Magyarországon is megjelent a madárinfluenza, a hatóságok három hattyú tetemében mutatták ki a vírus H5-ös törzsét Bács-Kiskun megyében. Ezt az Európai Bizottság jelentette be a magyar jelentésekre hivatkozva. A magyar hatóságok előbb az Európai Bizottságot tájékoztatták minderről, a magyar közvéleményt csak később. A korábbi híradások csak arról számoltak be, hogy döglött vadkacsát találtak a pesti rakparton, a mai napon pedig arról voltak hírek, hogy tizenegy döglött hattyút szedtek össze az esztergomi Kis-Duna jégtábláiról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök először ma délután tett említés blogjában arról, hogy hazánkban felbukkant a madárinfluenza. A magyar hatóságok eddig nem ismerték el a madárinfluenza megjelenését az országban.
Részlet Gyurcsány Ferenc internetes naplójából:„Most hívott Gráf József, a földművelésügyi miniszter, hogy a Magyarországon átvonuló hattyúk és más vadmadarak közül jó néhány elpusztult, és minden bizonnyal a madárinfluenzának estek áldozatul. Na most akkor félre mindennel, ez a legfontosabb. Gyors telefonok, tájékozódás, megbeszélést kérek délutánra, lemondunk minden más programot. Még nincs senki és semmi veszélyben, de ezt az emberek nem tudják. Félni fognak, és félteni fogják a családjukat, az ismerősöket. Ha többet tudnak, és ismerik a részleteket, akkor nincs okuk a pánikra. A hatóságok felkészültek, számítottunk rá, hogy ez előbb-utóbb eléri Magyarországot. Tájékoztatni kell, minél pontosabban. Ez a fő szabály. Most csak az átvonuló madarak betegedtek meg. Az a legfontosabb, hogy ne terjedjen át a betegség a hazai állományra. Az állattartó telepek tudják, hogy mi a dolguk. Emberek nincsenek veszélyben. De nem elég, ha ezt én tudom, tudnia kell mindenkinek. Azt tapasztalom, hogy az emberek többsége nem tudja, hogy a madárinfluenza állatbetegség, amely csak egészen rendkívüli és különleges körülmények között, szélsőséges esetben tud bármilyen veszélyt jelenteni az emberekre. Ilyen körülmények pedig nincsenek Magyarországon. Magyarországon biztonságban vannak az emberek, jó lenne elkerülni azt, hogy az indokoltnál nagyobb aggodalom kerítsen bennünket hatalmába. Vigyázunk az országra, vigyázunk mindenkire, és megtettünk mindent, amit ilyenkor meg kell tenni azért, hogy biztonságban legyen az ország. Pedig a mai nap nem ígérkezett rendkívülinek. A szokásos húsz, harminc perces megbeszéléseken túl, amelyből egy nap akár 10-20 program is összejön, egy tűnt különösen izgalmasnak. On-line interjút szerettem volna adni a kormányzati portálnak, de most ezt elsodorta a madárinfluenza. Nem töröljük a programot, csak elhalasztjuk. Most minden másnál fontosabb korlátozni, csökkenteni a madárinfluenza kockázatát, megvédeni az országot. Lesz itt tennivalónk. Húzzunk bele!”
Hosszas hallgatás előzte meg a járvány bejelentését
Az elpusztult madarakból vett szövetmintákat továbbították az Európai Unió brit laboratóriumába annak meghatározására, hogy a vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusáról van-e szó – derül ki az uniós közleményből. A testület arról is tájékoztatott, hogy a magyar hatóságok be fogják vezetni azokat az óvintézkedéseket, amelyeket más érintett EU-tagállamokban már elrendeltek.
Rendkívüli tanácskozást tartottak a miniszterelnök részvételével a madárinfluenzával kapcsolatos tennivalókról a Parlament nándorfehérvári termében. A tanácskozáson Gyurcsány Ferencen kívül részt vett Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, Juhász Gábor, a Belügyminisztérium államtitkára, Süth Miklós országos főállatorvos és Molnár Kornélia, az országos tiszti főorvos helyettese.
A miniszterelnök a tanácskozást követően megerősítette: „Magyarországra sajnos megérkezett a madárinfluenza.” Hozzátette: szerda kora reggel óta tudni, hogy Magyarországon átvonuló hattyúk közül két Bács-Kiskun megyei településen, Nagybaracskán és Csátalján olyan elhullott tetemeket találtak, amelyek a „H5N típusú vírussal voltak fertőzve”. Gyurcsány Ferenc hozzátette, aki betegnek tűnő szárnyast, vagy elhullott madarat talál, ne nyúljon hozzá, hanem hívja a 189-es kormányzati zöld számot. Hangsúlyozta azt is: a magyar baromfiállomány egészséges, húsa nyugodtan fogyasztható.
A magyarországi házi szárnyasokat nem érinti a betegség, kizárólag vándormadarakban mutatták ki a H5 vírustörzset – mondta Süth Miklós a megbeszélés után. Elmondta: a tavalyi év során mintegy 11 ezer szárnyast vizsgáltak, közülük került ki az a kilenc bütykös hattyú, amelyekben kimutatták a betegséget. A vizsgálatokat még február 5-én, 6-án, 9-én végezték, és a keddi napra derült ki, hogy a madarak közül három ebben a betegségben pusztult el. Az illetékesek az Index megkeresésére azzal magyarázták a késedelmes bejelentést – Brüsszelben is előbb tájékoztattak a madárinfluenzáról, mint Budapesten -, hogy a laborjelentés kedden késő este érkezett, és ilyenkor ennyi a „normális átfutási ideje„ a hírnek.
