Die Presse (diepresse.com)
A napilap Horvátország: a klauzula lefékezi az ÖMV-t című cikkében tudósít az INA-ért folytatott versenyfutás eredményéről. Az ÖMV akarata ellenére „maga tojta azt a tojást”, amikor a horvát olajvállalat magánosításakor, 2003-ban kikövetelte egy klauzula felvételét a szerződésbe. A klauzulának kellett behozhatatlan előnyt garantálnia a versenytársakkal szemben. Ennek ellenére a zágrábi kormány azzal a Mollal kötött megállapodást, amely hadiállapotban van az ÖMV-val – számol be a Die Presse. „Tegyen egy ajánlatot, vagy hallgasson” – állt a Jutarnji List című horvát lap szalagcímében. Ez utalás a Hanfa horvát pénzügyi felügyelet által az ÖMV-nak írt levélre, melyben felvilágosítást kérnek az osztrák konszerntől, hogy miként értendők Gerhard Roiss alelnök és Marijan Kostrenciczu ÖMV-ügyvéd kijelentései. Zágrábban ezt ugyanis úgy értelmezték, hogy a transzparencia hiányával vádolják a horvát kormányt. „Senki sem akadályozza abban az ÖMV-t, hogy ajánlatot tegyen és törvényesen szálljon szembe a Mollal” – idézte a lap Ante Samodolt, a Hanfa elnökét, aki arra figyelmeztette az ÖMV-t, „hogy ne próbálja meg megismételni azt a játékát, amit Magyarországon tavaly megpróbált”. A Hanfa válasza a horvát jogra alapoz, mely az INA-vásárlási szerződést törvényként kezeli – számol be a lap. A vásárlási szerződés tartalmazza a bevezetőben említett záradékot, miszerint az a stratégiai partner, aki 25 százalék plusz egy INA-részvényt a kezében tart, gyakorlatilag elővásárlási jogot élvez. Horvátország a Poslovni dnevnik című lap szerint köteles annak a partnernek ugyanolyan feltételekkel felajánlani azt, amit az az érdeklődő kapna, aki az INA-részvények több mint tíz százalékát kívánja megvásárolni. Mivel a Mol 19 percentet kíván megvenni, ezért rá is érvényes a záradék.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Andreas Ross Túléljük a Negyedik Birodalmat is! című cikkében foglalkozik a szövetségi köztársaság és Liechtenstein abszurd üzengetéséről. II. János Ádám liechtensteini herceg harciasan nyilatkozott: „Ami a német–liechtensteini kapcsolatokat illeti, jobb időkre várunk, de optimista vagyok, hiszen az elmúlt kétszáz évben már három Német Birodalmat túléltünk, és remélem, mi egy negyediket is túl fogunk élni”. A kis államokra jellemző nagyhatalmi rettegés fejedelmi ízlés szerint is kiélezett megfogalmazásának címzettje Werner Michael Blumenthal, a berlini zsidó múzeum igazgatója volt – számol be a Frankfurter Allgemaine Zeitung. A múzeum egy műtárgyat kért kölcsön egy kiállítás erejéig a fejedelemtől. Frans Hals egyik festményét kívánták a Rablás és jóvátétel című kiállításukon bemutatni. „Nagyon szívesen” – válaszolta a fejedelem –, „ha nem Németországról lenne szó”. A berlini múzeumigazgató megkeresésére adott válaszában II. János Ádám kijelentette, hogy „a szövetségi köztársaság a Liechtensteini Fejedelemséggel fenntartott kapcsolataiban egyre kevésbé hajlandó a nemzetközi jog alapelveihez tartani magát”. A hercegnek sikerült nyolc mondatába azt az információt is belefoglalnia, hogy országa „még mindig hadiállapotban van a második Német Birodalommal”, mert az összeomlott a békekötés előtt – írja a lap. Az ügy kiváltotta a Zsidók Központi Tanácsának tiltakozását is.
origo.hu
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről
