A mieink ezúttal tiszta zöldben léptek pályára, és a lehető legmagasabb falat vonva a cseh támadók elé Gulyás is a kezdőben kapott helyet. Fazekas remekül védett, elől Laluska kétszer is beköszönt, jól indult a meccs. Sajnos rosszul folytatódott, mert a félelmetes lövőerejű Jicha előnyben kiegyenlített, sőt, Nocar a cseheket juttatta előnyhöz. Észbontó rohanás folyt a pályán, a középkezdésből mindkét csapat megpróbálta lerohanni a másikat, az adok-kapokban azonban mindkét fél rengeteg hibát vétett (10. perc: 4-5).
Az ellenfél rettenetesen fölszívta magát, nem akart abba a hibába esni, mint első két összecsapásán, amikor nagy hátrányba került már az első félidőben. Persze segítettük őket mi is derekasan, Gulyás ziccerben még a kaput sem találta el. A csehek sem mentek csalafintaságért a szomszédba: egy indítást Galia kapus az oldalvonalon kívülre mentett, majd miután látta, hogy nem érne vissza a kapujába, egyszerűen fönnakadt a palánkon, mint aki megsérült. Persze a következő lövést simán védte, indításából pedig Filip talált a hálónkba (4-7).
A továbbra is enervált Eklemovic helyére beálló Császár talpról talált a cseh kapuba, ám Jicha onnan is gólt szerzett ahonnan nem akart, bő negyedóra múltán már ötnél tartott. A nézőtéren a magyarok voltak leheletnyi fölényben, ám mintha a mieinkre hatott volna bénítólag a töretlen szurkolói támogatás. Katzirtz talált be „kapásból”, ennek ellenére továbbra is úgy tűnt, góljaink esetegesek, ráadásul mindre érkezett cseh válasz. Császár követő emberfogással kapcsolta ki Jichát, ám a bombázó helyére lépett Filip, szinte e két játékos lőtte az ellenfél góljait, Csoknyai kapitány sem bírta tovább idegekkel a kínlódást, időt kért (22.perc: 8-12).
A szaggatott vonalra toltuk ki a védekezésünket, meg is lett az eredménye, az Iváncsik testvérek jóvoltából négy perc alatt kiegyenlítettünk, zúgott a lelátón a Ria-Ria-Hungária. Most a csehek kértek időt (13-13). A szünetre mégis egygólos hátrányban vonulunk öltözőbe, mert harmadszor hátrányba kerülve nem tudtuk kihúzni kapott gól nélkül a hátralévő másodperceket.
A folytatás pocsékra sikeredett, amit keservesen fölépítettünk, alig több mint három perc alatt leromboltuk: zsinórban kaptunk négy gólt, miközben egyszer sem találtunk a hálóba. Persze ebben ludas volt Galia kapus is, aki az első félidőben is 43 százalékkal fogta a lövéseket, rossz szokásáról a szünet után sem tett le (38. perc: 14-19). Kezdett ködbe burkolózni London… Csoknyai mester minden bizonnyal szerette volna világbajnokságra és olimpiára vezényelni csapatát, hát ismét időt kért.
