Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Adománybotrány: Pilz felül kívánja vizsgálni a honosításokat című cikkében ismerteti a Zöldek politikusának javaslatát. Peter Pilz, a Zöldek képviselője számára az orosz befektetőknek adott osztrák állampolgárság körül kirobbant vita ok arra, hogy a múltban a honosítás körüli „trükkök” alaposabb felülvizsgálatát követelje.
„Abból indulok ki, hogy olyan esetek, mint Karintiában, mindenütt és állandóan megtörténtek” – vélekedett Pilz Klagenfurtban arról, hogy állítólag kapcsolat állt fent a honosítás és a pártadományok között. Hozzátette: „De nemcsak orosz oligarchákat kell ellenőrizni, hanem irakiakat és líbiaiakat is” – fogalmazott Pilz. Emlékeztetett arra, hogy a Németországban elítélt Abdul M. Dzsebara iraki fegyverkereskedő, aki Jörg Haider egykori karintiai tartományfőnök bagdadi útját egyengette és megszervezte találkozóját Szaddám Huszeinnel, máig a legdélebbi osztrák tartományban él. Tekintettel Haider iraki és líbiai kapcsolataira, nem lehet kizárni, hogy ezekből az országokból több olyan személy is élhet Ausztriában, akik pénzért cserébe kaptak állampolgárságot.
Eva Glawischnig, a Zöldek pártelnöke ezért megerősítette ama követelésüket, hogy teljesen átláthatóak legyenek a pártkontók. A párttámogatás rendszerét az alkotmányba is bele szeretnék foglaltatni, méghozzá úgy, hogy ahhoz a tartományok is kötelesek legyenek tartani magukat. A névtelen adományok betiltását éppen úgy követelik, mint a köztestületek, az állami és önkormányzati vállalatok adományait, valamint olyan cégekét, melyek közösségi megbízatásokat teljesítenek – mondta Glawischnig. A Zöldek pénteken kívánják javaslatukat beterjeszteni a nemzetgyűlés elé.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Cordula Eubel és Matthias Meisner Lafontaine az SPD-vel történő egyesülésre spekulál című cikkében elemzi a Baloldali Párt távozó elnökének álláspontját. Oskar Lafontaine a Stern magazinnak azt nyilatkozta, ő már aligha fogja megérni a két párt fúzióját. Egyre inkább arra az álláspontra helyezkedik, hogy a nyugati ipari társadalomban szükséges egy párt balra a szociáldemokratáktól.
Decemberben Lafontaine társelnöke, Lothar Bisky, aki maga sem jelölteti magát a májusban sorra kerülő rostocki kongresszuson, szintén nem zárta ki az egyesülés lehetőségét. A Der Spiegelben megjelent megjegyzése, miszerint ez talán a jövő generáció projektje, heves páton belüli bírálatokat váltott ki.
Azt, hogy mennyire instabil a Baloldali Párt nyugaton, legutóbb Lafontaine bejelentett visszavonulása után az új pártelnök keresése tette világossá. A kijelölt pártelnök, akinek Gesine Lötzsch berlini Bundestag-képviselővel közösen kell majd az alakulatot vezetnie, ismeri a vele szemben megfogalmazott fenntartásokat. Ernst ezért azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a rostocki pártkongresszuson ellenjelöltet indítanak vele szemben.
Magyar Péterék az amerikai és a magyar embereket is szidják Donald Trump győzelme kapcsán