Steinmeier utolsó lehetősége

A Financial Times Deutschland cikkében úgy értékeli, hogy a vasárnapi kancellár-jelölti vita az SPD politikus utolsó esélye, hogy fordítson a kampány eddig számára kedvezőtlen menetén. A Tages-Anzeiger ismerteti a luzerni muzulmánok követelését, akik szeretnének bevett felekezetté válni.

2009. 09. 12. 11:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Financial Times Deutschland (ftd.de)

A hamburgi székhelyű német gazdasági napilap „Steinmeier utolsó esélye” című cikkében elemzi a vasárnapi kancellárjelölti vita jelentőségét. „Hiteltelen lenne az embereknek, ha Merkel asszony és én egymás mellett ülünk délelőtt a minisztertanácsban és azután délután kíméletlenül egymásnak esnénk” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier. Ezzel bejelentette, hogy továbbra is igen visszafogott kampányt folytatnak. Érvényes lesz ez az Angela Merkellel folytatott televíziós vitára, akinek CDU-ja a közvélemény-kutatások szerint jelentősen megelőzi Steinmeier SPD-jét. A televíziós kampányaréna rendezői még abban bíznak, hogy a vasárnap este, főműsoridőben sugárzott rendezvény hangvétele keményebb lesz – s ezzel némi izgalom költözik a kampányba.

A kancellári posztért küzdők eddig kesztyűs kézzel bántak egymással, a média számára nem könnyű helyzet, mert számukra hiányzik a kampány fűszere. Michael Spreng az ismert médiaszakember a televíziós vitában az utolsó lehetőségét látja annak, hogy kedvező fordulatot hajtson az SPD. „Ez Steinmeier utolsó esélye” – vélte Spreng, a 2002-es kampányban Edmund Stoiber (CSU) egykori stratégája. A kampányszakember szerint a vitának nem lesz egyértelmű győztese, „Én 0:0-t várok.” Mindkettő józan, pragmatikus, szónokilag „nem igazán tehetséges politikus”. Nem képesek „meggyújtani a politikai szenvedélyek tüzét”.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilapban A luzerni muzulmánok közpénzeket szeretnének című cikkében ismerteti a helyi iszlám közösség igényeit. A luzerni muzulmánok mecseteik és imámjaikat adóból kívánják finanszíroztatni. A Luzerni Iszlám Közösség (IGL) azt kívánja a kantontól, hogy elfogadjon egy törvényt, mely bevett felekezetté nyilvánítaná őket. 2008-ban hatályba lépett új alkotmányával a kanton megteremtette ennek előfeltételét.

A luzerni kormány megbízott egy szakértői csoportot, hogy kidolgozza a törvényt. „Megkezdjük a munkát. Végül is törvényhozási feladatunk van”– fogalmazott Anton Schwingruber a tartományi oktatási miniszter.
Petrit Alimi az iszlám közösség alelnöke úgy látja: „Részévé kívánunk válni a luzerni társadalomnak és nem a hátsóudvarokon tevékenykedni.”

„Luzern ugyan világos alkotmányos feladattal rendelkezik a törvény kidolgozására, de a kormánynak ugyanakkor jelentős a mozgástere.”– nyilatkozta Peter Hänni, a freiburgi egyetem alkotmányjog professzora.

Hogy mennyire göröngyös az út az elismerésig, azt jól példázza több kanton példája. 2003-ban a zürichi polgárok elutasították az alkotmány ama paragrafusát mely, mint Luzernben megteremtette volna az elismerés jogi alapjait. Bernben ugyan már létezik egy ilyen alkotmányos felhatalmazás, de a jogszabályt máig nem dolgozták ki, mely a szükséges feltéteket pontosan megfogalmazná. Eddig egyetlen egy kanton sem ismerte el a bevett egyházként az iszlám közösséget.

Bernben néhány évvel ezelőtt szabadkeresztény egyházak szerettek volna egy ernyőszervezetet létrehozni, szintén zátonyra futott, mert hivatalosan bevett egyházzá váljanak. A berni tartományi vezetés a kérelemről jogi szakértői támogatást készíttetett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.