Horror: kiestünk az Európa-bajnokságon + Képek

Kínlódva, elképzelés és hit nélkül játszott a magyar válogatott utolsó csoportmérkőzésén az ausztriai férfi kézilabda kontinens bajnokságon, így csapatunk sima vereséget szenvedett Csehországtól és kiesett a tornáról. Csak remélni lehet, hogy nem fizetünk nagyobb árat a kudarcért, a vereség ugyanis azt jelenti: a világbajnoki selejtező sorsoláson a mieink a nehezebb ellenfelek közül kapnak valakit.

A magyar-cseh ki-ki meccs esélyeit latolgatva a sajtóközpontban általános vélemény volt, hogy legnehezebb erőpróbája elé érkezett a magyar válogatott. Az előző két forduló azt mutatta: a mieink képesek világszínvonalú teljesítményre, amellyel még a legjobbakat, akár a világbajnokot is megszorongatják, máskor enervált, erőtlen, ötlettelen, a felelősséget hárító játékkal lepik meg az értük szorítókat.

Nyilvánvaló, hogy csapatunk egyelőre még nem a közvetlen elit tagja, de az is bizonyos, hogy legjobbjaink sokkal többre hivatottak, mint amire a spanyolok elleni kilencgólos vereség következtetni engedne.

A kihagyások, hullámvölgyek és az elengedhetetlen maximális koncentráció ki-kimaradása nyilvánvalóan az igen szűk élmezőny, a kevés igazi küzdelemre sarkalló tétmeccs hiányának következménye. Márpedig amíg Magyarországon lényegében csak két komoly alakulat verseng a bajnoki címért, nem várhatjuk, hogy a válogatott tartósan képes lesz magas színvonalú teljesítményre.

Mindettől függetlenül kevesen gondoltak a csehek ellen kudarcra. Gál Gyula a sport napilap munkatársának kijelentette: a csapat vért ivott és mindenáron győzni akar, amit a remek magyar szurkolótábor segítségével be is söpör. Nem is lehet másképp, gondoltuk ekkor, csak megfelelő, egészséges önbizalommal pályára lépni. Tartsanak tőlünk a csehek. Igaz, veszíteni valónk nekünk is volt: amennyiben ugyanis a csapat kiesik, a vb-selejtezőn nehezebb ellenfelet kap, s ha a világbajnokságra nem jut ki, lényegében elveszíti minden esélyét a londoni olimpiai játékokra is.

Mielőtt azonban e nehéz kérdésekre választ kaphatott volna a több ezer főnyi magyar drukkerhad, az első mérkőzésen a franciák és a spanyolok küzdöttek a pontokért. A csarnokban igazi világverseny hangulat uralkodott, mivel a spanyol és francia szurkolókon kívül a magyar és cseh fanatikusok is elfoglalták helyeiket. A találkozó elején a spanyolok akarata érvényesült, a világbajnok franciák ugyanúgy kapkodtak, mint az első két fordulóban. Később azonban utóbbiak magukhoz tértek, és a félidő végére befogták az addig magabiztosan vezető spanyolokat. A szünet után pedig percek alatt hagyták faképnél déli szomszédjukat hatgólos előnyt kovácsolva, ám ez sem bizonyult elegendőnek. A drámai végjátékban kiegyenlítettek a hispánok.

A mieink ezúttal tiszta zöldben léptek pályára, és a lehető legmagasabb falat vonva a cseh támadók elé Gulyás is a kezdőben kapott helyet. Fazekas remekül védett, elől Laluska kétszer is beköszönt, jól indult a meccs. Sajnos rosszul folytatódott, mert a félelmetes lövőerejű Jicha előnyben kiegyenlített, sőt, Nocar a cseheket juttatta előnyhöz. Észbontó rohanás folyt a pályán, a középkezdésből mindkét csapat megpróbálta lerohanni a másikat, az adok-kapokban azonban mindkét fél rengeteg hibát vétett (10. perc: 4-5).