(Dékány András a földművelésügyi minisztérium szóvivője azt közölte: a madárinfluenza-vírust tíznapos vizsgálat után lehet egyértelműen megállapítani, a gyorstesztek eredménye pedig három-öt(!) nap alatt derül ki.)
Bács-Kiskun megyében egy háromezres kacsatelep van, ahol elrendelték a zárt tartást. Az állategészségügyi szakemberek most kezdik felméri, hogy a magángazdaságokban mennyi baromfit tartanak.Gráf József agrárminiszter kijelentette: „Tudtuk, hogy a madárinfluenza a vándormadarakkal előbb-utóbb megérkezik hazánkba. Az elmúlt fél évben arra készülünk, hogy megfelelően tudjuk fogadni a betegséget. Urai vagyunk a helyzetnek.”
Eközben Kóka János gazdasági miniszter közölte, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2 milliárd forintos hitelt nyújt az Omninvest Kft.-nek annak érdekében, hogy a társaság kifejleszthesse a madárinfluenza emberre veszélyes változata, a H5N1 vírus elleni oltóanyagot. A miniszter elmondta: kormányhatározat született arról, hogy a H5N1 vírus elleni oltóanyag hazai és külföldi bejegyeztetését és gyártását előmozdítsa. Az Omninvest Kft. 2 milliárd forint összegű kormányzati kutatási-fejlesztési támogatáshoz jut, saját erőként pedig 1 milliárd forintot ruház be a vakcina piacra juttatása érdekében. Mindez azért érdekes, mert a kormány korábban kereste a módját, miképpen tudja támogatni a madárinfluenza kizárólagos gyártóját, az Omninvest Kft.-t. Részletek>>>
Márciusra törzskönyvezhetik a madárinfluenza ellen kifejlesztett magyar vakcinát – közölte előzőleg az Ritoók Emese. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szóvivője az Info Rádióban elmondta, ha Magyarországon is megjelenik a fertőzés, akkor sem lehet meggyorsítani a H5N1-es vírustörzs elleni oltóanyag engedélyeztetési folyamatát. Hozzátette: amíg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem emeli a fokozatot, addig azt Magyarország sem teheti meg.
A szóvivő azután beszélt erről, hogy tizenegy hattyú tetemét szedték össze az esztergomi Kis-Duna jégtábláiról a tűzoltóság és a gyepmesteri szolgálat munkatársai. Több elhullott állatot is észleltek, melyek a jégtáblák alá kerültek, ezért nem lehetett őket kiemelni. A döglött hattyúkat virológiai vizsgálatra az Országos Állategészségügyi Intézebe szállították – hangzott el az Info Rádióban.
Vizsgálják a Duna-parton talált vadkacsát
Egy-másfél hét múlva lesz végleges eredménye a budapesti Duna-parton talált elhullott vadkacsa vizsgálatának, de az első ellenőrzés szerint nem madárinfluenza okozta a madár pusztulását. Az országos főállatorvos az Info Rádióban közölte, biztató jel az is, hogy nem tömeges elhullásról van szó. Süth Miklós közölte: a szomszédos államokban tapasztaltak alapján szinte biztos, hogy a vándormadarak vitték be a vírust az európai országokba. (Süth Miklós ma reggeli nyilatkozata idején, saját későbbi elmondása szerint is már korábban tudott a madárinfluenza-vírus hazai jelenlétéről, ám nem tett róla említést – a szerk.)
Dékány András, az agrártárca szóvivője azt mondta: a magyar állategészségügyi hatóságok mostantól fokozottan figyelik a vándormadarak élőhelyeit; például a Velencei-tavat és a Balatont.
Korábban Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában és Olaszországban is kimutatták a madárinfluenza vírusát elhullott vadszárnyasokban, Ausztriában, Németországban és Belgiumban pedig még tartanak a vizsgálatok – hangzott el az Info Rádióban.
Uniós finanszírozás segíti a magyar lépéseket
Összesen 109 500 euróval finanszírozza az Európai Bizottság a madárinfluenza megelőzésére, illetve esetleges kezelésére szolgáló magyar tervet – jelentette be tegnap a testület. A EU-tagországok képviselőiből álló állat-egészségügyi uniós bizottság jóváhagyta a tervet, amelynek értelmében valamennyi tagország akár felerészben brüsszeli támogatásban részesül. Legnagyobb összeget, 427 ezer eurót Olaszország, majd 268 ezer eurót Németország kap, Magyarország az ötödik legmagasabb összegű társfinanszírozásban részesül. A bizottság összesen csaknem kétmillió eurót fordít erre a célra. Az összegek a nemzeti programok idei részére vonatkoznak, és folytatását jelentik a tavaly júliustól érvényes finanszírozásnak. Jóváhagyták az állat-egészségügyi bizottság tagjai azt a javaslatot is, hogy az EU tiltsa meg a kezeletlen tollak bevitelét az unión kívülről. A tilalom – amelyet a gyakorlatban az EU-tagországok már korábban bevezettek számos, a madárinfluenza terjedésével küzdő állam ellen – egyelőre július végéig marad érvényben.
origo.hu
Új KRESZ Magyarországon: ezek a változások mindenkit érintenek
