Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Dorothea Siems Gyermektelenség, államilag támogatva című írásában foglalkozik a gyermekes családokat tudatosan diszkrimináló jóléti állammal.
A komikus Harald Schmidt ért a családpolitikához. Ezt bizonyítja, hogy számos gyermektelen diplomás nő követte felszólítását, és vállalt gyermeket. Ösztönzésként Schmidt a labdarúgó-világbajnokságra ígért jegyeket a nőknek.
Ma már közismert, hogy a szociális állam az, amelyik a gyemektelenséget támogatja és a legutóbbi időkben a családokat rendszeresen hátrányosan megkülönbözteti – olvasható a Die Weltben. A müncheni Ifo gazdaságkutató-intézet tanulmánya arra a következtetésre jut, hogy minden egészséges gyermek élete során az államnak átlagosan 77 ezer euró hasznot hajt, vagyis ennyivel többet fizet be a költségvetésekbe, mint amennyit támogatásként visszakap.
A társadalombiztosítónak átlagosan egy gyerek élete során 240 500 euró pluszt hoz. A korábbi szászországi miniszterelnök, Kurt Biedenkopf ezért is vetette fel, hogy Németországban a gyermekek által okozott költségeket többnyire a szülők magánügyének tekintik, míg a későbbi hasznot a közösség kívánja élvezni. A családoknak a szociális rendszerben történő kizsákmányolása az egyik oka a születések számának drámai csökkenésnek – fogalmazott Biedenkopf, aki a Robert Bosch Alapítvány megbízásából a „Család és a demográfiai változás” nevű bizottságot vezette.
Az 1960-ban született nők negyede gyermektelen, ami háromszorosa az 1935-ben születetteknek. Az Egyesült Államokban a nők átlagosan 2,1 gyermeket hoznak világra, és meghaladja az uniós átlagot. Az európai kontinensen Franciaország mutat kiemelkedő arányt (1,9), ami meghaladja a németországi, 1,29 gyermekes átlagot.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Gina Thomas Túl sok Hitler, túl sok Henrik című írásában foglalkozik a brit oktatás és identitás problémáival.
Egy olyan országban, amely olyannyira saját identitásához kíván visszatalálni, mint Nagy-Britannia, meglepő, hogy mindig van ok a történelemoktatás bírálatára. A történelem a 14. életév után már nem kötelező tantárgy, ezért a lakosság nagy részének még az alapvető ismeretei is hiányoznak.
Egy közvéleménykutatás szerint a felnőttek 29 százaléka még a brit királyi család hivatalos nevét (Windsor) sem ismeri, ez az arány a 15 és 24 évesek között pedig sokkal magasabb.
Az állami nevelési és vizsgabizottság éves jelentésében megállapította a történelem „hitlerizálását”, és növekvő aggodalmának adott hangot a témák veszélyes leegyszerűsítése miatt. A történelmet a Tudor-dinasztia, különösen VIII. Henrik, valamint a XX. századi diktatúrák dominálják. Ken Boston, az állami vizsgabizottság vezetője szerint a diákoknak meg kell tanulniuk, hogy a „történelem nem ért véget Hitler halálával.” Boston reméli, hogy a jövő évi labdarúgó-vb növeli az iskolák érdeklődését a mai Németország iránt, ám a tanároknak nehéz lesz a régi klisékkel és előítéletekkel felvenni a versenyt.
A labdarúgó-vb kapcsán a The Sun című bulvárlap arról ír, hogy a német rendőrök távirányítású mini-páncélosokkal kívánják kikémlelni a brit huligánokat. A cikket Hitler és Rommel fotóival illusztrálták.
Köszönetet mond a 20 éves Lidl Magyarország