Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap A Stasi-múlt kifizetődik a hivatalnokoknak című cikke alapján érthető, miért nevezik Brandenburg tartományt kis NDK-nak. A hivatalnokok és bírók szolgálati éveinek számításakor ugyanis figyelembe veszik a Stasinál és az NDK határőrségénél eltöltött időt is. Ez derül ki Helmuth Markov baloldali párti potsdami pénzügyminiszter szolgálati utasításából, mely röviddel karácsony előtt került nyilvánosságra. Ez a hivatalnokok és bírák 25 éves szolgálati jubileumának számítási módjával és az elismerés nagyságával foglalkozik.
Eddig az NDK állambiztonsági minisztériumánál és határőrségénél eltöltött időt nem számították szolgálati időszakként, mert a hivatalos indoklás szerint ez a tevékenység nem a társadalom, hanem a rezsim érdekeit szolgálta. A pénzügyi tárca ezt a szabályozást azonban Markov tavalyi hivatalba lépését követően megszüntette, így már e két szervezetnél töltött idő is beszámítandó a 300-400 eurós jutalomba. Ennek alapján tavaly december 22-én egy főosztályvezető minden hivatallal közölte, hogy a jubileumi számításokat az érintettek kérésére újra kell számolni. Sőt azokat az összegeket, melyektől a korábbi szabályok miatt elestek, utólag kell kifizetni. Dieter Dombrowski, a tartományi CDU pártigazgatója az eljárást „borzasztónak” nevezte. Markov ezzel szemben azzal igazolta tettét, hogy ő csak egy korábban elfogadott törvény végrehajtási utasítását készítette el. Rainer Speer (SPD) belügyminiszter viszont úgy kommentálta a történéseket: „Ezt politikailag nem így akartuk”. Mindent elkövetnek, hogy a „régi állapotokat ismét helyreállítsák”.
Salzburger Nachrichten (Salzburg.com)
Az osztrák tartományi napilap Határbevetés: 1,4 millió euró elfogásonként című cikkében megkérdőjelezi a szövetségi haderő keleti határon történő bevetésének értelmével. Közel 12,5 millió euróba kerül az osztrák szövetségi haderő bevetése a keleti határ mentén az illegális bevándorlók és az embercsempészek ellen. Az eredmény igen sovány: egyetlen csempészt sem sikerült elfogni, az elcsípett menekültek száma pedig mindössze kilenc. Átszámolva a bevetés költségeit minden egyes elfogott menekült az adózók 1,4 millió eurójába került. A katonák további feladata, hogy megfigyeljék az általános biztonsági helyzetet, és a rendkívüli eseményeket jelentsék a rendőrségnek.
A keleti határon állomásozó 800 katona 2009-ben összesen 292 000 bevetési napot teljesített, sikerült 11 gyanúsított letartóztatásához hozzájárulni. Tehát minden letartóztatáshoz 26 500 bevetési napra volt szükség, míg egy illegális bevándorló elfogásához 32 440-et kellett teljesíteni. A bevetések mérlegét az illetékes belügyminiszter, Maria Fekter (ÖVP) vonta meg egy interpellációra adott válaszában. A haderő szolgálatát a szövetségi kormány a közelgő várvidéki választásokra való tekintettel meghosszabbította. A szövetségi haderő kisegítő bevetéséről 1990-ben döntöttek, hogy harcoljanak az illegális bevándorlók és az embercsempészet ellen, s azóta újra és újra meghosszabbították. Ám a húsz év alatt egyetlen embercsempészt sem sikerült elfogniuk.
A schengeni határ 2007-es keletre helyezésével a haderőt az általános biztonsági helyzet megfigyelésével is megbízták. A katonák a rendőrségnek jelentenek, ők maguk nem avatkozhatnak be a történésekbe. 2009-ben a belügyminiszter adatai szerint 1262 ilyen bejelentést tettek a katonák. 879 esetben foglalkozott a rendőrség a bejelentésekkel, 77 bűntettre derült fény, és a tavalyi évben ennek nyomán 11 főt letartóztattak. Az esetek jelentős részében – nevezetesen 32 alkalommal – károkozás történt. A bevetés költségeit átszámolva egy felderített bűncselekmény 162 000 euróba kerül a köznek, míg egy gyanúsított letartóztatása 1,1 millió eurót kóstált. Szakértők már régóta megkérdőjelezik a haderő bevetésének jogszerűségét és értelmét. A szövetségi kormány minden alakalommal a „burgenlandiak szubjektív biztonságérzetének emelésével” indokolta a bevetés meghosszabbítását.
origo.hu
Orbán Viktor: Európa békéjét, stabilitását és jólétét veszély fenyegeti
