Normakövetés: a rossz oktatási rendszer egyenlő a korrupcióval

Széles támogatottságot élvező, szakszerű oktatási programra és a korrupció elleni valós küzdelemre van szükség Magyarországon – hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök pénteken a Sándor-palotában, ahol bemutatták a Bölcsek Tanácsa munkája során készült könyvet.• „Szárny és teher” – bemutatják a Bölcsek Tanácsa munkáját

MNO
2010. 01. 29. 12:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szárny és teher című könyv ajánlásokat fogalmaz meg a Magyarország társadalmi eredményességét hosszabb távon meghatározó kérdésekben. Sólyom László kiemelte: a korrupció és az oktatás témájában kérte fel a Bölcsek Tanácsát a helyzet elemzésére és az ajánlások megfogalmazására. A hazaszeretet gyümölcse ez a könyv – tette hozzá.

Az államfő a normák meglétének és követésének fontosságát hangsúlyozta, mert, mint fogalmazott, normák nélkül szétesik az oktatási rendszer, és ez élteti a korrupciót is. Hozzátette: egyebek között azért is küldött vissza több törvényt a parlamentnek, mert nem a norma útján hozták meg azokat, hanem képviselői lobbik alkottak a kormány háta mögött törvényeket.

A könyvbemutatón a tanács tagjai is jelen voltak: Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök, Eva Joly jogász, valamint Lámfalussy Sándor közgazdász, akik egyetértettek abban, meg kell erősíteni a pedagógusok értékőrző, értékközvetítő szerepét, valamint legfelsőbb szintű elkötelezettség kell a korrupció elleni valós küzdelemhez.

Speciális ügyészi szervekre van szükség


Eva Joly, aki vizsgálóbíróként korábban korrupciós ügyeket tárt fel Franciaországban, úgy fogalmazott: politikai akarat nélkül nem lehet a korrupció ellen harcolni. Megemlítette, hogy a könyvben leírta azon véleményét, miszerint Magyarországon meg kell reformálni a bírói kart, és speciális ügyészi szerveket kell létrehozni, hogy a korrupció ellen hatásos legyen a harc. Kiemelte azt is: javítani kell a tanúvédelmen, mert a központi és a helyi kormányzatokban lévő korrupciót kizárólag belülről lehet egyáltalán felfedni, és meg kell védeni azokat az embereket, akik hajlandók tanúskodni. A korrupció miatt az állam óriási bevételektől esik el, Európában átlagosan ez az adóbevétel 15-20 százaléka, míg a fejlődő országokban ez az adat 30 százalék is lehet – jelentette ki Eva Joly.

Lámfalussy Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú távú, stabil, kiszámítható, konszenzuson alapuló oktatási stratégiára van szükség. Ezt például Finnországban sikerült megvalósítani – tette hozzá. A közgazdász az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy a pedagógushivatást ismét társadalmi megbecsülés övezze.

Nincs oktatási stratégia


Csermely Péter a pedagógusi pálya leértékelődéséről beszélt. Egyre kevésbé motivált generációk jelentkeznek pedagógusnak, emiatt a frissen kikerülő pedagógusok felkészültsége egyre rosszabb, ami tovább rontja a tanári pálya presztízsét – sorolta. Véleménye szerint az oktatási rendszer egyik legfőbb hiányossága, hogy húsz év alatt sem alakult ki egy koncepcionális, főbb elemeiben konszenzusos oktatási stratégia. Hozzátette: tisztázatlan az oktatás irányításának és finanszírozásának szinte teljes rendszere, és hiányzik a külső, rendszeres szakmai értékelés is. Csermely Péter beszélt arról, amit a könyvben is megfogalmaztak, miszerint vissza kell állni a pedagógusképzésnél az osztatlan ötéves képzésre, mivel a bolognai folyamat itt okozta a legnagyobb károkat.

Nemzeti korrupcióellenes program kell


Fodor István a könyv megszületése kapcsán elmondta: a napi események és pártpolitikák fölé emelték a témák tárgyalását, hogy az írások használhatóságát az aktuális politikai kérdések ne rontsák le. A villamosmérnök a korrupció elleni küzdelem kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a küzdelem „szíve” a mindenkori hatalom, a kormány valódi elkötelezettsége. Mint hozzátette, szükség van egy nemzeti, korrupcióellenes, legalább tízéves programra, emellett pedig egy új közbeszerzési törvényre is.

A Bölcsek Tanácsa az államfő javaslatára 2008. november 25-én jött létre négy – magyar és nemzetközi kitekintéssel és tapasztalattal rendelkező – taggal. Sólyom László az év november végén sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország hosszú évek óta súlyos társadalmi és gazdasági kérdésekkel küzd, a gazdaság állapota aggasztó, a társadalmi kohézió gyengül, és hiányzik a pozitív jövőkép. Mint hangsúlyozta, nincs kiút a jelenlegi gazdasági válságból, ha más alapvető strukturális problémákkal nem foglalkozik az ország.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.