A kiadások 170 milliárd eurós lefaragását fogja javasolni a brit miniszterelnök a következő uniós költségvetési tervezet kapcsán. Tony Blair ezen belül a kelet-európai új tagoknak szánt strukturális juttatások 10 százalékos csökkentését szeretné – értesült a The Daily Telegraph. A konzervatív londoni napilap úgy tudja, az unió soros elnöke ezeket a csökkentésekkel akarja feloldani a hétéves költségvetés tárgyalásain kialakult patthelyzetet. Blair tisztában van azzal, hogy bármilyen alkuhoz részlegesen fel kell adnia a London által felvett évi 3 milliárd fontos brüsszeli visszatérítést is – írja a napilap.
A javaslat az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott tagállamokat érinti a legfájdalmasabban. Tony Blair, hogy meglehetősen rizikós elképzelését megpróbálja „eladni” a közép- és kelet-európai kormányok számára, a napokban Tallinba és Budapestre látogat. Javaslatával a brit miniszterelnök nem keveset kockáztat, a terv ugyanis könnyen zátonyra is futhat, mivel a csökkentés leginkább a volt kelet-eruópai országokat érintené, éppen azokat, amelyek támogatták a brit kormányfőnek a transzatlanti kapcsolatok rendezésében tett erőfeszítéseit, valamint a szabadkereskedelmi elképzeléseit.
A lefaragás néhány szegényebb országot – köztük hazánkat is – igencsak váratlanul érintene. Blair ugyanis – a mezőgazdasági támogatások összegének 2013-ig történt bebetonozottsága miatt, alternatívaként – a strukturális alapokat nyirbálná meg. Egy ilyen döntés azonban nemcsak Magyarország, hanem régióbeli, az EU-hoz tavaly csatlakozott állam – mint például Lengyelország – számára is rendkívül kedvezőtlen lenne.
Varsóban is erősödik az aggodalom, hogy az ország elveszítheti a 2013-ig remélt 60 milliárd euró támogatás egy részét. A Reuters hírügynökség információi szerint a lengyel kormány bírálta az uniós támogatások csökkentésére vonatkozó londoni terveket. A regionális kérdésekben illetékes lengyel miniszter-asszony Grazyna Gesicka úgy fogalmazott Varsóban: „Csalódást okoznak azok a tervek , melyek korlátoznák az új tagállamoknak járó kifizetéseket”.
Blair szóvivője a barcelonai EU csúcstalálkozón kijelentette, hogy Nagy-Britannia figyelembe veszi az új tagállamok érdekeit. Ők lennének az új megállapodás legfőbb haszonélvezői. Ezeknek az országoknak tervezési biztonságra van szükségük arra, hogy biztosak lehessenek abban, megkapják a pénzüket.
Németország a luxemburgi kompromisszumos javaslatot tekinti irányadónak. Ez GDP arányosan 1,06 százalékban maximálta a tagállami befizetéseket. Magasabb kiadásokat Berlin semmilyen esetben sem kíván elfogadni. A brüsszeli bizottság szakértőinek becslése szerint az új brit javaslatok a befizetéseket 1,03 százalékra csökkentené. Ezzel a német hozzájárulás is alacsonyabb lenne. Eddig azonban Németország mindenekelőtt az új államokat kívánta támogatni és a régiek regionális támogatásánál, kívánt takarékoskodni.
Downing Street-i kommentárok szerint Blair azt reméli, tervét sikerül keresztül vinnie. Londoni illetékesek szerint a csökkentés nem okozna majd gondot, mivel a kelet-európaiaknak már így is több forrást kínál az unió, mint amennyit föl tudnának használni. Kormányzati körökből hozzáteszik, hogy az új tagállamok mielőbbi egyezséget szeretnének elérni a következő költségvetésről, hogy tudják, milyen forrásokból gazdálkodhatnak fejlesztéseikhez.
Tony Blair miniszterelnök a következő hetekben kétoldalú tárgyalásokat folytat az uniós országok vezetőivel, hogy a megállapodást a december 15-16-ra tervezett brüsszeli EU-csúcson meg lehessen kötni. A héten pénteken találkoznak Budapesten a visegrádi országok (V4) miniszterelnökei, ugyanekkor Tony Blair is ide látogat az említett célból.
(Info Rádió, Magyar Rádió, portfolio.hu, telegraph.co.uk, Tőzsdefórum)
sydney
Az ausztrál kormány számtalan figyelmeztető jelzést kapott
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!