Princzék ártatlanok?

Postabank üzletpolitikája nem sértett jogszabályt, és nem volt alkalmas arra, hogy vagyoni hátrányt okozzon – állapította meg tegnap a Fővárosi Bíróság (FB). Az elsőfokú büntetőtanács ezért bűncselekmény hiányában felmentette Princz Gábort és hat vezetőtársát. A volt elnök-vezérigazgató ellen emelt másik vádpont kapcsán az FB bizonyítottság hiányában hozta meg felmentő ítéletét. Az ügyész fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.

Magyar Nemzet
2006. 07. 12. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint kétórás indoklásában a büntetőtanács elnöke sorra vette az 1998 őszétől 2003 nyaráig tartó nyomozás egyes stádiumait és a vádpontokat. Mindenekelőtt arra utalt, hogy a büntetőeljárási törvény ez év július elsejei módosítása óta a bíró megszüntetheti az eljárást, ha a vád nem egyértelmű. Ebben az ügyben ez természetesen már nem történhetett meg.

Diós Erzsébet azonban ezzel arra emlékeztetett, hogy a vádirat benyújtása után csaknem másfél évvel – a tárgyalás 2004 októberében történt megkezdésekor – felhívta az ügyészséget, pontosítsa a vádat. A vádhatóság azonban úgy válaszolt: a vádirat szabályszerű.

A felmentő ítélet indoklása szerint Princz Gábor és hat egykori beosztottja nem sértette meg a pénzintézeti törvényt. A fiókhálózat bővítése ésszerű lépés volt. Az expanzív betétgyűjtés szintén érthető, hiszen sok emberhez akartak eljutni. A magas betéti és az alacsony hitelkamatok elfogadhatók. A bank hajdani reklámjai ma már mosolyt fakasztanak, de akkor újszerűek voltak. Az alárendelt kölcsöntőkekötvények jegyzéséhez nyújtott banki hitel és a céltartalékképzés alacsony mértéke veszteséget okozott ugyan a banknak, de vagyoni hátrányt nem, emellett egyik sem volt szabálytalan.

Az ítélet szerint a tulajdonosok – az állam és vállalatai, intézményei – ismerték a gazdálkodás mutatóit. Ennek tudható be, hogy a bankfelügyelet elnöke már 1995-ben levelet írt a bank vezetőinek, de a levél csak jó tanácsokat tartalmazott. Később, 1997 januárjában valóban az üzleti stratégia megváltoztatását határozták el, ám ennek megvalósítására már nem kerülhetett sor, mert drámai esemény történt: februárban kirobbant a bankpánik, és az ügyfelek hetvenmilliárd forintot vontak ki a pénzintézetből. Nem helytálló az az ügyészi állítás sem, hogy a bank 121 millió forinttal az értéke fölött vette volna meg két stróman cég – „két felkért befektető” – közvetítésével Máté László volt MSZP-s pártpénztárnok üzletrészét a Budai Hengermalom Kft.-ben. A bíró azt mondta: a szakértő nem adott egyértelmű becslést az üzletrész értékéről, ma ez már nem pótolható. A vádlottak és a védők tudomásul vették az ítéletet, az ügyész fellebbezést jelentett be.

Diós Erzsébet tanácsa korábban már ítélkezett egy bankperben: 1997 júniusában az Agrobank volt vezetőit, Kunos Pétert és Kovács Mihályt mentette fel. A Legfelsőbb Bíróság később mindkét vádlottra szabadságvesztést szabott ki.

Kulcsár Anna

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.