A kiadások 170 milliárd eurós lefaragását fogja javasolni a brit miniszterelnök a következő uniós költségvetési tervezet kapcsán. Tony Blair ezen belül a kelet-európai új tagoknak szánt strukturális juttatások 10 százalékos csökkentését szeretné – értesült a The Daily Telegraph. A konzervatív londoni napilap úgy tudja, az unió soros elnöke ezeket a csökkentésekkel akarja feloldani a hétéves költségvetés tárgyalásain kialakult patthelyzetet. Blair tisztában van azzal, hogy bármilyen alkuhoz részlegesen fel kell adnia a London által felvett évi 3 milliárd fontos brüsszeli visszatérítést is – írja a napilap.
A javaslat az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott tagállamokat érinti a legfájdalmasabban. Tony Blair, hogy meglehetősen rizikós elképzelését megpróbálja „eladni” a közép- és kelet-európai kormányok számára, a napokban Tallinba és Budapestre látogat. Javaslatával a brit miniszterelnök nem keveset kockáztat, a terv ugyanis könnyen zátonyra is futhat, mivel a csökkentés leginkább a volt kelet-eruópai országokat érintené, éppen azokat, amelyek támogatták a brit kormányfőnek a transzatlanti kapcsolatok rendezésében tett erőfeszítéseit, valamint a szabadkereskedelmi elképzeléseit.
A lefaragás néhány szegényebb országot – köztük hazánkat is – igencsak váratlanul érintene. Blair ugyanis – a mezőgazdasági támogatások összegének 2013-ig történt bebetonozottsága miatt, alternatívaként – a strukturális alapokat nyirbálná meg. Egy ilyen döntés azonban nemcsak Magyarország, hanem régióbeli, az EU-hoz tavaly csatlakozott állam – mint például Lengyelország – számára is rendkívül kedvezőtlen lenne.
Varsóban is erősödik az aggodalom, hogy az ország elveszítheti a 2013-ig remélt 60 milliárd euró támogatás egy részét. A Reuters hírügynökség információi szerint a lengyel kormány bírálta az uniós támogatások csökkentésére vonatkozó londoni terveket. A regionális kérdésekben illetékes lengyel miniszter-asszony Grazyna Gesicka úgy fogalmazott Varsóban: „Csalódást okoznak azok a tervek , melyek korlátoznák az új tagállamoknak járó kifizetéseket”.
Blair szóvivője a barcelonai EU csúcstalálkozón kijelentette, hogy Nagy-Britannia figyelembe veszi az új tagállamok érdekeit. Ők lennének az új megállapodás legfőbb haszonélvezői. Ezeknek az országoknak tervezési biztonságra van szükségük arra, hogy biztosak lehessenek abban, megkapják a pénzüket.
Németország a luxemburgi kompromisszumos javaslatot tekinti irányadónak. Ez GDP arányosan 1,06 százalékban maximálta a tagállami befizetéseket. Magasabb kiadásokat Berlin semmilyen esetben sem kíván elfogadni. A brüsszeli bizottság szakértőinek becslése szerint az új brit javaslatok a befizetéseket 1,03 százalékra csökkentené. Ezzel a német hozzájárulás is alacsonyabb lenne. Eddig azonban Németország mindenekelőtt az új államokat kívánta támogatni és a régiek regionális támogatásánál, kívánt takarékoskodni.
Downing Street-i kommentárok szerint Blair azt reméli, tervét sikerül keresztül vinnie. Londoni illetékesek szerint a csökkentés nem okozna majd gondot, mivel a kelet-európaiaknak már így is több forrást kínál az unió, mint amennyit föl tudnának használni. Kormányzati körökből hozzáteszik, hogy az új tagállamok mielőbbi egyezséget szeretnének elérni a következő költségvetésről, hogy tudják, milyen forrásokból gazdálkodhatnak fejlesztéseikhez.
Tony Blair miniszterelnök a következő hetekben kétoldalú tárgyalásokat folytat az uniós országok vezetőivel, hogy a megállapodást a december 15-16-ra tervezett brüsszeli EU-csúcson meg lehessen kötni. A héten pénteken találkoznak Budapesten a visegrádi országok (V4) miniszterelnökei, ugyanekkor Tony Blair is ide látogat az említett célból.
(Info Rádió, Magyar Rádió, portfolio.hu, telegraph.co.uk, Tőzsdefórum)
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
