időjárás 14°C Gellért , Mercédesz 2022. szeptember 24.
logo

Bod Péter Ákos kételkedik a 2008-as euróban

MNO
2003.12.08. 08:32

Bod Péter Ákos szerint nincs válság, de komoly gond van a forinttal. Ennek nem elsősorban az árfolyam ingadozása az oka, hanem inkább az, hogy a pénzügyi és politikai döntéshozók mozgástere leszűkült, és a nemzeti valutánk túl volt értékelve - olvasható az ebroker-hu-n, amely interjút készített ajegybank volt elnökével.

Bod Péter Ákos szerint a hektikus mozgás oka lehet az a szigorú vállalás is, hogy 2008-tól be akarjuk vezetni az eurót, márpedig a csatlakozás csúszhat. Érdemes lenne megvizsgálni, jó-e egyáltalán a magyar árfolyamrendszer – tette hozzá.

Ha valami eddig 240-be került és a jövőben csaknem 280 forintot kell fizetnünk érte, az sima áremelkedés, mintha a benzinről vagy mondjuk a banánról beszélnénk. A mi esetünkben most az euróról van szó: egy euró most nem 240, hanem több mint 270 forintba kerül. Egy ilyen nagyságú áremelkedéshez a társadalom már hozzászokott. A baj az, hogy a forint értékének csökkenése a kormány és a jegybank kinyilvánított szándéka ellen történik – fogalmazott.

Sőt a kabinet azt gondolta, hogy a 2002-es 1600 milliárdos költségvetési hiány idénre ezermilliárdosra való lefaragása, illetve annak ígérete, hogy ez jövőre 650 milliárdra mérséklődik, elegendő lesz a befektetők bizalmának a helyreállításához. Nos, nem volt elegendő. A Magyar Nemzeti Bank kezdeti szóbeli, „ráolvasásos” nyugtatgatása sem volt elegendő – tette hozzá.

Ezért a jegybank drasztikus kamatemelésre vállalkozott, ami azonban nem vetett véget az izgalmaknak. A helyzet azért komoly, mert rávilágított arra, hogy a magyar monetáris hatóságoknak a forint védelmére alig maradt eszközük. Még lehetne a forint mellett eurót eladva interveniálni a piacon – talán történik is ilyesmi -, de mostantól már inkább csak a várakozás és a reménykedés maradt -vélte.

Bod nem osztja az az elképzelést, hogy a krízis oka a jegybank és a pénzügyminisztáérium közötti súrlódásokban keresendő.

- A probléma oka az is lehet, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank a nyáron közösen vállalt egy kötelezettséget, amelyik elvben meghatározza a magyar gazdaság és pénzügypolitika útját. Ez az euró 2008. január 1-jei bevezetése. Márpedig ez az amúgy is szoros és szigorú vállalás az elmúlt napok fejleményeinek ismeretében még nehezebbnek látszik. Ha ugyanis egy tartós forintgyengülés a megemelkedő importárak miatt megtolja hat-hét százalékra vagy különösen e fölé a jövő évi inflációt, szinte lehetetlen lesz például rávenni a szakszervezeti vezetőket, hogy ezt a pénzromlást tekintsék egyszeri, csupán egy évig tartó állapotnak, és ne kérjenek komoly béremelést. Ha pedig a vállalatok is a magasabb infláció szerint emelik az árakat, akkor az tovább gerjeszti a pénzromlást – fejtette ki Bod Péter Ákos.

Veszélybe kerül az euróhoz való csatlakozás egyik feltételének teljesítése, a legfeljebb 2,5 százalékos infláció – figyelmeztetett az ismert közgazdász.

A spakulánsokkal kapcsolatban kifejtette: ''A külföldi befektetőt – mondhatjuk: spekulánst – nem az érzelmek, hanem az események és a várakozások mozgatják. Ha azt érzi, hogy valami nincs rendben, azonnal lép. Nemigen van tekintettel, mondjuk, a GDP növekedésére, de érzékeny a zajokra és hírekre.''

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.