Financial Times Deutschland (ftd.de)
A hamburgi székhelyű német gazdasági napilap „Steinmeier utolsó esélye” című cikkében elemzi a vasárnapi kancellárjelölti vita jelentőségét. „Hiteltelen lenne az embereknek, ha Merkel asszony és én egymás mellett ülünk délelőtt a minisztertanácsban és azután délután kíméletlenül egymásnak esnénk” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier. Ezzel bejelentette, hogy továbbra is igen visszafogott kampányt folytatnak. Érvényes lesz ez az Angela Merkellel folytatott televíziós vitára, akinek CDU-ja a közvélemény-kutatások szerint jelentősen megelőzi Steinmeier SPD-jét. A televíziós kampányaréna rendezői még abban bíznak, hogy a vasárnap este, főműsoridőben sugárzott rendezvény hangvétele keményebb lesz – s ezzel némi izgalom költözik a kampányba.
A kancellári posztért küzdők eddig kesztyűs kézzel bántak egymással, a média számára nem könnyű helyzet, mert számukra hiányzik a kampány fűszere. Michael Spreng az ismert médiaszakember a televíziós vitában az utolsó lehetőségét látja annak, hogy kedvező fordulatot hajtson az SPD. „Ez Steinmeier utolsó esélye” – vélte Spreng, a 2002-es kampányban Edmund Stoiber (CSU) egykori stratégája. A kampányszakember szerint a vitának nem lesz egyértelmű győztese, „Én 0:0-t várok.” Mindkettő józan, pragmatikus, szónokilag „nem igazán tehetséges politikus”. Nem képesek „meggyújtani a politikai szenvedélyek tüzét”.
Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilapban A luzerni muzulmánok közpénzeket szeretnének című cikkében ismerteti a helyi iszlám közösség igényeit. A luzerni muzulmánok mecseteik és imámjaikat adóból kívánják finanszíroztatni. A Luzerni Iszlám Közösség (IGL) azt kívánja a kantontól, hogy elfogadjon egy törvényt, mely bevett felekezetté nyilvánítaná őket. 2008-ban hatályba lépett új alkotmányával a kanton megteremtette ennek előfeltételét.
A luzerni kormány megbízott egy szakértői csoportot, hogy kidolgozza a törvényt. „Megkezdjük a munkát. Végül is törvényhozási feladatunk van”– fogalmazott Anton Schwingruber a tartományi oktatási miniszter.
Petrit Alimi az iszlám közösség alelnöke úgy látja: „Részévé kívánunk válni a luzerni társadalomnak és nem a hátsóudvarokon tevékenykedni.”
„Luzern ugyan világos alkotmányos feladattal rendelkezik a törvény kidolgozására, de a kormánynak ugyanakkor jelentős a mozgástere.”– nyilatkozta Peter Hänni, a freiburgi egyetem alkotmányjog professzora.
Hogy mennyire göröngyös az út az elismerésig, azt jól példázza több kanton példája. 2003-ban a zürichi polgárok elutasították az alkotmány ama paragrafusát mely, mint Luzernben megteremtette volna az elismerés jogi alapjait. Bernben ugyan már létezik egy ilyen alkotmányos felhatalmazás, de a jogszabályt máig nem dolgozták ki, mely a szükséges feltéteket pontosan megfogalmazná. Eddig egyetlen egy kanton sem ismerte el a bevett egyházként az iszlám közösséget.
Bernben néhány évvel ezelőtt szabadkeresztény egyházak szerettek volna egy ernyőszervezetet létrehozni, szintén zátonyra futott, mert hivatalosan bevett egyházzá váljanak. A berni tartományi vezetés a kérelemről jogi szakértői támogatást készíttetett.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő