időjárás 11°C Brúnó , Renáta 2022. október 6.
logo

Karácsony beismerte, szemétkáosz fenyeget Budapesten

Brown: Minden földrész vegye ki a részét a gazdaságélénkítésből!

MNO
2009.02.18. 15:27

A jövőben már nem fogják megfelelően szolgálni a világgazdaságot „a régi ortodoxiák” – jelentette ki a brit kormányfő, aki szerint a világméretű probléma kezelésében minden földrésznek részt kell vállalnia. Közben az Európai Bizottság a kelet-európai országok valutáinak meredek árfolyamesése miatt fejezte ki aggodalmát.

Az egész világnak részt kell vállalnia a gazdasági ösztönző programokban, mert egy-egy ország erőfeszítései elégtelenek a válság megoldására – mondta szerdán a brit kormányfő, aki külön szólt a nyugat-európai nagybankok esetleges kelet-európai visszavonulásának kockázatairól.

Gordon Brown a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban megtartott havi nemzetközi sajtóértekezletén kijelentette: a világ pénzügyi, politikai vezetőivel folytatott megbeszélésein olyan „globális, nagyszabású egyezség” körvonalazódik, amelynek alapján „minden földrész” kötelezettséget vállalna az előállt világméretű probléma kezelésére. Brown szerint a világ minden térségének részt kell vennie a gazdaságösztönzésben, akár beruházásokkal, akár a kamatok lehető legalacsonyabb szintre csökkentésével.

A brit kormányfő megfogalmazása szerint „a régi ortodoxiák” a jövőben már nem fogják megfelelően szolgálni a világgazdaságot, és „korábban elképzelhetetlennek, végrehajthatatlannak tartott” dolgok végrehajtását kell elképzelni és végrehajtani. A miniszterelnök ezeket nem részletezte, kijelentette ugyanakkor, hogy ha a világ a válsághelyzetre protekcionista lépésekkel válaszol, azzal „önmagát döntené romba”. Brown – aki a sajtóértekezlet előtt Dominique Strauss-Kahnnal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával és Robert Zoellickkel, a Világbank elnökével tárgyalt zárt ajtók mögött – kijelentette: ha a nagybankok kivonulnak Kelet-Európából, és saját piacaikra húzódnak vissza, azzal a keleti térség problémái egész Európára kiterjedhetnek.

A nyugat-európai tulajdonos bankok kelet-európai piaci problémáival épp előző nap foglalkozott átfogó elemzésében a Moody’s Investors Service, amely szerint az eddigi gyors növekedést támogató külső finanszírozás szűkössé válása miatt a kelet-európai recesszió valószínűleg a világátlagnál is mélyebb lesz. A Londonban kiadott 13 oldalas jelentésben – amelyet alaposan megszenvedtek a nyugat-európai nagybankok, azok keleti leányvállalatai és a kelet-európai valuták is – a nemzetközi hitelminősítő azt írta: a fő kelet-európai banki piacok helyzetének romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre, és ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja.

A Moody’s szerint ebben a helyzetben „szelektívebbé” válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás, és megnövekedett a kockázata annak, hogy a nyugati anyabankok egyes esetekben fel is hagynak a támogatással, vagy kiszállnak e befektetésekből, jóllehet számos érv szól egy ilyen döntés ellen. A legnagyobb fejlett ipari és feltörekvő gazdaságok csoportja (G20) április elején tartja csúcsértekezletét Londonban. A rendezvényre – amelyen jelen lesz Barack Obama amerikai elnök is – a brit kormány szerdán előzetes programot adott ki, amely szerint a találkozó célja egy összehangolt nemzetközi intézkedéscsomag összeállítása a stabilitás helyreállítására, valamint a nem csupán rövid távú kilábalás felé vezető út kijelölése.

A valutákért aggódik Brüsszel

Aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság szerdán a kelet-európai országok valutáinak meredek árfolyamesése miatt. Az uniós tagországok stabilitási és konvergenciaprogramjait értékelő brüsszeli sajtótájékoztatóján Joaquín Almunia, a testület pénzügyi felelőse arról is szólt: el kell kerülni, hogy a hatóságok olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek fokozhatják e problémákat az eleve ideges piacokon.

Az elmúlt napokban a lengyel, a cseh és a magyar fizetőeszköz is jelentősen vesztett árfolyamából. Almunia úgy fogalmazott, hogy aggódik az árfolyamok változékonysága miatt a lebegő árfolyamrendszerrel rendelkező EU-tagországokban, még akkor is, ha a rátalebegtetésnek általánosságban pozitív hatásai is vannak. Mint mondta, nyugtalanságát növeli, hogy „egyes nyilvános megnyilatkozások” felgyorsíthatják e folyamatot. Sajtóinformációk szerint egyebek között Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon kijelentésére célzott, miszerint Varsó kész beavatkozni a zloty védelmében, ha annak árfolyama 5/euróra esne.

Kérdések kapcsán Almunia ugyancsak aggodalommal szólt a kelet-európai bankok helyzetéről, különös tekintettel néhány, az EU-val szomszédos ország, azaz Ukrajna, Szerbia és Horvátország, valamint az uniós tag Románia pénzintézeteire. Jelezte, hogy Brüsszel kész segíteni ezeknek az államoknak, jóllehet más típusú támogatásra számíthatnak az EU-n belül lévők, mint az unión kívüliek. Kitért a biztos arra az osztrák felvetésre is, hogy államok közötti együttműködéssel kellene segíteni a kelet-európai térség bankjait, beleértve azokat is, amelyek nyugati kézben vannak. Leszögezte, hogy hivatalosan ilyen javaslatról nincs szó, mindazonáltal az osztrák aggodalmakat ő is osztja.

Elmondta: a bizottság kész arra, hogy tárgyaljon erről a témáról az érintett országok hatóságaival, beleértve az ottani bankok anyaországait is, és segítsen nekik összehangolni erőfeszítéseiket a válság elmélyülésének megelőzésére. Politikai értelemben Brüsszel már foglalkozik ezzel a kérdéssel, hangsúlyozta Almunia.

(MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.