Több mint kétórás indoklásában a büntetőtanács elnöke sorra vette az 1998 őszétől 2003 nyaráig tartó nyomozás egyes stádiumait és a vádpontokat. Mindenekelőtt arra utalt, hogy a büntetőeljárási törvény ez év július elsejei módosítása óta a bíró megszüntetheti az eljárást, ha a vád nem egyértelmű. Ebben az ügyben ez természetesen már nem történhetett meg.
Diós Erzsébet azonban ezzel arra emlékeztetett, hogy a vádirat benyújtása után csaknem másfél évvel – a tárgyalás 2004 októberében történt megkezdésekor – felhívta az ügyészséget, pontosítsa a vádat. A vádhatóság azonban úgy válaszolt: a vádirat szabályszerű.
A felmentő ítélet indoklása szerint Princz Gábor és hat egykori beosztottja nem sértette meg a pénzintézeti törvényt. A fiókhálózat bővítése ésszerű lépés volt. Az expanzív betétgyűjtés szintén érthető, hiszen sok emberhez akartak eljutni. A magas betéti és az alacsony hitelkamatok elfogadhatók. A bank hajdani reklámjai ma már mosolyt fakasztanak, de akkor újszerűek voltak. Az alárendelt kölcsöntőkekötvények jegyzéséhez nyújtott banki hitel és a céltartalékképzés alacsony mértéke veszteséget okozott ugyan a banknak, de vagyoni hátrányt nem, emellett egyik sem volt szabálytalan.
Az ítélet szerint a tulajdonosok – az állam és vállalatai, intézményei – ismerték a gazdálkodás mutatóit. Ennek tudható be, hogy a bankfelügyelet elnöke már 1995-ben levelet írt a bank vezetőinek, de a levél csak jó tanácsokat tartalmazott. Később, 1997 januárjában valóban az üzleti stratégia megváltoztatását határozták el, ám ennek megvalósítására már nem kerülhetett sor, mert drámai esemény történt: februárban kirobbant a bankpánik, és az ügyfelek hetvenmilliárd forintot vontak ki a pénzintézetből. Nem helytálló az az ügyészi állítás sem, hogy a bank 121 millió forinttal az értéke fölött vette volna meg két stróman cég – „két felkért befektető” – közvetítésével Máté László volt MSZP-s pártpénztárnok üzletrészét a Budai Hengermalom Kft.-ben. A bíró azt mondta: a szakértő nem adott egyértelmű becslést az üzletrész értékéről, ma ez már nem pótolható. A vádlottak és a védők tudomásul vették az ítéletet, az ügyész fellebbezést jelentett be.
Diós Erzsébet tanácsa korábban már ítélkezett egy bankperben: 1997 júniusában az Agrobank volt vezetőit, Kunos Pétert és Kovács Mihályt mentette fel. A Legfelsőbb Bíróság később mindkét vádlottra szabadságvesztést szabott ki.
Kulcsár Anna
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!