Kronen Zeitung (krone.at)
Az osztrák bulvárlap Az EU 20 millió szakképzett bevándorlót kíván beengedni című cikkében az unió belügyi biztosának javaslatát ismerteti.
Az európai bevándorlási politika radikális fordulat előtt áll. Amennyiben minden Franco Frattini, az illetékes uniós biztos tervei szerint alakul, akkor közel 20 millió bevándorló kapna az EU-ban munkavállalási engedélyt. Így kívánnak jól képzett ázsiai és afrikai munkavállalókat Európába csábítani, olyanokat, akik amúgy az Egyesült Államokba mennének.
Frattini kijelentette: „Meg kívánom változtatni a folyamatokat, miszerint a képzetlen munkavállalók Európába tartanak, a magasan kvalifikáltak pedig Amerikába vándorolnak. Csak így tudunk az Egyesült Államokkal folytatott versenyben győzni. Minden szakképzetlen munkaerő, mely szülőföldjét elhagyja, 85 százalékban Európába tart és csak 5 százalékban az Egyesült Államokba. Ezzel szemben a képzett bevándorlók 55 százaléka az Egyesült Államokba megy.
Frattini szerint ideje megfordítani a zsugorodó és öregedő európai népesség folyamatát. Frattini az amerikai munkavállalási engedélyhez, a „zöldkártyához” hasonlóan uniós „kékkártyát szeretne”. Ezzel a kártyával összesen 20 millió bevándorló kapna kétéves uniós tartózkodási engedélyt. Ezen személyek később letelepedhetnének. Az évszázad közepéig az unió jelenleg 490 milliós lakossága jelentősen csökkenni fog, akkor minden harmadik európai 65 évnél idősebb lesz.
Az európai bevándorlási törvények reformja következtében a Financial Times szerint jelentősen nőni fog a külföldön születettek aránya: számuk 2030-ig megduplázódhat.
A bevándorlókra elsődlegesen Németország, Olaszország és Magyarország szorul rá, ezen országokat fenyegeti alacsony születésszámuk miatt leginkább az elvénülés. Frattini nem lát az érintett országokban a bevándorlók integrációjával kapcsolatos problémákat.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Jakob Zirm Az Oroszországtól való függés: „hülyeség” címmel írt.
Wolfgang Ruttenstorfer ÖMV-vezér szemében Oroszország az Ukrajnával folytatott gázvita óta már nem örvend a legjobb hírnévnek. „Megrázó pillanatok voltak. De tudtuk, hogy az európai gázellátás nincs veszélyben” – nyilatkozta Ruttenstorfer egy fuschli energiapolitikai konferencián.
Egészen másként látja Gerhard Schröder volt kancellár. Szerinte „hülyeség” bírálni az Oroszországtól való függőséget. Ez – tekintettel arra, hogy az ÖMV által kezdeményezett Nabucco vezeték a közel-keletről kívánja beszerezni a gázt – még udvarias leírás is. „Említésre méltó tartalékok ott – amit aligha mernek kimondani – csak Iránban vannak”, s ez közismerten „igen nyugatbarát állam” – fogalmazott Schröder gonoszkodva.
A volt kancellár szemében az Oroszország reális alternatíváit jelentő államok sokkal nagyobb bizonytalanságot hordoznak magukban, mint Moszkva. Ennek ellenére az ÖMV és török partnerének iráni aktivitását értelmesnek tartja. Az unió éves gázimportja 2015-ig a jelenlegi 500 milliárd köbméterről 700 milliárdra fog emelkedni, ezért érdemes új szállítókat keresni. „S ráadásul csak a gazdasági integrációval oldható meg az iráni atomkérdés. Ezért az osztrákok és törökök értelmes koncepcióját még azok ellenére is keresztül kell vinni, akiknek az nem annyira tetszik, nem akarok neveket mondani, de említhetném az amerikaiakat.”
Mindezek ellenére az SPD-politikus számára a legfontosabb a szoros partneri kapcsolatok ápolása Oroszországgal. „Európai érdekből” – fogalmazott Schröder. Éppen ezért bosszantja a keleti-tengeri vezetékkel szembeni lengyel ellenállás. „Ez nem német-orosz, hanem európai-orosz projekt. A lengyel kormány álláspontja hajmeresztő” – vélekedett a volt kancellár.
Miért fenyegeti meg jogerős ítéletekkel politikusokat újságírókat Magyar Péter