A számok tükrében először érthetetlen volt, hogy a László Csaba által ’’nem a legjobbnak’’ nevezett 2003-as költségvetés Oktatási Minisztériumot érintő, növekedést tartalmazó előirányzatait miért kíséri szerény hallgatás a tárca részéről. Részletesebb vizsgálódásaink után ez a hallgatás érthetővé válik – fejtette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási kabinetvezetője mai sajtótájékoztatóján, ahol a 2003-as költségvetés oktatási fejezeteit elemezte. A tájékozatón jelen volt Sió László, a párt oktatási tagozatának vezetője is.
A ’’szép számok, melyeket a költségvetés tartalmaz – 185,5 milliárd forint helyett 272,9 – imponálónak tűnnek, ám ez a növekedés tragikusnak mondható forráshiányokat fed el. A növekedés ugyanis 58,7 milliárd forint erejéig a bérnövekedés következménye. Nemcsak arról van szó, hogy a BM-től átvett feladatot, a humán normatívát is magával hordozza ez a forrásnövekedés 30 milliárd forint erejéig (ez a tétel, mely az egyházi és alapítványi intézmények támogatását jelenti, 2002-ben 50 milliárd volt, ma 30 milliárd), hanem arról, hogy a 2003-as költségvetési javaslat nem nyújt fedezetet a mintegy 182,5 milliárdos bérnövekedésre. Ezt Pokorni az Állami számvevőszék jelentésével is alátámasztotta. A dokumentum aláhúzza: ’’Az állami támogatások, hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadóból átengedett bevétel 2003. évi 29,2 százalékos növekménye (254,2 milliárd Ft) nem nyújt fedezetet a kormányprogramból adódó bér-és szociálpolitikai intézkedések teljes körére makroszinten sem.’’ Az ÁSZ jelentése példaként említi: ’’A közoktatás terén a bérintézkedések éves szinten 182,5 milliárd Ft-ot jelentenek, a normatív hozzájárulások és támogatások azonban csak 113,3 milliárd Ft többletet tartalmaznak ezen a területen’’.
Az ÁSZ jelentése szerint beláthatatlan következményekkel – tömeges elbocsátásokkal, önkormányzati csődökkel járhat, hogy a növekedés nemhogy egy 50 százalékos bérnövekedés áthúzódó hatásának fedezetét nem biztosítja, de még a megvalósult 35-40 százalékos emelés kifizetését sem teszi lehetővé.
A pedagógusok közül sokan bizalommal várták a szeptemberi béremelést, melyet valamennyi párt indokoltnak látott – emlékeztetett Pokorni, felidézve: a Fidesz pedagógusi életpálya-modellje keretében 4 év alatt emelkedtek a fizetések, mindig rendelkezett kellő költségvetési kerettel. Medgyessy nem ezt az utat választotta: nem az oktatás teljesítményeit, emelte, az új koncepció nem érinti a minőségi bérpótlékot, nem honorálja a plusz munkát.
Pokorni rámutatott: míg az elmúlt 4 év alatt 80 százalékkal nőttek a pedagógus bérek, 2003-ban elkezdődik e bérek elértéktelenedése. A 0 százalékos emelést 2003-ban nagyobb adóterhek sújtják, hiszen egy általános iskolai tanár abban a sávban adózik, mint Medgyessy Péter vagy a 100 leggazdagabb magyar ember. A béremelés nem érte el az 50 százalékot, 30 százalék körül volt, a műszaki oktatók pedig egyáltalán nem részesültek belőle. Mivel a 2003-as költségvetés még e csökkentett összeg fedezetét sem tartalmazza, az Önkormányzati Szövetség most azt javasolja, központi forrásból juttassa el a kormányzat a béremelések fedezetét – tette hozzá.