Az ellenfél rettenetesen fölszívta magát, nem akart abba a hibába esni, mint első két összecsapásán, amikor nagy hátrányba került már az első félidőben. Persze segítettük őket mi is derekasan, Gulyás ziccerben még a kaput sem találta el. A csehek sem mentek csalafintaságért a szomszédba: egy indítást Galia kapus az oldalvonalon kívülre mentett, majd miután látta, hogy nem érne vissza a kapujába, egyszerűen fönnakadt a palánkon, mint aki megsérült. Persze a következő lövést simán védte, indításából pedig Filip talált a hálónkba (4-7).

A továbbra is enervált Eklemovic helyére beálló Császár talpról talált a cseh kapuba, ám Jicha onnan is gólt szerzett ahonnan nem akart, bő negyedóra múltán már ötnél tartott. A nézőtéren a magyarok voltak leheletnyi fölényben, ám mintha a mieinkre hatott volna bénítólag a töretlen szurkolói támogatás. Katzirtz talált be „kapásból”, ennek ellenére továbbra is úgy tűnt, góljaink esetegesek, ráadásul mindre érkezett cseh válasz. Császár követő emberfogással kapcsolta ki Jichát, ám a bombázó helyére lépett Filip, szinte e két játékos lőtte az ellenfél góljait, Csoknyai kapitány sem bírta tovább idegekkel a kínlódást, időt kért (22.perc: 8-12).

A szaggatott vonalra toltuk ki a védekezésünket, meg is lett az eredménye, az Iváncsik testvérek jóvoltából négy perc alatt kiegyenlítettünk, zúgott a lelátón a Ria-Ria-Hungária. Most a csehek kértek időt (13-13). A szünetre mégis egygólos hátrányban vonulunk öltözőbe, mert harmadszor hátrányba kerülve nem tudtuk kihúzni kapott gól nélkül a hátralévő másodperceket.

A folytatás pocsékra sikeredett, amit keservesen fölépítettünk, alig több mint három perc alatt leromboltuk: zsinórban kaptunk négy gólt, miközben egyszer sem találtunk a hálóba. Persze ebben ludas volt Galia kapus is, aki az első félidőben is 43 százalékkal fogta a lövéseket, rossz szokásáról a szünet után sem tett le (38. perc: 14-19). Kezdett ködbe burkolózni London… Csoknyai mester minden bizonnyal szerette volna világbajnokságra és olimpiára vezényelni csapatát, hát ismét időt kért.

Beszédes adat: a 41. percben kapta első kétperces büntetését az ellenfél, ám Jichát mit sem zavarta a hátrány, fölugrásból, 10 méterről talált a hálónkba, mi pedig a ziccereket is képtelenek voltunk belőni. Csak Krivokapic értékesített hetesei éltették a reményt, Jicha viszont ontotta a gólokat (46. perc: 19-25). Lövéseinket blokkolta a kitűnő cseh fal, és a kipattanókat is rendre az ellenfél agilisabbnak tűnő játékosai csípték el. Elúszott a hajó.

Gál még összetűzésbe került az időt húzó Galiával, ám az utolsó percek már nem rólunk szóltak, kézilabdázóink azt is elhibázták, amit máskor csukott szemmel is belőnének, így a lelkes magyar szurkolók végül azt nyugtázhatták: kedvenceik lógó orral hagyták el a bécsújhelyi Arena Nova küzdőterét. A szurkolók pedig azon tűnődtek: vajon milyen vért ivott a magyar csapat?

Magyarország-Csehország 26-33 (13-14)
Bécsújhely, 4500 néző
Vezette: Olesen/Pedersen (DEN)
Góllövő: Császár 6, Katzirtz 5, Krivokapic 3 (3/3), Törő 3, Zubai 2, Laluska 2, Gál 2, Iváncsik Gergő 2, Iváncsik Tamás 1, illetve Jicha 14 (2/1), Filip 11 (3/2), Nocar 5, Vitek 2, Vrany 1.
Kiállítás: 12 illetve 8 perc
Hétméteres: 4/3 illetve 5/3

A csoport másik mérkőzésén: Franciaország-Spanyolország 24-24

A csoport végeredménye:
1. Spanyolország 5 pont
2. Franciaország 4 pont
3. Csehország 2 pont
4. Magyarország 1 pont