Latin-amerikai elnökök beiktatása futószalagon

Az utóbbi napokban olyan sokat foglalkozott a sajtó Hugo Chávez venezuelai elnök nagy horderejű bejelentéseivel, hogy kisebb hírré minősült elnöki beiktatása. Szintén szerdán avatták be hivatalába Daniel Ortega, nicaraguai elnököt.

Globovisión (Venezuela)

A magyar idő szerint délután negyed egykor kezdődő eseményen Hugo Chávez 1999 óta harmadszor is átvette az elnöki vállszalagot, és 2007–2013 között igazgathatja a világ ötödik legnagyobb olajtermelő dél-amerikai országát. Az elnöki eskütétel szertartása azonban ezúttal rövidebb ideig tartott, mert még aznap részt akart venni kollégája, az egykori sandinista vezér, Daniel Ortega, nicaraguai elnök második elnöki beiktatásán.

BBC – Mundo

Az egykori sandinista vezető, Daniel Ortega 17 év után tér vissza a hatalomba: a sandinista forradalom győzelme után 1985–1990 között töltötte be első alkalommal a tisztséget, azóta sok minden változott Nicaraguában is. A sandinista párttól már eltávolodott Víctor Hugo Tinoco – a sandinista kormány volt külügyminiszter-helyettese –, elmondta, hogy mára nyoma sincs a sandinista forradalom által bevezetett átalakulások nagy részének. Először az egészségügyi ellátás szűnt meg, aztán az oktatás ingyenessége, hogy átadja a helyét a magánosításnak. Felszámolták a földreform nagy részét is. Egy közgazdász, ugyancsak a régi sandinista kormány volt tagja úgy nyilatkozott, hogy az eltelt 17 év alatt bevezették a piac vezető szerepét hangsúlyozó neoliberális gazdasági modellt. Az ENSZ volt nicaraguai nagykövete arról is beszámolt, hogy soha nem volt olyan nagy a szegénység Nicaraguában, mint napjainkban: a lakosság 29 százaléka rosszul táplált, és vannak olyan települések, ahol ez az arány eléri a 65 százalékot is. a szegénység leküzdése lesz a legfontosabb tárgyalási pont az új nicaraguai kormány, illetve a Valutaalap és a Világbank között, ezen kívül tárgyalásokat ajánlott az egészségügy és az oktatás fejlesztésére. A közgazdászok figyelmeztetnek, hogy Nicaraguának kicsi a mozgástere.

Globovisión

A venezuelai liberális Globovisión c. napilap beszámolt róla, hogy egy nappal az elnöki eskütétel előtt egyórás áramszünet zavarta meg az eseményre való felkészülést. Daniel Ortega 61 országból érkezett küldöttség, köztük 17 államfő előtt teszi le az esküt. Elnöki szinten többek között a venezuelai Hugo Chávez, a mexikói Felipe Calderón, a perui Alan García képviseli országát, valamint a vasárnap beiktatandó ecuadori Rafael Correa megválasztott elnök is, rajtuk kívül még a tajvani, a líbiai és a szíriai kormányfő is jelen lesz. Rafael Correa, Ecuador megválasztott baloldali elnöke is részt vesz a nicaraguai elnök mai beiktatásán, és január 15-én ő is felesküszik az ecuadori alkotmányra. Az ecuadori elnöknek a bolíviai indián elnökhöz, Evo Moraleshez hasonlóan nem lesz könnyű dolga, mert az ő ellenzéke is erős a parlamentben. Ezért beiktatása után azonnal népszavazást hirdet az alkotmány módosításáról, mert a jelenlegi liberális többségű parlament elutasította erre vonatkozó javaslatát.

La Hora

Az ecuadori fővárosban, Quitóban megjelenő La Hora c. napilap közölte, hogy az ecuadori pénzügyminiszter mai bejelentése szerint Ecuador még kifizeti a Nemzetközi Valutaalapnak a 33 millió dolláros tartozását, aztán Argentína, Bolívia, Brazília és Venezuela példáját követve ez a dél-amerikai állam sem kér több hitelt tőle.

