A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot közöl – mindkettőt pénteken. Ekkor kapunk információt a beruházások harmadik negyedéves folyamatairól, illetve a keresetek szeptemberi alakulásáról. A harmadik negyedévben a beruházások volumene kedvezőtlenül alakult – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Éves alapon 16,8 százalékkal, míg negyedéves alapon hét százalékkal esett vissza. Ebben elsősorban a gépberuházások közel harmincszázalékos visszaesésének volt szerepe a támogatási programok kifutása miatt. Az új adatközlésből kiderül, hogy a harmadik negyedévben sikerült-e javítani a beruházások volumenén, vagy ez tovább csökkent és ezzel hozzájárult a vártnál rosszabb GDP-adathoz – hívta fel a figyelmet.
Augusztusban az átlagkereset 13,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami némileg lassabb az előző havi 13,9 százaléknál. Ez a 3,4 százalékos inflációt figyelembe véve 9,4 százalékos reálbér-emelkedést jelentett. Az év végéhez közeledve ugyanakkor egyre nagyobb figyelem hárul a jövő évi béremelésekre – amelyek pedig nagymértékben meghatározzák a gazdasági teljesítmény jövő évi növekedésének mértékét.
A hét legfontosabb eseménye a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz – emelte ki Regős Gábor.
Bár az infláció októberben is kedvezően alakult, a korábbi hónapokkal szemben az alapkamat csökkentése még csak szóba sem kerülhet, tekintettel a forint gyengélkedésére az elmúlt másfél hónapban, amely egyrészt emeli az inflációt, másrészt pedig a megtakarítások külföldre áramlásán keresztül rontja a pénzügyi stabilitást. A kérdés az, hogy a jegybank hogyan reagál a mostani helyzetre: kivár és ezzel kockáztatja egy későbbi nagyobb beavatkozás szükségességét, vagy pedig, ha nem is alapkamatemeléssel, de valami más módon szigorítja a monetáris kondíciókat.
Az Eurostat a héten három adatot közöl: hétfőn jelennek meg a szeptemberi termékkülkereskedelmi adatok, kedden az októberi inflációs adatok, míg szerdán az építőipar szeptemberi teljesítményéről kapunk képet
– ismertette Regős Gábor. Augusztusban az eurózóna exportja 2,4, míg az importja 2,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, így az egyenleg 4,8 milliárd euróról 4,6 milliárd euróra csökkent. Az Európai Unió egészét tekintve a visszaesés ennél kisebb volt, 1,8, illetve 0,8 százalék, azonban ez az egyenleg nagyobb mértékű romlását jelentette, 0,4 milliárd euróról –1,7 milliárd euróra.
Az októberi előzetes inflációs adatok alapján az eurózóna inflációja az előző havi 1,7 százalékról két százalékra emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy havi alapon az árak 0,3 százalékkal emelkedtek, amelyen belül nagy szerepe volt a feldolgozatlan élelmiszerek 2,1, illetve az iparcikkek 0,7 százalékos drágulásának, miközben havi alapon a szolgáltatások ára nem változott. Ezzel a maginfláció az eurózónában havi alapon 0,2, míg éves alapon 2,7 százalékot tett ki. Az új adatközlésből a teljes Európai Unió inflációja mellett megtudhatjuk, hogy az újabb becslés megerősíti-e az elsőt.
Az építőipar teljesítménye augusztusban havi alapon 0,1 százalékkal nőtt az eurózónában és 0,4 százalékkal az Európai Unióban, miközben a teljesítmény éves összevetésben 2,5, illetve 2,4 százalékkal csökkent – sorolta Regős Gábor. Az építőipar termelése legnagyobb mértékben Szlovéniában (17,1 százalék), Szlovákiában (10,9 százalék) és Magyarországon (6,0 százalék) esett vissza, miközben a legnagyobb növekedést Bulgáriában (5,5 százalék), Hollandiában (2,5 százalék) és Portugáliában (2 százalék) mérték.
