Mind a vadászterületeken, mind a városi parkokban megnövekedett a varjúfélék, ezen belül is a szarkák és dolmányos varjak állománya – tudtuk meg Hajas Péter Páltól, a Nógrád Megyei Vadászkamara titkárától. A szakember szerint az lehet a kiugró mértékű változás oka, hogy ezek a fajok jól alkalmazkodtak a megváltozott élőhelyi feltételekhez. A gond azonban az, hogy táplálkozási szokásaik veszélyeztetik más madarak fennmaradását. – A varjúfélék megnövekedett létszáma miatt, mivel mindkét faj fészekrabló, és szezonálisan kiugró a tojás-, valamint a madárfióka-fogyasztásuk, az odúlakó madarak kivételével jelentősen csökkenhet minden vadászható és védett madárfaj szaporodási sikere – mutatott rá Hajas Péter Pál. A szakember úgy véli, hogy a vadászterületeken megvan a megfelelő jogszabályi, technikai és személyi feltétele a szükséges gyérítési tevékenységnek. Mint mondta, hatékony, szelektív, humánus és élvefogó csapdák felhasználásával – az apróvadfajok és az énekesmadarak védelmében – egyre jobb eredményeket érnek el a vadgazdálkodók. – A városi parkok énekesmadarainak megmentése érdekében szükség volna a vadászterületeken alkalmazott befogási módszerek meghonosítására. Megfelelő jogszabályi módosítást követően a feladatot akár a gyepmesterek vagy a feladatra szakosodott szolgáltató cégek is elláthatnák. Szintén említést érdemel még a légi forgalom biztonsága, amire az elszaporodott varjúfélék felszállópályák körül csapatostól röpködő egyedei egyre nagyobb kockázatot jelentenek – fűzte hozzá a Nógrád Megyei Vadászkamara titkára, aki úgy tudja, hogy Ferihegyen már tettek lépéseket a probléma kezelésére.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) szintén tud a problémáról, és a jövőben kiemelten kíván foglalkozni vele. – Ténykérdés, hogy a szarka és a dolmányos varjú fészekrablóként valóban problémát okozhat az énekes- és más madárfajoknak, ha egy területen nagy számban elszaporodik – fogalmazott Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója, aki szintén különbséget tett városias és természeti élőhelyek között. Szerinte a két környezetben teljesen különbözők lehetnek a problémák okai, és különbözőképpen lehet megoldást találni a gondokra. Mint kifejtette, lakott területeken elsősorban a szarkák okoznak problémákat, amelyek könnyen alkalmazkodnak a városias környezethez, ahol sikeresen élhetnek túl, és növekedhet az állományuk. Természetközeli területeken pedig ott okoznak gondot, ahol védett vagy fokozottan védett fajok élnek és szaporodnak. Magyarországon és Németországban is elsősorban a túzok szaporodását és fentmaradását veszélyeztetik. Halmos Gergő elmondta, a tagjaik is gyakran mondogatják, hogy valamit kellene tenni a varjúfélék elszaporodása ellen. – Városi környezetben nehéz hatékonyan küzdeni a szarkák ellen, külterületeken egyszerűbb a helyzet. Elsősorban a csapdázást és a kilövést tartom célravezetőnek, a mérgezést azonban javaslom elkerülni – mutatott rá az MME ügyvezető igazgatója, aki azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy csak akkor érdemes lépni az ügyben, ha tisztán látják a gondokat és az azokat kiváltó okokat.
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!