A BBC spanyol nyelvű oldala beszámolt róla, hogy Ecuador mégis az AÁSZ-hoz (Amerikai Államok Szervezete) fordul az úgynevezett glifoszát-ügy miatt. Ecuador és a szomszédos Kolumbia között már többször került sor súlyos nézeteltérésre, legutóbb tavaly decemberben, amiért az északi ország hadserege a kormány engedélye és értesítése nélkül lép be Ecuador légterébe. Kolumbia arra hivatkozik, hogy Ecuadorral szomszédos határterületein vannak kokaültetvények, és ezeket csak légi úton tudja irtani. Az ehhez alkalmazott glifoszát nevű gyomirtót azonban átfújja a szél, és kipusztítja az összes növényt a helyi lakosok szerint, de emberekre, valamint állatokra is veszélyes. Ecuador külügyminisztere ismételten cáfolta, hogy Ecuador határterületein is lennének ültetvények.

Opinión

Az Opinión c. városi lap szerint mivel Cochabambában sokadszor is kudarcot vallottak a tárgyalások a szembenálló felek között, a Morales-párti tüntetők a kedden összecsapásokba torkolló tüntetések folytatásaként utakat zártak le, és felvonulásokat tartanak városszerte. A földművelők és kokatermesztők az említett tartomány prefektusának lemondását követelik. Manfred Reyes Villa, a tartomány kormányzója elmondta, csak abban az esetben mond le, ha ezt teszi az összes prefektus, az elnök Evo Moralesszel együtt. A kormányzó ezután a Polgári Bizottság ellentüntetésre szólított fel, miközben a várost Morales hívei teljesen elzárták a külvilágtól.

La Vanguardia

A La Vanguardia c. legnagyobb példányszámú mérsékelt nacionalista katalán napilap beszámolt az AVT (Terrorizmus Áldozatainak Társasága) döntéséről, hogy nem vesz részt a szombati madridi tüntetésen, mert jelszavát – „A békéért, a terrorizmus ellen” – túlságosan pártokhoz fűződőnek tartja. A szombati demonstrációt a volt kommunista CC. OO – Munkásbizottságok -, illetve a szocialista UGT – Általános Munkásunió – hirdette meg, de kiveszi a részét a szervezésből a Spanyolországban élő Ecuadoriak Társaságának Szövetsége is, mert az ETA reptéri merényletében két ecuadori fiatalember vesztette életét. Eddig 265 társadalmi szervezet jelezte részvételi szándékát. Ezért Francisco José Alcaraz, az ellenzéki néppárthoz kötődő szervezet vezetője úgy döntött, hogy nem szombaton, hanem csütörtökre szervez külön tüntetést.
Alfredo Pérez Rubalcaba, a spanyol belügyminiszter jelezte, hogy ő ugyan nem megy el a tüntetésre, de a kormány többi tagjáról nem tudja, hogyan döntenek. Mariano Rajoy, a jobboldali néppárt elnöke viszont, aki pártjával együtt a tárgyalások legkitartóbb ellenzője, nem zárta ki jelenlétét, és a jobboldali pártelnök hangsúlyozta, eddig valamennyi ETA ellen szervezett tüntetésen részt vett, amelynek célja a tárgyalások elutasítása volt.

El País

A legnagyobb példányszámú spanyol napilap arról írt, hogy szombaton a baszkföldi Vizcaya székhelyén, Bilbaóban is tüntetnek a madridi merénylet elítélésére, amit még a múlt héten Juan José Ibarretxe lehendakari – a baszkföldi tartományi elnöke – hirdetett meg. A menet jelszava miatt – „A békéért, a párbeszédért” – a helyi néppárt kizárja, hogy közösen tüntessen a résztvevőkkel. A helyi szocialisták viszont annak ellenére fognak tüntetni, hogy a mérsékelt baszk nacionalista párti (PNV) tartományi elnök a megkérdezésük nélkül tette közzé a demonstráció hírét. Josu Jon Imaz, a kormányzó PNV (Baszk Nacionalista Párt) elnöke máris előrebocsátotta, hogy ha az ETA politikai szárnyának tekintett, és több mint négy éve betiltott Batasuna nem ítéli el a reptéri merényletet a tüntetés kezdetéig, a baszk autonóm rendőrség megakadályozza, hogy tagjai csatlakozzanak a tüntetőkhöz.