Sólyom László államfő Torontóban, kanadai látogatásának első napján kiemelte: látogatásának elsődleges célja, hogy köszönetét fejezze ki Kanadának, az államnak és polgárainak mindazért, amit az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán, és a magyar menekültek befogadásáért tett.
Hangsúlyozta: államfőként minden nemzeti fórumon azt képviseli, hogy „a magyar nemzet, mint kulturális nemzet, egységet alkot”. Ezzel összefüggésben utalt a március 15-én Kolozsvárott elhangzott ünnepi beszédére, amely, mint mondta, „az egész magyarsághoz szólt”. „A nyugati magyarságot is a nemzet részének tekintem, és szorgalmazom az együttműködést” – jelentette ki.
A kanadai-magyar viszonyra rátérve kifejtette: a két ország kapcsolatának egyetlen nyitott kérdése van, ami érzékenyen érinti a magyar embereket, ez pedig az, hogy egyelőre nem sikerült elérni az egyoldalú kanadai vízumkötelezettség eltörlését. Beszédében ösztönözte a kanadai magyar diákokat, hogy jöjjenek ösztöndíjjal Magyarországra tanulni.
Elmondta azt is, konferencia-sorozatot indított, ahol határon túli értelmiségiekkel kíván új szempontokat kialakítani a nemzet egésze jövőjének megtervezéséhez, s ebbe a nyugaton élő magyarságot is be kívánja vonni.
Sólyom Lászlót egy különösen kedves meglepetés is várta: Kanadában élő, soha nem látott unokatestvérét ölelhette magához. Fekete Valér elmondta: bár rokonok, első unokatestvérek Sólyom Lászlóval, még soha nem találkoztak azelőtt.
Sólyom László szerdán kora reggel utazik tovább Ottawába, ahol Michaelle Jean főkormányzóval, Noel A. Kinsella szenátusi elnökkel, Peter Milliken alsóházi elnökkel, valamint Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel is megbeszélést folytat.
(MTI)
Ezek voltak a legnépszerűbb szakok a pótfelvételin
