Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilap Oslo üdvözöl című cikkében foglalkozik a vörös-vörös-zöld koalíció mellett kiálló Bundestag-képviselők felhívásának hátterével. Négy hónappal a szövetségi választások után Bundestag-képviselők egy csoportja felhívást intézett saját frakcióihoz. Szeretnék átállítani a váltókat, hogy az SPD-ből, a Baloldali Pártból és a zöldekből álló koalíció legyen 2013-ban az Angela Merkel vezette keresztény–liberális kormánypártok kihívója. A vitát most kívánják folytatni és a vörös-vörös-zöld jövőt nem sohanapjára eltolni. Nem tudom elfogadni, hogy nincs alternatívája a fekete-sárga koalíciónak – fogalmazott Frank Schwabe (SPD) képviselő.
Stefan Liebich, aki a Baloldali Párt színeiben tagja a Bundestagnak, megállapította, hogy a kampányban kiderült: pártja, az SPD és a zöldek a legtöbb kérdésben egyetértenek, de ellentétben a CDU–FDP-vel, ebből nem tudtunk tőkét kovácsolni – fogalmazott a képviselő. Az úgynevezett Oslo-csoportot – ott kormányoznak ehhez hasonló koalícióval – nem pártjaik baloldali radikálisai, hanem pragmatikus politikusai alkotják. A csoportot az ideológia helyett az életkor – 40 alattiak – határozza meg, akiket már nem befolyásolnak a régi lövészárokharcok. Az Oslo-csoport szerveződése 2009 novemberében kezdődött. Ekkor találkozott a körülbelül 20 Bundestag-képviselő és az SPD, a Baloldali Párt és a zöldek elnökségi tagjai a Pasternak nevű berlini étteremben. Úgy döntöttek, szervezett keretek közé szorítják a vörös-vörös-zöld koalícióról zajló vitákat. Decemberben két szociológussal az elgondolás társadalmi támogatásáról vitatkoztak.
A Baloldali Párt a maga odafigyelő imázsával, a zöldek a környezetvédelemmel és a polgári jogokkal, az SPD (még mindig meglévő) szakszervezeti kapcsolataival reményt keltő lehet – hangzott a biztató eredmény. Alig két évvel ezelőtt, amikor az SPD-t széttépte a Baloldali Párthoz való viszonyulás kérdése, a képviselők kocsmai találkozója még kisebbfajta botránynak számított. Ennek megfelelően kemény volt az SPD-vezetés válasza. Csak a mostani pártelnök, Sigmar Gabriel vette könnyedén a kérdést. Ugyan Gabriel csütörtökön elutasítóan nyilatkozott a vörös-vörös koalícióról a májusi észak-rajna–vesztfáliai tartományi választások után. De az oslói csoportot egyáltalán nem a tartomány érdekli. Csak taktikai okokból nem kívántak tovább várni. Az SPD-ben most, ellenzéki időkben a tiltakozás vélhetően jóval csekélyebb lesz. A felhívást annak aláírói egy hosszú vita startpisztolya eldördülésének tekintik. Az oslói csoport fiatal képviselői nem az egyetlenek, akik szeretnék előrevinni a vörös-vörös-zöld gondolatot. Andrea Ypsilanti egykori hesseni SPD-elnök és társai is ezzel próbálkoznak, de rajtuk ott a bélyeg, ezt egyszer már elszúrták. Nem csoda, hogy az oslói csoport annyira sietett a nyilvánosság elé a lépéssel.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Strache szerb választói tartaléka című cikkében elemzi azt a jelenséget, hogy az osztrák pártok kezdik felfedezni a balkáni bevándorlókat. Ha az Ausztriában élő szerb közösség két évvel ezelőtt nem hívta volna fel a figyelmet magára a koszovói függetlenség elleni tüntetésekkel, akkor egyáltalán nem rendelkeztek volna konkrét képpel. Ellentétben a törökökkel, a szerbek élete döntően a nyilvánosság kizárásával zajlik. Pedig a szerbek a legnagyobb nem osztrák népcsoportja az országnak, s ezzel a legnagyobb szavazati tartalék. Értük a következő, október 10-i bécsi tartományi választásokon kemény harcokat lehet vívni. A választókért küzdő pártok közül egyedül az FPÖ foglalkozik célzottan ezzel a csoporttal, Heinz-Christian Strache pártelnök hatásvadász nyilvános fellépéseivel. A plakátokon brojanicával (szerb karkötő) ábrázolják, számtalanszor tűnik fel a szerb lokálok rendezvényein. Legutóbb a szerb Gogi Knezevic bokszolót támogatta, aki ezért a nadrágján viselte a nevét.
A szabadságpárt elnöke néhány akcióját utólag alakította át szerbbarát cselekedetté. Mint híres háromujjas fényképe történetét. 2008 januárjában még tagadta, hogy a hírhedt képen látható mozdulata a náci köszöntés egyik változata lett volna. Akkor azt állította, pusztán három sört szeretett volna rendelni. Strache elköteleződése a szerbek mellett időben egybeesik 2008. februári koszovói tiltakozásával. Egyetlen számottevő osztrák politikusként kiállt Szerbia mellett, Koszovót ősi szerb területnek nevezte. Ezzel egy időben azt sugallta, hogy nagy a hasonlóság a szerbek és az FPÖ között, mindketten a keresztény örökséget védik az iszlámmal szemben. A politikai hátsó szándék egyértelmű, amiért Strache körbeudvarolja a szerbeket. A nacionalista szerbek megnyerhetőnek tűnnek egy nacionalista osztrák párt számára. Paradox, hiszen a nacionalizmus inkább kizárja más nacionalistákkal a szolidaritás lehetőségét. De ebben az esetben az FPÖ a szerb közösség egyes részeiben igenis támogatásra talál.
De valójában mennyire okos dolog ilyen egyértelműen egy bevándorlócsoport mellett kiállni, miként azt az FPÖ teszi? Peter Filzmaier politológus szerint igenis van ráció az elképzelésben, hiszen az egyik lehetőség a szavazatszerzésre az új választói csoportok megnyerése, s „jelenleg éppen a bevándorlók körében átlag alatti a választási részvétel”. Különösen a második és harmadik generációs bevándorlók körében lehetséges idegenellenes jelszavakkal voksokat szerezni. „Mert ők fenyegetve érzik magukat az új bevándorlóktól” – fogalmazott Filzmaier.
