Idén tizedik alkalommal rendezik meg a Víz világnapját, amelyet az ENSZ 1993-as döntése nyomán minden évben március 22-én tartanak. A program célja, hogy világszerte fölhívja a figyelmet az ivóvízkészletek megóvására. A szervezet a 2003-as esztendőt az édesvíz nemzetközi évének kiáltotta ki.
– Hazánk az ivóvíz minőségében több Európai Uniós országot is megelőz, például Görögországot, Portugáliát és Spanyolországot – állítja Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. A szakember szerint különösen a fővárosban kedvező a helyzet, hiszen Budapestnek a Duna jóvoltából kimeríthetetlenek a készletei, és a folyó kavicságya természetes módon megszűri a kutakba jutó vizet, így az alig szorul tisztításra. A Fővárosi Vízművek tavaly több mint tizenkétezer mintát vett a budapesti ivóvízből a kutaktól egészen a csapokig, és az 99,54 százalékban megfelelt az előírásoknak. Hasonló eredményt hoztak az ÁNTSZ mérései is. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint kiváló minőségű a fővárosi ivóvíz.
A '90-es években számos olyan ipari létesítmény szűnt meg – többek között az almásfüzitői timföldgyár –, amely addig szennyező anyagokkal árasztotta el a folyót. Emiatt tovább javult a Duna vízminősége. Varga Miklós kiemelte: 2009-ig összesen 160 milliárd forintot kell hazánknak az ivóvíz minőségének javítására fordítania, hogy az megfeleljen az európai uniós szabványoknak. Megemlítette, hogy Bács-Kiskun, Békés és Csongrád térségében a víz arzén-, nitrit- és ammóniatartalma jelent problémát, amelyek sokszor nem felelnek meg az uniós előírásoknak, ráadásul tartós fogyasztás esetén növelhetik a hámsejtek káros elváltozásának kockázatát. Az Európai Uniótól 2009-ig kaptunk haladékot, hogy szennyvíztisztító-kapacitásunkat és csatorna-hálózatunkat növeljük.
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke fontosnak nevezte, hogy a klórozást a jövőben még több helyen fölváltsa az ózonnal történő víztisztítás, mivel a vízben megtalálható mikroszennyeződések a klórhoz kapcsolódva rákkeltő hatásúak lehetnek. Európában már jó ideje ózonizátorral tisztítják az ivóvizet. A politikus szerint komoly problémát jelent, hogy Budapesten a rengeteg tisztítatlan szennyvíz mellett évente tíz tonnányi gyógyszermaradvány kerül a Dunába, mivel annak összetevői tönkre tehetik a szennyvíztisztítók élőflórás baktérium telepeit, amelyeknek a víz tisztítása a feladata.
Az ipari és mezőgazdasági szennyezések miatt az ország 3200 településéből 400-ban nincs tiszta ivóvízbázis, ráadásul sok helyen a csatornázottság hiánya miatt saját kútjaikba engedték a szennyvizeket. Az illegális veszélyeshulladék-lerakók vagy a műszaki védelem nélküli szeméttelepek is súlyosan veszélyeztetik a készletek tisztaságát.
A XXI. században még fontosabb szerep jut az ivóvízkészletek biztonságának. Hazánk ugyanakkor – a trianoni diktátumnak köszönhetően – vízforrások szempontjából a világon a tizedik legveszélyeztetettebb állam, hiszen folyóink 94 százaléka más országokban ered.
origo.hu
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának
