül veszélybe – így Orbán.
A volt kormányfő szerint az uniós küszöbig eljuttatott ország kormánya számára a belépés önmagában csak akkora feladatot jelent, mint egy küszöb átlépése: meg lehet botlani benne, de nem kíván különösebb erőfeszítést. Ugyanakkor aláhúzta:: az uniós belépés csak egy lehetőség, mely önmagában nem javítja versenyképességünket, s az életszínvonalat. Magyar kormányzati döntések szükségesek, többek közt fel kell készülni a várható áremelésekre a szektoriális béremelésekkel.
A magyar gazdaság állapotának elemzésére nem vállalkoznék, az így a reggeli órákban egy gyomorra mért ütéssel érne fel – kezdte válaszát Orbán, mikor az MNO arról kérdezte, hogy a jelenlegi osztogatásokat követően tarthatóak lesznek e az unió szigorú inflációs megkötései, lehetővé teszi-e ezt a gazdaság állapota.. – Ha a kormány, annak költségvetési politikája és a jegybank jelenlegi politikája továbbra is összeegyeztethető, lehet antiinflációs politikát folytatni – válaszolta Orbán, hozzátéve: – Ám a lakosság ismét egyre gyakrabban olvashat olyan kifejezéseket ismét a sajtban, hogy ’’vissza kell fogni a bérkiáramlást’’, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb pénzt visznek haza; hogy ’’árszint-kiigazítások lesznek’’, ami áremeléseket jelent; hogy visszafogják az intézmények költségvetését. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a magyar gazdaságot vihar előtti csend jellemzi.
Az MNO-nak adott válaszában ezek után Orbán felhívta a figyelmet: ha a kormány nem rukkol elő valóságos tartalmat hordozó üzenetekkel, a vihar bekövetkezhet. A polgári kormány miniszterelnöke emlékeztetett: 1994-ben, a kormányváltást követően az új vezetés nem vázolt fel gazdaságpolitikát – és jött 1995 a Bokros-csomaggal. ’’Négy hónap eltelt, kormányzás nem történt. Az önkormányzati választások által motivált döntések születtek, megismétlődhet 1995’’ – hangoztatta. Még van lehetőség jó gazdaságpolitika kialakítására, az inflációs célkitűzések meghatározására. A magyar gazdaság számára meg kell adni, mik a keretfeltételek – vázolta Orbán a lehetséges megoldásokat.
Kérdésekre válaszolva Orbán a státustörvény kapcsán emlékeztetett: kormánya kidolgozta annak mechanizmusát, hogyan kell ’’átvezetni a törvényen’’ a Velencei bizottság ajánlásait.
origo.hu
NAV-vizsgálat is indulhat Karácsony Gergelyék felelőtlen gazdálkodása miatt
