Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Mechthild Küpper A pártért feláldozták című cikkében elemzi a Baloldali Pártban zajló hatalmi harcokat és azok következményeit. Gregor Gysi, a Baloldali Párt frakcióvezetője kiváló bizonyítványt állított ki Dietmar Bartsch pártigazgatóról, egyúttal a nyilvánosság előtt belerúgott. Ezzel kívánt mindenkit figyelmeztetni, aki bele kívánna szólni a párt jövőjébe: amennyiben a rákos beteg Oskar Lafontaine visszatér az országos politikába, akkor Bartschnak, függetlenül a teljesítményétől, távoznia kell hivatalából. Ezt Gysi hétfőn világossá tette. Hogyan hangzik a vád ellene?
A Der Spiegel 2009. november 16-i számában megjelent interjúját idézik, ahol azt mondta: „Már az év eleje óta a legszűkebb vezetésben vitatkoztak arról, hogy Oskar Lafontaine a választások után nem vezeti tovább a frakciót.” Ez akkor azt a célt szolgálta, hogy a Lafontaine lépésétől láthatóan sokkolt frakciónak utólag fenntartsa az előre megfontolt lépés látszatát. A Der Spiegel írt Lafontaine szerelmi életéről is; a politikus röviddel a publikáció után kórházba vonult.
Most Bartschot feláldozzák. Az 51 éves pártigazgató, akinek politikai karrierje 1989 után kezdődött, előbb a PDS pénztárnokaként szolgált – mint Gysi megjegyezte, elődje börtönben ült –, majd pártigazgató és kampányfőnök lett. Bartsch közgazdász, 1990-ben Moszkvában szerezte doktorátusát. A „jégkorszakban” a Karl Liebknecht Házban kereste kenyerét, mint a volt pártlap, a Neues Deutschland ügyvezetője.
Amit most Lafontaine és megbízottja, Gysi, valamint a nyugatnémet funkcionáriusok illojalitásként a szemére vetnek, az aligha értékelhető a belső információk kifecsegésének. Akkori állítása kísérlet volt arra, hogy Lafontaine visszavonulását nem egy kiszámíthatatlanul cselekvő férfi magányos döntéseként, hanem egy vezető politikus felelősségteljes döntéseként ábrázolja, aki megpróbálja beosztani erejét.
Bartsch számos nyugatnémet számára egy apparatcsik. Bizonyos értelemben az is. Ellentétben Gysivel és Lafontainnel, nem érdeklik a patetikus szónoklatok, szárazon, de érthetően beszél. Programja szerint Bartsch egy „reformer”, tehát olyan valaki, aki alapvetően pozitívan áll a kormányzáshoz – és az egyetlen párthoz (az SPD-hez szerk.) –, aki belátható időn belül koalíciós partnerként szóba jöhet.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Lucas Wiegelmann A Bundestag egereiről nem kell tudósítani című cikkében foglalkozik a berlini parlament különcségeivel. A Bundestagba befészkelték magukat az egerek. Jó egy tucat rágcsáló szaladgál az év vége óta a folyosókon. A kihelyezett egércsapdák állatbarátok, nem halálosak, amit naponta ellenőriz a rágcsálóirtó. Már körülbelül egy tucat egeret fogtak. Az egérprobléma még nem oldódott meg, mint azt a parlament igazgatósága közölte. A vadászat tovább tart, amíg a takarítók nem találnak újabb rágásnyomokat, vagy fészekdarabokat – tette hozzá.
Az állatkák az év nagy részében a parlament tulajdonában lévő Paul Löbe-ház füves udvarán élnek, a hatalom középpontjában. De most, amikor odakint túl hideg van, valahogy bemásztak az épület földszintjére, ahol a bizottságok üléseznek. A Bundestag igazgatásának a kérdés olyan kellemetlen, hogy nem szívesen látják a megfigyelőket, miközben a rágcsálóvadászok előkészítik a csapdáikat. Mint egy szóvivő megfogalmazta: „Egy riport az egérvadászatról nem illeszthető össze a tisztelt ház méltóságával. Mi még mindig egy alkotmányos szerv vagyunk.” Ez utóbbi ugyan vitathatatlan, de a merev válasz mégis némileg szokatlan – hiszen mi abban a meglepő, hogy egerek szaladgálnak a folyosón? A parlament tényleg mentes minden hétköznapitól? Természetesen nem.
A Bundestag sok szempontból olyan, beleértve a kártevők megjelenését, mint egy normális épület. A lakói is úgy viselkednek, mint egy bérházban veszekedő felek. Így mindenki a legszebb helyeket és a legnagyobb irodákat követeli magának. A Bundestag-választások ugyanis már három hónapja lezajlottak, de még mindig nem foglalta el mindenki a végleges irodáját. Számos SPD-képviselőt nem választottak újra, így kénytelenek voltak kiköltözni. Helyettük új – zöld, baloldali, vagy liberális – képviselők nyertek mandátumot, akiknek új irodákra van szükségük. A birkózás elér az ülésteremig is: a CDU–FDP-koalíció keményen és sikeresen küzdött egy további székért az első sorban.
A Bundestag szívesen biztosít egy kis luxust tagjai számára, mint tette azt 2003-ban, amikor közel 50 000 euróért épített szaunát. Azóta azonban alig 200 napig üzemelt, olyan kevesen használták. Most a szaunát átépítik WC-vé, ez azonban nem tekinthető hanyatlásnak, mert a Bundestag-toalettek különleges hírnévnek örvendenek. A Sat.1 televízió újságírója évekkel ezelőtt azt állította, hogy az általa vizsgált WC 28 ülőkéjéből 22-n bizonyíthatóan kimutatta a kokain nyomait.
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó