A befolyásos argentin napilap beszámolt a brazil külügyminiszter, Celso Amorim szombati, bolíviai látogatásáról. Két nappal korábban argentin kollégája, Jorge Taiana járt a bolíviai fővárosban, mert Kolumbiával együtt a három ország azon fáradozik, hogy közös megoldást találjanak a politikailag és társadalmilag is kettészakadt ország belső válságára. Celso Amorim ki is jelentette, hogy Brazília aggódik a Bolíviában zajló események miatt, ezért nem hagyja magára Bolíviát. Az alkalmi hármas szövetség azért alakult meg, mivel május negyedikén a baloldali államfő, Evo Morales liberális ellenzéke népszavazást tart egyoldalúan kikiáltott autonómiájáról alkotmányos felhatalmazás nélkül. Amorim találkozott az állampolgári biztossal, szociális és politikai szervezetek vezetőivel, illetve a volt liberális államfővel, Jorge „Tuto” Quirogával (2001-2002) is. A venezuelai Hugo Chávez szoros szövetségesének számító Evo Moralesszel szembeszegülő négy jómódú tartomány vezetőjeként Quiroga közölte, hogy a három ország figyelemmel kísérheti az eseményeket, de nem léphet fel közvetítőként, mert ez az egyház feladata. A püspökök össze is hívták a négy lázadó tartomány kormányzóit, hogy hétfőtől együtt keressenek kiutat a válságból.
portugaldiario.iol.pt – Portugália, clarin.com.ar – Argentína
Argentínában két csütörtöki eset újra a figyelem középpontjába irányította az iskolai erőszakot. Egy 15 éves diák Misiones államban szíven szúrta 16 éves iskolatársát, ugyanazon a napon egy másik 16 éves Mar del Plata-i diák pedig megrugdosta igazgatónőjét, mert kicsapta az iskolából. A befolyásos fővárosi napilap, a Clarín legfrissebb írása ismertette az iskolai erőszakról készült legújabb elemzést. Eszerint az argentin diákok egynegyede már látott kést vagy lőfegyvert iskolatársa kezében, 5 százalékuk pedig azt állította, hogy saját védelmére – vagy mások megtámadására – már hordott magánál valamilyen fegyvert. Az sem megnyugtató következtetés, hogy minden 10 tanulóból egy elismerte, hogy megfenyegette iskolatársa. A megkérdezett diákok 70 százaléka állította, hogy látta, amint az iskolában megtámadnak egy másik dákot, 30 százalék pedig elismerte, hogy iskolájában nem ismeretlen az erőszak. A szakemberek elismerik, hogy az iskolai erőszak már az ország bármelyik térségében jellemző, és ami még elgondolkodtatóbb, társadalmi hovatartozástól függetlenül, akár állami, akár magániskoláról van szó. Az elég borúlátó adatsor ellensúlya, hogy ugyanebben a felmérésben a megkérdezett diákok 82 százaléka vélte úgy, hogy jól kijön osztály- vagy iskolatársaival, 76 százalék pedig tanáraival. Sőt az iskolai konfliktusok megoldásában kiemelik a felnőttek döntő szerepét. Az írás szerzője felsorolt több olyan közismert esetet, amely rossz példát mutat a következő nemzedékeknek: a rendre verekedésbe fulladó futballmérkőzéseket, a vadászfegyverrel hadonászó gazdát az útelzárásokon, vagy a revolverét politikai ellenfelei ellen használó egyik szakszervezeti vezetőt, a rendőrt, aki tavaly könnygázgránáttal közvetlen közelről habozás nélkül fejbe lőtte az egyik tüntető tanárt. Mindeközben Portugáliában az oktatási miniszter, Maria de Lourdes Rodrigues közölte, hogy az általános és középiskolákban tartott ellenőrzések során 140 (lő)fegyvert találtak diákoknál a 2006-2007-es tanévben.
A második legolvasottabb portugál napilap idézte Vasco Joaquim Rocha Vieira tábornok, a Harcos Napja alkalmából tett aggódó kijelentéseit. Makaó, volt portugál gyarmat egykori kormányzója szerint az ország mostani válságos helyzetéhez (Portugáliának szocialista kormánya van – a szerk.) a beletörődés és a fatalizmus társul, és ez arra utal, hogy a jövőben véget ér a szabadság. Rocha Vieira aggódott az értékek válsága miatt is. A tábornok figyelmeztetett az ismeretlen katona sírjánál: ideje visszatérni a lényeges értékekhez, hogy megvédjék azok emlékét, akik felépítették a független Portugáliát. A Fegyveres Erőkre célozva hangsúlyozta, meg kell őrizni a testület egységét és méltóságát, és a politikusok felelőssége, hogy biztosítsák a megfelelő eszközrendszert azoknak, akik kockára teszik az életüket feladatuk teljesítése érdekében. A tábornok emlékeztetett még a fegyveres erők jelentőségére, amit az ország függetlenségének megvédésében, a szabadság biztosításában, és az ország demokratikus intézményeinek működésében töltenek be.
