Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilap Oslo üdvözöl című cikkében foglalkozik a vörös-vörös-zöld koalíció mellett kiálló Bundestag-képviselők felhívásának hátterével. Négy hónappal a szövetségi választások után Bundestag-képviselők egy csoportja felhívást intézett saját frakcióihoz. Szeretnék átállítani a váltókat, hogy az SPD-ből, a Baloldali Pártból és a zöldekből álló koalíció legyen 2013-ban az Angela Merkel vezette keresztény–liberális kormánypártok kihívója. A vitát most kívánják folytatni és a vörös-vörös-zöld jövőt nem sohanapjára eltolni. Nem tudom elfogadni, hogy nincs alternatívája a fekete-sárga koalíciónak – fogalmazott Frank Schwabe (SPD) képviselő.
Stefan Liebich, aki a Baloldali Párt színeiben tagja a Bundestagnak, megállapította, hogy a kampányban kiderült: pártja, az SPD és a zöldek a legtöbb kérdésben egyetértenek, de ellentétben a CDU–FDP-vel, ebből nem tudtunk tőkét kovácsolni – fogalmazott a képviselő. Az úgynevezett Oslo-csoportot – ott kormányoznak ehhez hasonló koalícióval – nem pártjaik baloldali radikálisai, hanem pragmatikus politikusai alkotják. A csoportot az ideológia helyett az életkor – 40 alattiak – határozza meg, akiket már nem befolyásolnak a régi lövészárokharcok. Az Oslo-csoport szerveződése 2009 novemberében kezdődött. Ekkor találkozott a körülbelül 20 Bundestag-képviselő és az SPD, a Baloldali Párt és a zöldek elnökségi tagjai a Pasternak nevű berlini étteremben. Úgy döntöttek, szervezett keretek közé szorítják a vörös-vörös-zöld koalícióról zajló vitákat. Decemberben két szociológussal az elgondolás társadalmi támogatásáról vitatkoztak.
A Baloldali Párt a maga odafigyelő imázsával, a zöldek a környezetvédelemmel és a polgári jogokkal, az SPD (még mindig meglévő) szakszervezeti kapcsolataival reményt keltő lehet – hangzott a biztató eredmény. Alig két évvel ezelőtt, amikor az SPD-t széttépte a Baloldali Párthoz való viszonyulás kérdése, a képviselők kocsmai találkozója még kisebbfajta botránynak számított. Ennek megfelelően kemény volt az SPD-vezetés válasza. Csak a mostani pártelnök, Sigmar Gabriel vette könnyedén a kérdést. Ugyan Gabriel csütörtökön elutasítóan nyilatkozott a vörös-vörös koalícióról a májusi észak-rajna–vesztfáliai tartományi választások után. De az oslói csoportot egyáltalán nem a tartomány érdekli. Csak taktikai okokból nem kívántak tovább várni. Az SPD-ben most, ellenzéki időkben a tiltakozás vélhetően jóval csekélyebb lesz. A felhívást annak aláírói egy hosszú vita startpisztolya eldördülésének tekintik. Az oslói csoport fiatal képviselői nem az egyetlenek, akik szeretnék előrevinni a vörös-vörös-zöld gondolatot. Andrea Ypsilanti egykori hesseni SPD-elnök és társai is ezzel próbálkoznak, de rajtuk ott a bélyeg, ezt egyszer már elszúrták. Nem csoda, hogy az oslói csoport annyira sietett a nyilvánosság elé a lépéssel.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Strache szerb választói tartaléka című cikkében elemzi azt a jelenséget, hogy az osztrák pártok kezdik felfedezni a balkáni bevándorlókat. Ha az Ausztriában élő szerb közösség két évvel ezelőtt nem hívta volna fel a figyelmet magára a koszovói függetlenség elleni tüntetésekkel, akkor egyáltalán nem rendelkeztek volna konkrét képpel. Ellentétben a törökökkel, a szerbek élete döntően a nyilvánosság kizárásával zajlik. Pedig a szerbek a legnagyobb nem osztrák népcsoportja az országnak, s ezzel a legnagyobb szavazati tartalék. Értük a következő, október 10-i bécsi tartományi választásokon kemény harcokat lehet vívni. A választókért küzdő pártok közül egyedül az FPÖ foglalkozik célzottan ezzel a csoporttal, Heinz-Christian Strache pártelnök hatásvadász nyilvános fellépéseivel. A plakátokon brojanicával (szerb karkötő) ábrázolják, számtalanszor tűnik fel a szerb lokálok rendezvényein. Legutóbb a szerb Gogi Knezevic bokszolót támogatta, aki ezért a nadrágján viselte a nevét.
A szabadságpárt elnöke néhány akcióját utólag alakította át szerbbarát cselekedetté. Mint híres háromujjas fényképe történetét. 2008 januárjában még tagadta, hogy a hírhedt képen látható mozdulata a náci köszöntés egyik változata lett volna. Akkor azt állította, pusztán három sört szeretett volna rendelni. Strache elköteleződése a szerbek mellett időben egybeesik 2008. februári koszovói tiltakozásával. Egyetlen számottevő osztrák politikusként kiállt Szerbia mellett, Koszovót ősi szerb területnek nevezte. Ezzel egy időben azt sugallta, hogy nagy a hasonlóság a szerbek és az FPÖ között, mindketten a keresztény örökséget védik az iszlámmal szemben. A politikai hátsó szándék egyértelmű, amiért Strache körbeudvarolja a szerbeket. A nacionalista szerbek megnyerhetőnek tűnnek egy nacionalista osztrák párt számára. Paradox, hiszen a nacionalizmus inkább kizárja más nacionalistákkal a szolidaritás lehetőségét. De ebben az esetben az FPÖ a szerb közösség egyes részeiben igenis támogatásra talál.