Három évvel Bagdad bombázásának kezdete után George Bush kétfrontos harcba kezdett: míg katonái a kimeríthetetlennek tűnő gerilla- és terrortámadásokkal próbálnak dacolni Irakban, az amerikai elnöknek a közvélemény-kutatások egyre kedvezőtlenebb adataival is szembesülnie kell. Az invázió megindításának évfordulóján, hétfőn Bush Clevelendben megpróbál fordulatot eszközölni egy párbeszédsorozat kezdetének szánt beszéddel, arra törekedve, hogy a nemzet másképpen ítélje meg a háborút.
A Le Figaro hozzáteszi: a háború támogatóinak arányát jelző görbe folyamatosan csúszik lefelé, így az elnök törekvései inkább azt a benyomást erősítik, hogy csak saját megromlott imázsát próbálja helyrehozni.
Emellett, mint azt Scott McClellan fehér házi szóvivő kifejtette, a beszéd célja, hogy „konkrét példákra támaszkodva” mutassa be, „hogyan dolgozunk együtt az iraki társadalom minden szegmensével a rend és biztonság országszerte történő visszaállításán”.
Allavi: Polgárháború van!
A háborúról szóló disputába már korábban bekapcsolódtak az amerikai kormányzat vezető politikusai, sőt, az Irakban lévő amerikai csapatok felelős vezetői, tábornokai is. Az amerikai televízió-állomások is idézték Ijád Allavi, volt iraki kormányfő BBC-nek adott interjúját, amelyben Allavi úgy fogalmazott, hogy „naponta 50-60 iraki hal meg, hacsak nem több. Ha ez nem polgárháború, akkor a Jóisten a megmondhatója, hogy mi a polgárháború”.
A Bush-adminisztráció azonban úgy véli: Irakban nincs polgárháború, jóllehet, Cheney alelnök megfogalmazásában a terroristák nagyon is ezt szeretnék. Dick Cheney a CBS televízió egyik politikai műsorában adott hosszas interjút, és ebben beszélt az iraki háborúról. Az alelnök szerint szó sincs polgárháborúról, szerinte a jelenlegi helyzetért Abu Muszav al-Zarkavi, az al-Kaida iraki vezetője a felelős, ő és terrorista társai próbálják megakadályozni a demokratikus választások utáni kormány megalakulását.
Cheney szerint nemcsak Irak, hanem az egész térség számára fontos, hogy Irakban ne a felkelők győzedelmeskedjenek. „Nagy a tét” – mondta az alelnök, s szerinte Irak mai helyzete meghatározza az egész Közel-Kelet eljövendő évtizedét. Ha ugyanis a terroristák győznének, akkor Irakból egy tálibok irányította második Afganisztán lenne, ahonnan egy második szeptember 11-i terrorakciót követnének el Amerika ellen – állította az amerikai alelnök.
Bush elnök vasárnap optimista képet rajzolt fel Irakról. Az elnök, Camp Davidből visszatérőben Washingtonban beszélt erről. „Olyan stratégiát alkalmazunk, amely győzelemhez vezet Irakban” – fogalmazott Bush. S ez a győzelem, szerinte, biztonságosabbá teszi majd Irakot, sőt, megalapozza a békét is a jövendő nemzedékek számára. Az elnök sürgette az iraki politikusokat a mielőbbi kormányalakításra, és azt mondta: elégedett az eddig elért eredményekkel, a politikai fejlődéssel. Válasz nélkül hagyta azonban az egyik újságíró kérdését, amely arra irányult, hogy kommentálja Ijád Allavi polgárháborúról szóló mondatait.
George Casey tábornok, aki az Irakban lévő amerikai csapatok főnöke a CNN-ben szintén azt állította, hogy Irakban nincs polgárháború. „Hosszú út vezet még a polgárháborúhoz” – mondta a generális, de hozzátette: nem elkerülhetetlen, hogy kialakuljon polgárháború.
<Rumsfeld azt hiszi: ez még a II. világháború?
„Ha Irakot elhagynánk, ez olyan lenne, mintha a II. világháború után visszaadnánk Németországot a náciknak” – ezt már Donald Rumsfeld védelmi miniszter állítja a Washington Postban publikált cikkében. Rumsfeld szerint ugyancsak terroristák ügyködnek azon, hogy polgárháborút robbantsanak ki Irakban, de – írja Rumsfeld – félelemmel szemlélik, hogy milyen haladást ért el Irak az elmúlt három évben.
A New York Timesban viszont egy nyugalmazott tábornok, Paul Eaton azt fejtegette, hogy Rumsfeld inkompetens, vagyis nem hozzáértő, ezért mielőbb le kellene mondania.
Közben Ahmed Csalabi iraki miniszterelnök-helyettes egy televíziós interjúban bírálta a háború után bevezetett amerikai polgári közigazgatás volt vezetőjét, Paul Bremert. Az iraki politikus szerint Bremer rosszul mérte fel az iraki ellenállás nagyságát, ami nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy továbbra is instabil állapotok uralkodnak Irakban.
A CIA is jelezte a nehézségeket
Egy 2006 januárjában készített közvéleménykutatás szerint az irakiak 47 százaléka az amerikaiak elleni merényleteket jogosnak tartja, az iraki szunniták 88 százaléka válaszolt erre a kérdésre igennel – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív német lap szerint elszállt az a remény, mely szerint a demokratizálódás irányába tett lépésekkel egyidőben az ország is békésebbé válhat. Az iraki vallási és etnikai konfliktusok is világosan láthatóvá váltak. Ma már egyre több szakértő tartja elképzelhetőnek az ország három részre szakadását, ami az egész régiót instabillá tenné. A frankfurti lap emlékeztet: a téves információi miatt gyakran bírált CIA is viszonylag pontosan jelezte azokat a várható nehézségeket, melyeket az iraki támadás magával hozna, csakhogy a Bush-kormányzat egyetlen befolyásos politikusa sem kívánta ezeket a figyelmeztetéseket meghallgatni. Szaddam megbuktatásának legnagyobb közel-keleti haszonélvezője Irán, akit az invázió megszabadított legnagyobb riválisától, Iraktól – írja a német lap, mely szerint az iraki beavatkozás legsúlyosabb öröksége mégis a nyugati világ és az iszlám között mélyülő szakadék, az élesedő konfrontáció.
Le Figaro, Magyar Rádió, Frankfurter Allgemeine Zeitung
origo.hu
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?