A költségvetés tervezete különösen hátrányosan érinti az oktatási intézményeket fenntartó kistelepüléseket. Nem volt véletlen elszólás Medgyessy kampányában, amikor ’’életképtelen településekről’’ beszélt. A kistelepülések részben csak óvodát, alsó tagozatos iskolát tartanak fenn. Ezen intézmények normatív támogatása csak 25-35 százalékkal növekszik, s egyáltalán nem emelkedik a kistelepülések kiegészítő normatív támogatása, mely a polgári kormányzat idején biztosította a működés feltételeit – emlékeztetett Pokorni, aki szerint ’’be nem vallott, de szívük mélyén hordozott stratégiai elem’’ e települések elsorvasztása. Az érintett településeken nem csupán a bérek kifizetése válhat lehetetlenné, de az intézmények is megszűnhetnek. Csakhogy óvodásokkal, kisiskolásokkal nem lehet megtenni, hogy hajnalban autóbuszon utazzanak a legközelebbi településre – érvelt Pokorni.
A költségvetés nem nyújt forrást hogy az egyetemek, főiskolák növeljék a hallgatói létszámot, ezt az OM sem támogatja – csakhogy így nem lehet tudásalapú társadalmat építeni. Ahhoz ugyanis pénz, épület is kell: márpedig ahhoz, hogy a 2003-ban tervezett beruházások az elfogadott ütemterv szerint megvalósuljanak, 23,3 milliárd forint támogatásra volna szükség. Pokorni ezt szembesítette a költségvetés tervezet összegével, mely 11,3 milliárddal számol, s kitért arra is: míg a választási kampányban a Fidesz és az MSZP is 10 ezer új kollégiumi férőhelyet ígért, a költségvetés 0 kollégiumi hellyel számol, egy darab új férőhelyre sincs pénz, a kormány még a fejlesztési programot koordináló Kollégiumi Közalapítványt is megszüntetné. Hozzátette: minisztersége alatt 5 ezer új kollégiumi férőhelyet építettek.
Kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az egyházak által fenntartott oktatási intézmények: megszegve a Vatikánnal kötött megállapodást, a kormány mintegy felére csökkenti (1,3 milliárdról 0,7 milliárd forintra) az egyházi intézmények fejlesztésére szolgáló forrást, ez főleg ez egyházak által működtetett egyetemeket, főiskolákat sújtja – mondta Pokorni, arra is kitérve, hogy a nagy propagandával beharangozott Sulinet programra sincs pénz, hiszen a beígért 20 ezer számítógép költségfedezetét nem tartalmazza a költségvetés. Emlékeztetett: a polgári kormányzat alatt 55-szörösére nőtt az iskoláknak biztosított sávszélesség a nemzeti információs program keretében.
A régebben támadott Comenius 2000 programot a kormányra jutottak megtartják ugyan, de a minőségfejlesztési programokból 400 milliót az OM egy Soros György által átadott programra költ, s a Comenius programba nem kapcsolódhatnak új intézmények.
A tantervi szabályozás elleni totális támadás előszeleként módosítja a költségvetési törvény a tanulói óraszámokat – mutatott rá Pokorni a további tervezetekre, többek közt egy pedagógus körökben már közkézen forgó 80 oldalas, az oktatási törvényt módosító javaslatra. Az MNO kérdésére válaszolva Pokorni elmondta: nem az a veszély fenyeget, hogy a végén az egyetemisták sem tudják a Himnuszt, hanem az, hogy nem értik. Valóban túlburjánzás, információ-halmozás jött létre az oktatásban, az általános iskolások középiskolai szintű anyagot tanulnak, a megoldás viszont Pokorni szerint nem az, hogy szabályozott tantervi rendszer helyett ’’a lovak közé dobjuk a gyeplőket’’.
Pokorni élesen támadta a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációját: szerinte utódja, Magyar Bálint csak lojalitása miatt nem emel szót az indokolatlan, ráadásul a tankönyvkiadó puszta létét is veszélyeztető lépés ellen. Fennáll a veszélye, hogy a piaci szemlélet eluralkodásával elérhetetlen lesz a fogyatékosok és kisebbségek részére eddig magas támogatással előállított tankönyvek ára – fűzte hozzá.
Újságírói kérdésekre válaszolva Pokorni határozottan elzárkózott attól, hogy elemezze az elmúlt fél évet és az önkormányzati választásokat, s kijelentette: nem áll szándékában, hogy visszatérjen a nagypolitikába. Arra a kérdésre, hogy a tavaszi tisztújító kongresszuson ezt megteszi-e azt mondta: erre nem tud válaszolni.
origo.hu
Alkesz, piás, rokinyugis – saját támogatóikat alázták porig Magyar Péterék
