Védelem a ragályos hólyagokkal szemben

Bárányhimlőn az emberek 85-90 százaléka átesik. Magyarországon évente 60-70 ezerre tehető a megbetegedések száma. Az esetek túlnyomó többségében gyermekek kapják meg, vinlágjelenség azonban az, hogy az utóbbi két évtizedben a betegség kitolódott a serdülőkor felé, ami egyúttal azt is jelenti, hogy több a szövődményes, kórházi kezelésre szoruló eset. A csecsemőkort kivéve jó, ha gyerekkorban túlesünk e betegségen, mert ekkor nem szokott komplikációkat okozni. A felnőtteknél, legyengült immunrendszerű embereknél, illetve az újszülötteknél olykor halállal is végződhet ez a különben nem súlyos gyermekbetegség.
Ma, a védőoltások korában a bárányhimlő a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség. Mivel rendkívül ragályos, gyermekközösségekben gyorsan kialakulhat a járvány, késő ősztől kora tavaszig. Cseppfertőzés útján terjed, de még tárgyak is közvetíthetik. A védekezést nehezíti, hogy a beteg már első tüneteinek megjelenése előtt egy-két nappal fertőz. Az első tünetek két-három hetes lappangási idő után jelentkeznek, a lefolyási idő egy-két hét.
A kiütések jól felismerhetők: először a gombostűfejnyi piros pontok jelentkeznek, ezekből göbök alakulnak, amelyeken hamarosan megjelennek a cseppszerű hólyagok. A hólyagok bárhol lehetnek, még a száj belsejében vagy a fejbőrön is. Néhány nap múlva a gennyessé váló hólyagok leszáradnak, majd leesnek. Ezek a pörkök már nem fertőznek, de gyógyulásról csak leválásuk után lehet beszélni. A bőrön meglévő rózsaszínes nyomok a következő hetekben egyre halványabbak lesznek, majd lassan eltűnnek.
A kiütéseket nem túl magas láz, gyengeség, hasfájás kíséri. A legfőbb gondot a hólyagok viszketése jelenti, ami nagy megpróbáltatást jelent a betegeknek, hiszen akár több száz is lehet belőle. Különösen a kicsiknek nehéz elmagyarázni, hogy nem szabad elvakarni a kiütéseket, mert életre szóló hegek maradhatnak utánuk. Ezért a mamának állandóan résen kell lennie. A gyerek körmeit rövidre kell vágni, kezükre szokás vékony pamutkesztyűt húzni, és persze enyhíteni kell a kínzó viszketést. Ne krémeket, és különösen ne borogatást használjunk: leghatásosabb a mentolos hintőpor, ami nemcsak hűsíti, hanem szárítja is a hólyagokat. A szájon át szedhető antihisztamin-tartalmú gyógyszerek is segítenek.
***
Néhány tévhit a bárányhimlőről
- A beteg testét víz nem érheti.
A betegnek nemhogy szabad, hanem kell is tisztálkodnia, de ne fürödjön, hanem gyors zuhanyt vegyen. Utána a vizet dörgölés nélkül, óvatosan, de alaposan fel kell itatni. Ne öltöztessük túl melegen a gyereket, mert a verejtékezés fokozza a viszketést. Gyakran cseréljünk pizsamát, ágyneműt, törülközőt.
- A hólyagok elvakarását a későbbi hegek miatt kell megakadályozni.
Nemcsak ezért, hanem mert a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése súlyos szövődményt okozhat.
- A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.
A betegség átvészelése az esetek túlnyomó többségében valóban életre szóló védettséget ad, de vannak kivételek. A nem ép immunrendszerrel rendelkező, vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.
- A betegség nem jelent veszélyt a várandós anyára, sem a magzatára.
A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő mintegy tízszázalékos kockázattal okozhat fejlődési rendellenességet. Ha a kismama a szülés előtti öt napon belül betegszik meg, az újszülöttnél súlyos lefolyású fertőzés alakulhat ki.
- A bárányhimlős betegtől övsömört lehet kapni.
Az övsömör és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével „ébred fel” a mindannyiunk szervezetében ott maradt vírus, amely a fájdalmas kiütéseket kiváltja.
- Ha övsömöre van egy terhes anyának, az veszélyes lehet születendő gyermekére nézve.
Nem igaz, mert ebben az esetben a vírus nem kerül a véráramba, és nem jut át a méhlepényen az anyából a magzatba.
***
Van védőoltás
Nem közismert még, de néhány néve Magyarországon is kérhető bárányhimlő elleni védőoltás. A vakcina nem túlságosan régi felfedezés, bár Japánban már tizenhét éve alkalmazzák. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és néhány más országban már kötelező a védőoltás. Az oltás orvosi vényre, patikában kapható, jelenlegi ára körülbelül hatezer forint. Kilenc hónaposnál idősebb, egészséges csecsemőknek, gyermekeknek, serdülőknek adható. Kimondottan ajánlható terhesség előtt álló, a betegségen még át nem esett nőknek. A védettség tizenöt-húsz nap alatt alakul ki, s hosszú távú biztonságot nyújt. A védőoltás alkalmazásával a betegség szövődményeivel együtt megelőzhető, kivédhető a serdülőkortól kialakuló betegség súlyosabb lefolyása, és kiküszöbölhető a felnőttkori övsömör.